A vallásszabadságot ünnepelték Tordán

Az erdélyi magyar történelmi egyházak főpapjai, a romániai magyar és az anyaországi politikum vezető tisztségviselői, magyarországi egyházi elöljárok, amerikai és angliai delegációk, illetve a gyülekezeti papság, román világi és egyházi elöljárók, városi tisztségviselők, hívek és civilek jelenlétében, mintegy háromezren voltak jelen a tordai országgyűlés 450. évfordulóján tartott ünnepségen. Az évfordulós szertartás 10 óra 30-kor kezdődött. Continue reading “A vallásszabadságot ünnepelték Tordán”

A HIT ISTEN AJÁNDÉKA – 450 éves az Unitárius Egyház

Hálaadó ünnepséggel és emlékjel-hagyással emlékeznek a vallásszabadság törvénye kihirdetésének évfordulóján. A 450 esztendővel ezelőtt lezajlott 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatának évfordulóján, az erdélyi történelmi egyházak együttműködésében hálaadó ünnepségre és emlékállításra kerül sor január 13-án, szombaton 10 óra 30 perctől, Tordán a főtéri római katolikus templomban (Köztársaság/ Republicii tér, 1. szám). Continue reading “A HIT ISTEN AJÁNDÉKA – 450 éves az Unitárius Egyház”

450. ÉVES AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ

Nem sokkal az ezredforduló után, 2002-ben nyilvánították a vallásszabadság napjává január 13-át, ugyanis ezen a napon hozták nyilvánosságra 1568-ban, a Tordán tartott országgyűlésen azt a vallásügyi határozatot, amely kimondta, hogy „… a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de olyan prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik.” Continue reading “450. ÉVES AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ”

A vallásszabadság napja – FRISSÍTVE!

Az 1568. január 6. és 13. között tartott tordai országgyűlésen foglalták törvénybe először a világon a lelkiismereti és vallásszabadságot: „Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…” Ez a szabadság négy keresztény vallásra: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallásra vonatkozott. Alkalomhoz illően ilyenkor iskolai vetélkedőket, ünnepségeket szerveznek az unitárius szellemiségű tanintézményekben, hiszen annak idején a kezdeményezés az unitárius vallású János Zsigmond fejedelem parancsára született, ugyanakkor megemlékeznek Dávid Ferencről is, akinek 1566. január 20-án elhangzott „hitalapító” beszéde hatására, Kolozsvár teljes lakossága unitáriussá lett. A történészek szerint e döntés mögött egy igen józan politikai megfontolás is rejtőzött, hiszen a két birodalom közé beékelődött, akkor önálló fejedelemségként működő Erdély nem engedhette meg, hogy felekezeti villongások gyengítsék. Más kérdés, hogy a Tordán megfogalmazott toleranciának nem volt teljes a foganatja. És nincsen egyértelmű válasz arra vonatkozóan sem, hogy miért nem vettek részt ebben a felekezeti nyitásban a kereszténység keleti változatát gyakorló – ekkor még kisebbségben levő – tömegek főpapjai.

tordai_katolikus_templom

Ez a nap egyúttal az erdélyi unitárius egyház születésnapja is. A vallásszabadság napját az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben nyilvánította ünneppé. Az erdélyiek számára azért bír különleges fontossággal ez a nap, mert a tordai cselekedet valóban „világpremiernek” számít, illetve amiatt is, hogy a roppant toleráns és nyitott unitárius vallás igazi „transilvanicum”, s a Földön élő unitáriusok mintegy kétharmada magyar származású. E vallás viszonylag erős tömegbázisa ma is a Székelyföldön található. Székely Mózes, az egyetlen székelyföldi származási erdélyi fejedelem is unitárius hitű volt.

david_ferenc_ko
A kolozsvári belvárosi unitárius templom előterében álló Dávid Ferenc-kő – egy feleki gömbkő -, a hagyomány szerint ezen állt a vallásalapító, amikor emlékezetes beszédét tartotta 1568. január 20-án, visszajövet a tordai országgyűlésről 

A vallásszabadság napját idén megtiszteli jelenlétével Balog Zoltán, Magyarország kulturális minisztere – aki alapfoglalkozását tekintve református lelkész -, ünnepi beszédet mond a 10 óra 30 perckor kezdődő istentiszteleten a tordai unitárius templomban, majd 12:25-kor ellátogat a Tordai Történelmi Múzeumba.

Címképünkön Körösfői Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című festményének reprodukciója (az eredeti a tordai múzeumban található).

FRISSÍTVE!

david_ferenc_torda

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) Bálint Benzcédi Ferenc unitárius püspök társaságában Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festménye előtt a Tordai Történelmi Múzeumban tett látogatásán 2017. január 13-án. A miniszter a vallásszabadság 449 évvel ezelőtti kihirdetése alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten vett részt az erdélyi Tordán. MTI Fotó: Biró István

Forrás: MTI, EMMI

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport