Tanácskozás az épített kulturális örökségről – SZÉKELYDERZS

Az Európa Tanács az 2018-as évet a Kulturális Örökség Európai Évének nyilvánította, amelyhez számos tagállamban, sok ezer helyszínen csatlakoznak. Hargita Megye Tanácsa alárendelt intézménye, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a székelyderzsi polgármesteri hivatallal, az unitárius egyházközséggel és a székelymuzsnai Viharsarok Egyesülettel partnerségben 2018. június 27-én, szerdán kultúrház-igazgatók, közművelődési szakemberek, civil szervezetek vezetőinek szakmai találkozóját szervezi meg Székelyderzsben. Continue reading “Tanácskozás az épített kulturális örökségről – SZÉKELYDERZS”

Románia diszkriminálja a magyar értékeket

A UNESCO örökséglistáján alig találunk erdélyi magyar vonatkozású épített vagy szellemi értéket. Miközben folyamatosan romosodnak javaink, a tudatos térfoglalás egy percig sem szünetel a másik oldalon. Nem derül ki az UNESCO jóvoltából, hogy Erdélynek, s benne a Székelyföldnek, a Kárpát-medencének több mint ezer éven át másfajta, a magyarsághoz köthető története van, amihez nincs túl sok köze a többségi akadémizmus által létrehozott és támogatott ködmítosznak. Continue reading “Románia diszkriminálja a magyar értékeket”

Az UNESCO újratárgyalja

Csíksomlyó ügye nem kerül le a napirendről. Az Addisz-Abebában október 28. és december 2. között ülésezett Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottság elutasította ugyan a védettségi listára való felvételt, de ezt követően azonnal elterjedt az a hír, hogy a kérést újra napirendre tűzik. Nyilvánvaló, hogy újabb dokumentumok beadására, frissítésére és ügyintézési huzavonára lesz szükség. A Kárpát-medencében élő magyarság egyik legnagyobb hatású, határokon átívelő, évente több mint félmillió embert megmozgató zarándoklatról van szó, amelynek félévezredes hagyományai vannak, amely védettség nélkül ugyan, de a legnagyobb természetességgel – rendszereken átívelően – él és hat az emberek lelkében.Tovább

A népi építészet, mint jövőnek szóló üzenet

Békésen 1977-ben szerveztek először népi építészeti tanácskozást. Teljesen más világ volt akkor. A részvevők, azaz – ahogy akkor nevezték – a küldöttek különböző szerveket és hivatalokat képviseltek, de egyértelmű volt, hogy a vidéki településeken tálható népi építészeti emlékeket valamilyen formában konzerválni kell, be kell illeszteni a változó világ képébe, még akkor is, ha az államszocializmus teljesen mást akar, még annak ellenére is, hogy a városok peremnegyedeiben házgyári lakások tízezrei épültek az iparban és a szolgáltatásokban dolgozó fiatalabb generációknak. Úgyhogy bizonyos szempontból ünnepi és összegző volt az idei, sorban a huszadik békési találkozó. Continue reading “A népi építészet, mint jövőnek szóló üzenet”

Becsaptunk a lovak közé – vissza Erdélybe! (5.) FRISSÍTVE!

Torockó központja - a jellegzetes házsor képe erősen beivódott a köztudatba
Torockó központja – a jellegzetes házsor képe erősen beivódott a köztudatba

Tulajdonképpen Szörényváron is aludhattunk volna, de akkor reggel nehezebben jutunk el a következő helyszínekre: Torockóra és Csürülyére. Csernakeresztúri szálláshelyünkre így valamivel éjfél után érkeztünk meg. Continue reading “Becsaptunk a lovak közé – vissza Erdélybe! (5.) FRISSÍTVE!”