CHARTA XXI. – SZÁSZBOGÁCS – KiMitTud (115.)

A Bede-patak völgyében fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Magyarsároshoz tartozik, csupán 10 km-re Dicsőszentmártontól. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott. “CHARTA XXI. – SZÁSZBOGÁCS – KiMitTud (115.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NAGYILONDA – KiMitTud (114.)

Falu a mai Romániában Szilágy megyében. Románul Ileanda, korábban Ilandă. Déstől 40 km-re északnyugat irányban a Szamos jobb partján fekszik. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásának székhelye volt. A második bécsi döntést követően 1940 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. “CHARTA XXI. – NAGYILONDA – KiMitTud (114.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – TORDATÚR – KiMitTud (113.)

Falu a mai Romániában, Kolozs megyében, községközpont. 1911-ig Túr. Románul Tureni. Kolozsvártól 15 km-re délkeletre, Tordától 9 km-re északnyugatra, az A3-as autópálya mellett fekszik. 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. “CHARTA XXI. – TORDATÚR – KiMitTud (113.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZÁSZAVINC – KiMitTud (112.)

Egy mára már elnéptelenedett település a mai Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Románul: Geamăna. A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. “CHARTA XXI. – SZÁSZAVINC – KiMitTud (112.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAGYARSZOVÁT – KiMitTud (111.)

A Mezőség domboktól elzárt, nehezen megközelíthető részén fekszik, ennek is köszönhető, hogy több más mezőségi faluhoz hasonlóan nagyon régi, szép népzenét őrzött meg. Kolozsvártól keletre, 35 km-re, a Szászrégenbe vezető DJ16-os megyei úttól délre fekszik. Szomszédos települések észa­kon Mezőgyéres, észak­ke­le­ten Mócs, ke­le­ten Botháza, dél­ke­le­ten Berkenyes, dé­len Aranykút, dél­nyu­ga­ton Dombfalu, nyu­ga­ton Magyarkályán. Jel­leg­ze­tes mezőségi fa­lu. “CHARTA XXI. – MAGYARSZOVÁT – KiMitTud (111.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZÉKELYKEVE – KiMitTud (110.)

Falu a mai Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez tartozik. Szerbül Скореновац/ Skorenovac, németül Skorenowatz. A magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése. Az Al-Duna közelében, Kevevárától 6 km-re nyugatra, Pancsovától 30 km-re, Belgrádtól 46 km-re délkeletre fekszik. “CHARTA XXI. – SZÉKELYKEVE – KiMitTud (110.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZÉK – KiMitTud (109.)

Község a mai Romániában, Kolozs megyében. Neve korábban Székakna, románul Sic, németül Secken. Egymagában alkot községet. A Mezőségen, a Kis-Szamos egyik mellékvölgyében, hegyoldalakkal, völgyekkel szabdalt, nádasokkal, tavakkal tarkított vidéken terül el. “CHARTA XXI. – SZÉK – KiMitTud (109.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CSEKLÉSZ – KiMitTud (108.)

Kisváros Pozsony és Szenc között a mai Szlovákiában. Szlovák neve Bernolákovó, korábban Čeklís. Ezt a nevet 1945 után adták Anton Bernolák (1762-1813) katolikus pap, szlovák nyelvújító emlékére, aki a 18-19. századok fordulóján, hosszú ideig plébános volt itt. Bernolák a cseh nyelvtől való függetlenedés érdekében végzett nyelvújítást, ami értelem szerint a Felvidék nyugati részén élő szlovákokra terjedt ki. “CHARTA XXI. – CSEKLÉSZ – KiMitTud (108.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZEREDNYE – KiMitTud (107.)

Korábbi neve Szvedernik (1899-ig), Kárpátalján, a mai Ukrajnában. Ukránul Середнє/ Szerednye, oroszul Среднее/ Szrednyeje, szlovákul Seredné; városi jellegű település az Ungvári járásban, a Viela patak partján. 1909-től Ung vármegye akkor alakult Szerednyei járásának székhelye volt. A trianoni döntés értelmében 1920-ban a frissen megalakuló Csehszlovákia része lett. A település 1939 márciusától ismét magyar fennhatóság alá került, az Ungi közigazgatási kirendeltséghez tartozott 1944-ig. “CHARTA XXI. – SZEREDNYE – KiMitTud (107.)” olvasásának folytatása

CHARTA HÍRADÓ (4.) – MIT HOZOTT A BÉKEDIKTÁTUM SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA?

Több figyelmet Trianon szerteágazó okaira. Baloldalról is foglalkoznak a kérdéssel, bár még nem értünk el a kívánatos nemzeti konszenzushoz. Kodály és Bartók is egységesnek tartotta a magyar nemzeti kultúrát. Felcsillant az állampolgársági vita lezárása: lehet hogy Szlovákia megszabadul Fico kényelmetlen örökségétől? Az államnyelv tudása a nemzetrészek megmaradásának záloga. “CHARTA HÍRADÓ (4.) – MIT HOZOTT A BÉKEDIKTÁTUM SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA?” olvasásának folytatása