BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – AZ EGYKORI SZENTEGYHÁZAS-OLÁHFALUBAN

Riportunk előző részében a „falu” és a „város” határán jártunk. A kapcsolódást vizsgáltuk a két településrész között, ahogy közeledünk a városi rész főutcáján – a korábbi Öntők, a mai Berényi Margit utca –, ahol a a Strand és az Ifjúsági utcáktól csatlakoznak, véget ér az alsó római katolikus egyházközség adminisztratív kiterjedése, innentől felfelé – a településen és a patak, vagyis a Vargyas-csatorna mentén már az egykori Szentegyházas-Oláhfalu, azaz, „Nagyfalu” belterületén járunk. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – AZ EGYKORI SZENTEGYHÁZAS-OLÁHFALUBAN” olvasásának folytatása

HIVATALBA LÉPETT SZENTEGYHÁZA ÚJ POLGÁRMESTERE

A város újonnan megválasztott polgármestere, Lőrincz Csaba a csíkszeredai kórház sugárvédelmi felelőseként csöppent váratlanul a polgármesteri tisztségbe. Nagy tervekkel és ambícióval indul neki nem csak a következő négy évnek: legkevesebb egy évtizedre tervez. “HIVATALBA LÉPETT SZENTEGYHÁZA ÚJ POLGÁRMESTERE” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.2.) – SZENTEGYHÁZA, A „HIBRID” TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTÉSE

A kívülálló ma már nem képes eldönteni, hogy hol van Szentegyházán a „falu” és a „város” határa. Sejteni, hogy a mostani kórháztól az unitárius imaházig, pontosabban az alsó csengettyűig, a híd után levő Strand utcáig terjeszkedett a városi rész – amely 70-80 évvel ezelőtt a mai Berényi Margit utca alsó végéig és a Strand utcáig beépítetlen volt –, s amelynek magját az egykori hámor és az azt kiszolgáló épületek, a vasüzem dolgozóinak lakásai alkották. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.2.) – SZENTEGYHÁZA, A „HIBRID” TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTÉSE” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.1.) – SZENTEGYHÁZA – FALU ÉS VÁROS

Amikor hozzáláttunk a riportsorozat megírásához, határozottan kijelentettük, hogy a hagyományos falusi településképpel, annak változásaival, az udvarhelyszéki községek, falvak és tanyák népi építészetével, anyag- és formahasználatával, a vidék életének ábrázolásával kívánunk foglalkozni. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.1.) – SZENTEGYHÁZA – FALU ÉS VÁROS” olvasásának folytatása

OROSZHEGY/ NYÚLÁD – VÍRUS KERÜL. NÁRCISZ VAN. FESZTIVÁL NINCS.

Május a nárcisz virágzásának ideje. Más években ebben az időszakban tartották a virág köré épített fesztiválokat Oroszhegyen és Szentegyházán. Idén – mint minden más – ez is elmaradt, a nárcisz viszont, mit sem sejtve a vírusról, teljes pompájában virágzik. Gondolom, mára mindenkiben tudatosult: nem kell halomszámra letépdesni a virágokat, gyönyörködni is lehet benne. Egy-két szál nem a világ, a lényeg, hogy ne tapossuk össze a terepet, és ne cibáljuk ki ölszámra hagymástól a virágszálakat. “OROSZHEGY/ NYÚLÁD – VÍRUS KERÜL. NÁRCISZ VAN. FESZTIVÁL NINCS.” olvasásának folytatása

MAGYAR VAGYOK! – HAÁZ SÁNDOR ÜZEN A JÖVŐNEK

A koronavírus okozta járványhelyzet miatt a Nemzeti Összetartozás Napjára tervezett nagyívű programja helyett virtuális időkapszulát hoz létre a Rákóczi Szövetség . A magyarvagyok2020.hu címen egészen június 4-ig várják minden magyar ember “Magyar vagyok…” kezdetű szöveges, hang- vagy videoüzenetét. A nemzeti összetartozás évében készített kapszula tartalma lezárása után legközelebb 2040-ben kerül a nyilvánosság elé. “MAGYAR VAGYOK! – HAÁZ SÁNDOR ÜZEN A JÖVŐNEK” olvasásának folytatása

NÁRCISZFESZTIVÁL – Szentegyházán és Oroszhegyen

Ezen a hétvégén két udvarhelyszéki településen szerveznek szabadtéri ünnepségeket a nárciszvirágzás apropóján. Több évtizedes hagyományról van szó, amelyek épp fesztiváljellegüknél fogva kiválóan alkalmasak, hogy a települések műkedvelői felvonultassák a népzene, a néptánc, az irodalom értékeit, de ugyanakkor találkozási lehetőség az elszármazottaknak ás a testvértelepülésekről érkezőknek. “NÁRCISZFESZTIVÁL – Szentegyházán és Oroszhegyen” olvasásának folytatása

VALÓSÁG ÉS MODELL – A Szentegyházi Gyermekfilharmónia

Tulajdonképpen létrejötte óta követem a Szentegyházi Gyermekfilharmónia működését. Volt egy időszak, amikor nem figyeltem rá elég következetesen. Azt gondoltam, hogy eltelik majd pár év, és Haáz Sándor karnagy-zenetanár gondol egy merészet és nagyot, s annak rendje-módja szerint beköltözik Székelyudvarhelyre vagy Csíkszeredába, esetleg gyermek- és ifjúkora helyszínére, Marosvásárhelyre, ahol szüleivel élt egykor, hiszen erről a városról is azt mondogatta mindig, hogy nem idegenedett el tőle, van ott még szobája és fogkeféje is, úgyhogy bármikor lehetséges lenne a visszatérés. “VALÓSÁG ÉS MODELL – A Szentegyházi Gyermekfilharmónia” olvasásának folytatása

SZENTEGYHÁZA – „Fától fáig” haladó unitáriusok

Kettős ünnepet tartottak a legmagasabban fekvő székelyföldi kisvárosban. A vallásszabadság kihirdetésének 450. és a helyi gyülekezet megalapításának negyedszázados évfordulójára emlékeztek. Ebből az alkalomból szobrot is avattak az imaház udvarán. Kelemen Szabolcs helyi lelkész a rendezvény előtt feltett kérdésünkre elmondta: dacára annak, hogy mindössze 319 főből áll a gyülekezet, viszonylag erősnek mondható, amit jól példáz ez a mostani esemény, illetve az az elképzelés is, hogy a továbbiakban önálló templomot építsenek. A terv rendelkezésre áll, elképzelhető, hogy hamarosan a néhány éve elhunyt jeles építész, Makovecz Imre (1935–2011) koncepciója alapján készülhet el a megálmodott istenháza. Úgyhogy tennivaló bőven akad. “SZENTEGYHÁZA – „Fától fáig” haladó unitáriusok” olvasásának folytatása

SZENTEGYHÁZA – Látogatóban a FILI együttesénél

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia a nyár folyamán tizennégy alkalommal lépett közönség elé külföldön. Ez tizennégy különböző helyszínt is jelentett. Egyik előadás sem lehetett százszázalékos, mondotta Haáz Sándor karnagy, viszont minden egyes alkalommal voltak rendkívüli pillanatok. “SZENTEGYHÁZA – Látogatóban a FILI együttesénél” olvasásának folytatása