CHARTA XXI. – BARSENDRÉD – KiMitTud (87.)

Település a jelenlegi Szlovákia, Nyitrai kerületének Lévali járásában. Szlovák neve Ondrejovce. Dereszlény, Kisendréd és Nagyendréd egyesítésével jött létre (1893). Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garammenti-hátság keleti lábánál, a Garam folyó völgyében fekszik. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. “CHARTA XXI. – BARSENDRÉD – KiMitTud (87.)” olvasásának folytatása

SURJÁN LÁSZLÓ – A HÉT ESEMÉNYE, AVAGY EGY TÍZ ÉVES MUNKA (NEM VÍRUSOS) KORONÁJA

Hány évig volt magyar párt tagja a szlovák kormánynak? Hirtelenjében meg sem mondhatom, s ez nem véletlen. A figyelem a teljesítménnyel arányos. A Beneš-dekrétumok ügyében semmit sem léptek, sőt a hatalomért cserébe eleve lemondtak arról, hogy a kérdést felvessék. “SURJÁN LÁSZLÓ – A HÉT ESEMÉNYE, AVAGY EGY TÍZ ÉVES MUNKA (NEM VÍRUSOS) KORONÁJA” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BÉKE – KiMitTud (57.)

Szlovákul Mierovo, 1948-1960 között Sklenárovo, németül Krotendörfl, község Felvidéken, a mai Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Somorjától 7 km-re északkeletre fekszik.1252-ben Weke néven említik először. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. “CHARTA XXI. – BÉKE – KiMitTud (57.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ESZKÁROS – KiMitTud (46.)

Szlovák neve Skároš, község Felvidéken a mai Szlovákia Kassai kerülete Kassa-vidéki járásában. Hivatalos neve 1899-ig Szkáros volt. Kassától 20 km-re délkeletre, közvetlenül a magyar határ északi oldalán (1 km), Hollóházától 6 km-re fekszik. Trianon előtt Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, ezután az új csehszlovák államhoz került. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. “CHARTA XXI. – ESZKÁROS – KiMitTud (46.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ROZSNYÓRUDNA – KiMitTud (36.)

Magyar kisközség Rozsnyó közelében, szlovák neve: Rudna, a Kassai kerületben, Szlovákiában. 1291-ben Rodna néven szerepel a feljegyzésekben, de 1331-ben már a mai nevén tűnik fel. 1910-ben 503-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 768 lakosából 439 szlovák volt és 321 magyar. “CHARTA XXI. – ROZSNYÓRUDNA – KiMitTud (36.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – EGEG – KiMitTud (31.)

Szlovák neve Hokovce, község Szlovákiában, Felvidéken a Nyitrai kerület Lévai járásában. Lévától 35 km-re délkeletre, a Selmec és a Csadal patak összefolyásánál fekszik Nevének eredetét Szent Egyeddel hozzák összefüggésbe. Írásos feljegyzés 1245-ben említi először. “CHARTA XXI. – EGEG – KiMitTud (31.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – GICE – KiMitTud (19.)

Szlovákul Hucín, község a mai Szlovákia Besztercebányai-kerületének Nagyrőcei járásában. Nagyrőcétől 20 kilométerre délkeletre, a Murány folyó bal partján fekszik. Korábban Gömör-Kishont vármegye része volt. “CHARTA XXI. – GICE – KiMitTud (19.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NAGYCÉTÉNY – KiMitTud (17.)

Szlovákul Veľký Cetín, németül Großzitin, község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nemes- és Nagycétény egyesítésével jött létre. Nyitrától 12 km-re délkeletre, a Dunamenti-alföldön, pontosabban a Zsitvamenti dombvidéken fekszik. A Nyitra folyó partján, ahol a Kádánka patak belé ömlik. A Zoboralja régió része. “CHARTA XXI. – NAGYCÉTÉNY – KiMitTud (17.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ZSEMLÉR – KiMitTud (11.)

Garammenti kistelepülés a Nyitrai kerület Lévai járásában, a mai Szlovákiában, neve szlovákul Žemliare. A község szerepel a garamszentbenedi apátság 1075. évi alapítólevelében, később az esztergomi káptalan birtoka. A trianoni döntés után Csehszlovákia, majd 1938 és 1944 között Magyarország része volt. „Nevét Zemlér, Zsemjér, Zsemlét és tótul Zamláre alakban találjuk említve az idők folyamán. Katholikus temploma 1806-ban épült és 1838-ban renováltatott. A község postája Nagysájó, távírója és vasúti állomása Léva” – olvassuk Bars megye leírásában (Magyarország vármegyéi és városai, 1903). “CHARTA XXI. – ZSEMLÉR – KiMitTud (11.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ZSITVAÚJFALU – KiMitTud (8.)

Szlovákul Nová Ves nad Žitavou, község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 1890-ben 941 lakosából 729 szlovák, 171 magyar, 34 német és 7 egyéb anyanyelvű, 1900-ban 987 lakosából 779 szlovák, 182 magyar, 24 német és 2 egyéb anyanyelvű volt. 1910-ben 1161 lakosából 791 magyar, 358 szlovák, 10 német és 2 egyéb anyanyelvű.2001-ben 1294 lakosából 1281 szlovák, 5-5 magyar és cseh, 1-1 német és ukrán volt, 2011-ben 1333 lakosából 1241 szlovák, 2 cseh, 1-1 német, lengyel és orosz és 87 ismeretlen nemzetiségű. “CHARTA XXI. – ZSITVAÚJFALU – KiMitTud (8.)” olvasásának folytatása