AZ IGAZSÁGTALAN TRIANONI DÖNTÉSRE EMLÉKEZTEK

Akárcsak Kárpát-medence szerte oly sok településen, ahol magyarok élnek, a székely anyavárosban és Tamási Áron szülőfalujában is felidézték a történelmi Magyarország 1920-as csonkolását június 4-én. Annak ellenére, hogy kilencvenkilenc évvel ezelőtt az anyaország elveszítette területének mintegy kétharmadát, magyar népességének egyharmadát, az évforduló napján immár úgy emlékszünk és emlékeztetünk, hogy ez az alkalom a nemzet méltóságának és minden magyar együvé tartozásának kifejezése is. “AZ IGAZSÁGTALAN TRIANONI DÖNTÉSRE EMLÉKEZTEK” olvasásának folytatása

HÁNY MAGYAR NEMZET VAN?

Most lesz kilenc éve, hogy a magyar országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A 2010. évi XLV. törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szól, és utat mutat Trianon problémájának megoldására is. Több ez, mint ennek a napnak az átkeresztelése, de nincs szó a békediktátum okozta problémák elfelejtéséről. Érdemes elolvasni a mindössze öt paragrafusból álló, de korszakhatárnak számító törvény szövegét. “HÁNY MAGYAR NEMZET VAN?” olvasásának folytatása

VITA – TRIANONTÓL KÖZÉP-EURÓPÁIG – A valós magyarságkép nyomában

A Magyar Nemzetben a világban való hírünkről és helyünkről indult vita közügy. Balogh Józsefnek, Illyés Gyulának, Keresztury Dezsőnek a Magyar Csillagban 1943-ban erről közölt gondolatait betemette a háború. Keresztury Dezső optimista volt: „Hogy mit kellene s mit lehetne ezen a téren tennünk, oly kérdés azonban, amelynek megvitatása külön alkalmat kíván. “VITA – TRIANONTÓL KÖZÉP-EURÓPÁIG – A valós magyarságkép nyomában” olvasásának folytatása

BUDAPEST – Együtt az úton magyarok és románok – Konferencia az együttélésről

A Charta XXI Egyesület a szlovák-magyar (2016) és a ruszin-magyar (2018) konferencia után 2019-ben a román-magyar kapcsolatokról rendez konferenciát Budapesten, március 23-án, szombaton. A cél nem a történelmi sebek felszakítása, és nem a jelenleg is meglévő, vagy a növekvő sérelmek eltagadása. “BUDAPEST – Együtt az úton magyarok és románok – Konferencia az együttélésről” olvasásának folytatása

MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év

„A magyar elit el sem tudta képzelni, hogy Erdélyt valóban elveszíti Magyarország” –  hat történész perspektívájából, korabeli felvételek segítségével mutatják be az első világháború kitörésétől a trianoni döntésig vezető utat. A Magyarok Romániában – száz év története dokumentumfilm-sorozat az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program része. “MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év” olvasásának folytatása

Megemlékezések a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS napján

A trianoni békediktátum napját, június 4-ét egy ideje a nemzeti összetartozás napjaként éli meg a Kárpát-medence magyarsága. Úgy az anyaországban, mint az elszakított területeken egyházi, kulturális és állami rendezvények egész sorával emlékeznek arra a pillanatra, amikor a fejlett és a keresztény értékrend szerint élő világ nagyhatalmai rákényszerítették az országra a békekötés után azt a “megoldást”, amely húsz év múltán revíziókhoz vezetett, illetőleg a második világháború után úgy visszarendeződött, hogy a kisebbségbe szorult magyar közösségek helyzetét megnyugtatóan a mai napig sem volt képes megnyugtatóan rendezni a civilizáció és a demokrácia magas fokára felfejlődött Európai Unió, amely gazdaságilag kiválóan működik ugyan, de a szabadságjogok és az önazonosság megélése terén folyamatos csalódást okoz a felelősen gondolkodók számára. “Megemlékezések a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS napján” olvasásának folytatása

TRIANON nem elválaszt, nem sorvaszt, hanem megerősít

A trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, június 4.-ét egy ideje alkalmassá tettük arra, hogy túl a becstelenségre való emlékezésen, s szétszabdaltságunk dacára is megerősítsük önmagunkban és egymásban, hogy egyek vagyunk. Ilyenkor határtalannak érezzük az együttlétet, és szerte a Kárpát-medencében kulturális programokat tartunk, amelyek arra is jók, hogy egymást bátorítva, erősítve idézzük fel az 1920-ban lezajlott eseményeket és emelt fővel tervezzük a holnapot. “TRIANON nem elválaszt, nem sorvaszt, hanem megerősít” olvasásának folytatása

Magyarország a Horthy-korszakban

Horthy Miklós bevonulása Budapestre
Horthy bevonul Budapestre 1919. november 16-án

A magyar nemzet története című előadássorozat a tizenkettedik résszel folytatódik. Dr. Ujváry Gábor, a budapesti Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője lesz Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központjának meghívottja a 2015. május 10. és 13. közötti időszakban. “Magyarország a Horthy-korszakban” olvasásának folytatása

Előadás a trianoni becstelelenségről

A maradék Magyarország - elveszett a terület kétharmada
A maradék Magyarország – elveszett a terület kétharmada

A magánéleti tragédiát – legyen szó családi viszályról vagy egy balesetről – minden ember nehezen dolgozza fel. A nemzeti tragédiákkal ugyanígy vagyunk. Egyrészt nehéz megbarátkozni az új, a korábbinál előnytelenebb helyzettel, másrészt nem könnyű elkerülni a felelősségáthárító magyarázatok csapdáit. A magyar nemzet történetében az egyik legnagyobb ilyen trauma az 1920-as trianoni békeszerződés. “Előadás a trianoni becstelelenségről” olvasásának folytatása