TRIANON ELŐNYEI? – Ahogyan egy magyar történész látja

Az irányultságáról jól ismert magyarországi hetilapot is megérintette a Trianon-trauma. Teljesen természetes, hogy foglalkozik ezzel a témakörrel, amely száz éve érezteti káros hatásait. Jóvátehetetlen csonkítást szenvedett el a nemzet. Az egykori békecsinálók – volt és ma is létező nagyhatalmak – , felvilágosodott és keresztény, a polgári, fejlett és magukat kereszténynek valló civilizált nemzetek képviselői állták, s állják körül ezt a sírt ma is. Gyáni Gábor december végén, az ÉS-ben megjelent írása alaposan kiverte a biztosítékot a Trianon-okozta határokon kívül és belül egyaránt. A magyar lelkekben. Joggal. Erősebb idegzetűeknek ajánljuk. Visszatérünk rá a következőkben. Ígérjük. “TRIANON ELŐNYEI? – Ahogyan egy magyar történész látja” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – Közeledve a normalitás felé? – TRIANON 100

December második felében a sajtó figyelmét jórészt a harminc évvel ezelőtti események kötötték le. Minden magára valamit adó orgánum igyekezett emlékezni és emlékeztetni. Kétségtelen, hogy azokban a három évtizeddel ezelőtti napokban, 1989/1990 fordulóján még boldogok és felszabadultak voltunk. Szabadnapokat, hosszú hétvégéket osztott az átmeneti vezetés, az üzleteket igyekeztek feltölteni, érkeztek a segélyszállítmányok, a televízióban rendes műsorokat sugároztak, és benne – az állami médiumban, ahonnan korábban még a jóízű román nyelvet is száműzték, tulajdonképpen csak az ideológiai minimalista sallang szlengje járta – több nyelven köszöntötték a nézőt. “SIMÓ MÁRTON – Közeledve a normalitás felé? – TRIANON 100” olvasásának folytatása

MIT JELENT NEKEM TRIANON? – Pályázati felhívás

A Periférián Alapítvány, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, a MNLSZSZB Megyei Levéltára, a Jósa András Múzeum pályázatot hirdet középiskolai diákoknak és felsőoktatási hallgatóknak Mit jelent nekem Trianon? címmel. A pályamunkák beküldési határideje 2020. január 31. “MIT JELENT NEKEM TRIANON? – Pályázati felhívás” olvasásának folytatása

TRIANON 100 – Veszély vagy esély? – BUDAPEST

A Kárpát-medencei megbékélést szolgáló mozgalom létrehozásának gondolata tíz éve merült fel, de a tényleges zászlóbontásának tizedik évfordulóját majd 2020. október 24-én ünnepelhetik. A Párbeszéd Házában tartott 55. rendezvénnyel nyílik meg az őszi évad. “TRIANON 100 – Veszély vagy esély? – BUDAPEST” olvasásának folytatása

2020 – A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE

Az Országgyűlés június 16-án a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. A képviselők 166 igen szavazat, öt nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a parlament nemzeti összetartozás bizottságának javaslatát. “2020 – A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE” olvasásának folytatása

AZ IGAZSÁGTALAN TRIANONI DÖNTÉSRE EMLÉKEZTEK

Akárcsak Kárpát-medence szerte oly sok településen, ahol magyarok élnek, a székely anyavárosban és Tamási Áron szülőfalujában is felidézték a történelmi Magyarország 1920-as csonkolását június 4-én. Annak ellenére, hogy kilencvenkilenc évvel ezelőtt az anyaország elveszítette területének mintegy kétharmadát, magyar népességének egyharmadát, az évforduló napján immár úgy emlékszünk és emlékeztetünk, hogy ez az alkalom a nemzet méltóságának és minden magyar együvé tartozásának kifejezése is. “AZ IGAZSÁGTALAN TRIANONI DÖNTÉSRE EMLÉKEZTEK” olvasásának folytatása

HÁNY MAGYAR NEMZET VAN?

Most lesz kilenc éve, hogy a magyar országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A 2010. évi XLV. törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szól, és utat mutat Trianon problémájának megoldására is. Több ez, mint ennek a napnak az átkeresztelése, de nincs szó a békediktátum okozta problémák elfelejtéséről. Érdemes elolvasni a mindössze öt paragrafusból álló, de korszakhatárnak számító törvény szövegét. “HÁNY MAGYAR NEMZET VAN?” olvasásának folytatása

VITA – TRIANONTÓL KÖZÉP-EURÓPÁIG – A valós magyarságkép nyomában

A Magyar Nemzetben a világban való hírünkről és helyünkről indult vita közügy. Balogh Józsefnek, Illyés Gyulának, Keresztury Dezsőnek a Magyar Csillagban 1943-ban erről közölt gondolatait betemette a háború. Keresztury Dezső optimista volt: „Hogy mit kellene s mit lehetne ezen a téren tennünk, oly kérdés azonban, amelynek megvitatása külön alkalmat kíván. “VITA – TRIANONTÓL KÖZÉP-EURÓPÁIG – A valós magyarságkép nyomában” olvasásának folytatása

BUDAPEST – Együtt az úton magyarok és románok – Konferencia az együttélésről

A Charta XXI Egyesület a szlovák-magyar (2016) és a ruszin-magyar (2018) konferencia után 2019-ben a román-magyar kapcsolatokról rendez konferenciát Budapesten, március 23-án, szombaton. A cél nem a történelmi sebek felszakítása, és nem a jelenleg is meglévő, vagy a növekvő sérelmek eltagadása. “BUDAPEST – Együtt az úton magyarok és románok – Konferencia az együttélésről” olvasásának folytatása

MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év

„A magyar elit el sem tudta képzelni, hogy Erdélyt valóban elveszíti Magyarország” –  hat történész perspektívájából, korabeli felvételek segítségével mutatják be az első világháború kitörésétől a trianoni döntésig vezető utat. A Magyarok Romániában – száz év története dokumentumfilm-sorozat az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program része. “MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év” olvasásának folytatása