ÖSSZEGZÉS AZ ÉLET/JEL (4.) TANÁCSKOZÁST KÖVETŐEN

A koronavírus-járvány több alkalommal is ellehetetlenítette, hogy megtartsuk Szentegyházán az „újraindító” beszélgetések következő állomását. Már akkor „a maga folyamatában” a Bánja-e a székely? című riportsorozatba kívántuk beilleszteni ezt kísérletet, de aztán kénytelenek voltunk más településeken vizsgálódni. Most a Nyikómentéről kanyarodtunk vissza ide, a Hargita lábához. “ÖSSZEGZÉS AZ ÉLET/JEL (4.) TANÁCSKOZÁST KÖVETŐEN” olvasásának folytatása

ÉLET/JEL (3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – A NEGYEDIK TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN

Már a múlt esztendő nyarának kezdetén reméltük a vírus fogságából való teljes kiszabadulást. Akkor fogalmazódott meg az újrakezdés igénye néhány olyan értelmiségiben és vállalkozóban, akik ebben a helyzetben is meg kívánták osztani egymással a tapasztalataikat, és tanácskozást terveztek. “ÉLET/JEL (3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – A NEGYEDIK TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.4.) – SZENTEGYHÁZA, A FÜRDŐVÁROS

Amikor a múlt év végén bejártuk a helyi értelmiségiek által „hibrid településnek” nevezett kisváros falusi és városi részét, jól látszott, hogy a nehézipar lebontását követően megmaradt a hetvenes években kialakított „kezdetleges” és torzó jellegű központ, a tömbház-negyeddel és az egykori vasüzemmel, amely újabban több részre osztottan talált új gazdákra, és helyi vállalkozók láttak hozzá a hely revitalizációjához. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.4.) – SZENTEGYHÁZA, A FÜRDŐVÁROS” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – AZ EGYKORI SZENTEGYHÁZAS-OLÁHFALUBAN

Riportunk előző részében a „falu” és a „város” határán jártunk. A kapcsolódást vizsgáltuk a két településrész között, ahogy közeledünk a városi rész főutcáján – a korábbi Öntők, a mai Berényi Margit utca –, ahol a a Strand és az Ifjúsági utcáktól csatlakoznak, véget ér az alsó római katolikus egyházközség adminisztratív kiterjedése, innentől felfelé – a településen és a patak, vagyis a Vargyas-csatorna mentén már az egykori Szentegyházas-Oláhfalu, azaz, „Nagyfalu” belterületén járunk. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – AZ EGYKORI SZENTEGYHÁZAS-OLÁHFALUBAN” olvasásának folytatása

HIVATALBA LÉPETT SZENTEGYHÁZA ÚJ POLGÁRMESTERE

A város újonnan megválasztott polgármestere, Lőrincz Csaba a csíkszeredai kórház sugárvédelmi felelőseként csöppent váratlanul a polgármesteri tisztségbe. Nagy tervekkel és ambícióval indul neki nem csak a következő négy évnek: legkevesebb egy évtizedre tervez. “HIVATALBA LÉPETT SZENTEGYHÁZA ÚJ POLGÁRMESTERE” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.2.) – SZENTEGYHÁZA, A „HIBRID” TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTÉSE

A kívülálló ma már nem képes eldönteni, hogy hol van Szentegyházán a „falu” és a „város” határa. Sejteni, hogy a mostani kórháztól az unitárius imaházig, pontosabban az alsó csengettyűig, a híd után levő Strand utcáig terjeszkedett a városi rész – amely 70-80 évvel ezelőtt a mai Berényi Margit utca alsó végéig és a Strand utcáig beépítetlen volt –, s amelynek magját az egykori hámor és az azt kiszolgáló épületek, a vasüzem dolgozóinak lakásai alkották. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.2.) – SZENTEGYHÁZA, A „HIBRID” TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTÉSE” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.1.) – SZENTEGYHÁZA – FALU ÉS VÁROS

Amikor hozzáláttunk a riportsorozat megírásához, határozottan kijelentettük, hogy a hagyományos falusi településképpel, annak változásaival, az udvarhelyszéki községek, falvak és tanyák népi építészetével, anyag- és formahasználatával, a vidék életének ábrázolásával kívánunk foglalkozni. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.1.) – SZENTEGYHÁZA – FALU ÉS VÁROS” olvasásának folytatása

OROSZHEGY/ NYÚLÁD – VÍRUS KERÜL. NÁRCISZ VAN. FESZTIVÁL NINCS.

Május a nárcisz virágzásának ideje. Más években ebben az időszakban tartották a virág köré épített fesztiválokat Oroszhegyen és Szentegyházán. Idén – mint minden más – ez is elmaradt, a nárcisz viszont, mit sem sejtve a vírusról, teljes pompájában virágzik. Gondolom, mára mindenkiben tudatosult: nem kell halomszámra letépdesni a virágokat, gyönyörködni is lehet benne. Egy-két szál nem a világ, a lényeg, hogy ne tapossuk össze a terepet, és ne cibáljuk ki ölszámra hagymástól a virágszálakat. “OROSZHEGY/ NYÚLÁD – VÍRUS KERÜL. NÁRCISZ VAN. FESZTIVÁL NINCS.” olvasásának folytatása

MAGYAR VAGYOK! – HAÁZ SÁNDOR ÜZEN A JÖVŐNEK

A koronavírus okozta járványhelyzet miatt a Nemzeti Összetartozás Napjára tervezett nagyívű programja helyett virtuális időkapszulát hoz létre a Rákóczi Szövetség . A magyarvagyok2020.hu címen egészen június 4-ig várják minden magyar ember “Magyar vagyok…” kezdetű szöveges, hang- vagy videoüzenetét. A nemzeti összetartozás évében készített kapszula tartalma lezárása után legközelebb 2040-ben kerül a nyilvánosság elé. “MAGYAR VAGYOK! – HAÁZ SÁNDOR ÜZEN A JÖVŐNEK” olvasásának folytatása

NÁRCISZFESZTIVÁL – Szentegyházán és Oroszhegyen

Ezen a hétvégén két udvarhelyszéki településen szerveznek szabadtéri ünnepségeket a nárciszvirágzás apropóján. Több évtizedes hagyományról van szó, amelyek épp fesztiváljellegüknél fogva kiválóan alkalmasak, hogy a települések műkedvelői felvonultassák a népzene, a néptánc, az irodalom értékeit, de ugyanakkor találkozási lehetőség az elszármazottaknak ás a testvértelepülésekről érkezőknek. “NÁRCISZFESZTIVÁL – Szentegyházán és Oroszhegyen” olvasásának folytatása