A vallásszabadság napja – FRISSÍTVE!

Az 1568. január 6. és 13. között tartott tordai országgyűlésen foglalták törvénybe először a világon a lelkiismereti és vallásszabadságot: „Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…” Ez a szabadság négy keresztény vallásra: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallásra vonatkozott. Alkalomhoz illően ilyenkor iskolai vetélkedőket, ünnepségeket szerveznek az unitárius szellemiségű tanintézményekben, hiszen annak idején a kezdeményezés az unitárius vallású János Zsigmond fejedelem parancsára született, ugyanakkor megemlékeznek Dávid Ferencről is, akinek 1566. január 20-án elhangzott „hitalapító” beszéde hatására, Kolozsvár teljes lakossága unitáriussá lett. A történészek szerint e döntés mögött egy igen józan politikai megfontolás is rejtőzött, hiszen a két birodalom közé beékelődött, akkor önálló fejedelemségként működő Erdély nem engedhette meg, hogy felekezeti villongások gyengítsék. Más kérdés, hogy a Tordán megfogalmazott toleranciának nem volt teljes a foganatja. És nincsen egyértelmű válasz arra vonatkozóan sem, hogy miért nem vettek részt ebben a felekezeti nyitásban a kereszténység keleti változatát gyakorló – ekkor még kisebbségben levő – tömegek főpapjai.

tordai_katolikus_templom

Ez a nap egyúttal az erdélyi unitárius egyház születésnapja is. A vallásszabadság napját az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben nyilvánította ünneppé. Az erdélyiek számára azért bír különleges fontossággal ez a nap, mert a tordai cselekedet valóban „világpremiernek” számít, illetve amiatt is, hogy a roppant toleráns és nyitott unitárius vallás igazi „transilvanicum”, s a Földön élő unitáriusok mintegy kétharmada magyar származású. E vallás viszonylag erős tömegbázisa ma is a Székelyföldön található. Székely Mózes, az egyetlen székelyföldi származási erdélyi fejedelem is unitárius hitű volt.

david_ferenc_ko
A kolozsvári belvárosi unitárius templom előterében álló Dávid Ferenc-kő – egy feleki gömbkő -, a hagyomány szerint ezen állt a vallásalapító, amikor emlékezetes beszédét tartotta 1568. január 20-án, visszajövet a tordai országgyűlésről 

A vallásszabadság napját idén megtiszteli jelenlétével Balog Zoltán, Magyarország kulturális minisztere – aki alapfoglalkozását tekintve református lelkész -, ünnepi beszédet mond a 10 óra 30 perckor kezdődő istentiszteleten a tordai unitárius templomban, majd 12:25-kor ellátogat a Tordai Történelmi Múzeumba.

Címképünkön Körösfői Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című festményének reprodukciója (az eredeti a tordai múzeumban található).

FRISSÍTVE!

david_ferenc_torda

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) Bálint Benzcédi Ferenc unitárius püspök társaságában Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festménye előtt a Tordai Történelmi Múzeumban tett látogatásán 2017. január 13-án. A miniszter a vallásszabadság 449 évvel ezelőtti kihirdetése alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten vett részt az erdélyi Tordán. MTI Fotó: Biró István

Forrás: MTI, EMMI

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport 

 

Karácsony Homoródújfaluban

Karácsony első napján Udvarhelyszék e peremtelepülésén jártunk istentiszteleten, ahol az unitárius gyülekezet szépen felújított középkori templomában Bardócz-Tódor András VI. éves teológiai hallgató ünnepi prédikációját és úrvacsorai beszédét hallgathattuk. FRISSÍTVE! (A szerző felvételei.)

DSC00368.JPG

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Unitáriusok testvérlátogatóban (9.)

Bostonban is havazott. A vasárnap már az útra való készülődés és az elválás jegyében zajlott. Annyi biztos, hogy a concordi testvérgyülekezet meglátogatásakor az székelykeresztúri küldöttség igen bőséges és sokoldalú élményadaggal gazdagodott. A közeli viszontlátás reményében vettünk búcsút Tódor Csaba lelkésztől, aki hétfőn kelt levelében próbálta összegezni az utolsó két nap alatt történteket. Ez a napló – reményeink szerint – egy szubjektívebb és részletesebb élményösszegzéssel folytatódik majd, mihelyt immár idehaza, Székelykeresztúron sikerül vélük felvenni ismét a kapcsolatot. Akkor maradunk a szerencsés találkozás reményében. Tovább

Unitáriusok testvérlátogatóban (7.)

A pénteki napon Boston városának meglátogatása következett. Több unitárius vonatkozás is van, amelyről illik tudni, s amelyeknek tárgyi és építészeti emlékei vannak. Az 1956-os forradalom után sok magyar telepedett le itt, ennek is vannak élő, érzékelhető jelei. A másod- és harmadgenerációs elszármazottak igyekeznek életben tartani a kötődést és a hazai kultúrából táplálkozó gyökereket.„Elmondták a barátaink, hogy van egy csarnok – írja Tódor Csaba lelkész -, ott fogunk mellette ebédelni, ahová a 19.században híres szónokokat hívtak meg. Erről nevezetes ez a terem. Ide beengedtek egy híres magyar fickót is annak idején. Ez az ember (akinek Pat, a másik vendéglátónk nem tudta megmondani a nevét) beszélt aztán a kongresszusi épület lépcsőjén is. Fáin beszédet mondott. Kérte az amerikaiakat, hogy segítsék a magyarokat. Hát igen, ez Kossuth atyánk párhuzamos élete…” Tovább

Unitáriusok testvérlátogatóban (6.)

A mai nap legfontosabb tanulsága talán az, hogy van egy másik tartalom, a valóságnak egy másik oldala, ahová elvisz a képzelet, a vágy, vagy a szükség. A képek mögött, a gránitpartos óceán mögött, vagy éppen az éneklés vezet rá erre a tartalomra. Ami mindig ott van, és nem változik. Összeköti Bostont Almással bennem, velem. Aki vagyok. Tovább

Unitáriusok testvérlátogatóban (4.)

Itt mintegy 700 fizető tagja van az egyházközségnek. Egy nagyon izgalmas feladat megtudni, hogy mit akar a gyülekezet. A papnak van egy hat személyes bizottsága, akik állandó kapcsolatban állnak az emberekkel. Folyamatosan tájékoztatják a lelkészt és a keblitanácsot, hogy mi van a gyülekezetben. Különben most is a második köre a megbeszélésnek arról szólt, hogy kiket kell meglátogatni, kinek van szüksége lelkipásztori gondozásra? Nos, ez a hat személy csak egy évig van megbízva, hogy ne legyen túl sok hatalma és befolyása. Tovább

Unitáriusok testvérlátogatóban (2.)

Székelykeresztúr és Concord unitárius gyülekezetei közt a barátság több évtizedes. Él, virul, lélegzik, újabb kihívások, gondok és örömök közepette működik. Az ott szerzett élményekről ír a továbbiakban Tódor Csaba tiszteletes. A naplóíró lelkész gondolatai jóval túllépnek a jelen pillanaton; az élmények további gondolatokat szülnek, amelyeket értelmezni próbál, s a kételyeit, vívódásait vélünk is megosztja. Ismét üzenetet kaptunk az általa igen intenzíven megélt időből. Tovább

Unitáriusok testvérlátogatóban (1.)

A Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség nyolc képviselője a Boston melletti Concord városában levő testvérgyülekezetet látogatja meg a november 25. és december 6. közötti időszakban. “Tíz napra utaztunk el – mondotta Tódor Csaba lelkész -, az egyházközség testületeinek lépviseletében, tehát a nőszövetség, a keblitanács, az ifjúsági egylet, a kórus, a testvérgyülekezeti bizottság, a valláserkölcsi nevelési bizottság, valamint a lelkész-házaspár képviseli most a székelykeresztúri unitárius közösséget.” A tervek szerint a lelkész, akárcsak másfél évvel ezelőtt, amikor indiai unitáriusokhoz utazott egy konferenciára, most is naplót vezet, és élményeit már az utazás ideje alatt megosztja vélünk. Az első levélben a készülődés és a repülőút kezdetének izgalmait élhetjük át egy rövid és humoros beszámoló jóvoltából. Tovább

A vezetőképzésről, Teréz anya emlékéről

A konferencia helyszíne
A shillongi szálláshely

Legutóbb még különböző egzotikus helyszínekről szóló beszámolót olvashattunk Tódor Csabától, amelynek végén jelezte, hogy a következő naptól elkezdődik a konferencia érdemi része. Immár másfajta megközelítéssel, lelkészi szemmel figyeli az ottani unitáriusokat.  “A vezetőképzésről, Teréz anya emlékéről” olvasásának folytatása

Elefántolás, erdélyi tea és a pillanat, amikor kinyújtja értünk kezét a Föld

Az Amber-erőd
Az Amber-erőd

Ezek a napok úgy alakultak, ahogy a résztvevők, illetve az őket kísérő ügynökség képviselői tervezték. Szombat reggel sor került az “elefántolásra”, majd – vasárnap és hétfőn – rengeteg érdekes látnivalóval folytatódott a program. Ez még a konferencia előtti időszak most, amelyet utazással tölthettek a küldöttség tagjai. “Elefántolás, erdélyi tea és a pillanat, amikor kinyújtja értünk kezét a Föld” olvasásának folytatása