A székelyudvarhelyi városi könyvtár olvasótermében mutatták be kedd délután Fekete Vince Vargaváros (1) című verseskötetét. Ezen a héten a szerző többállomásos felolvasó-körúton vett részt, többek között Kézdivásárhelyen, Gelencén, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában találkozott olvasóival. Székelyudvarhelyen a költővel Zsidó Ferenc beszélgetett. “AMIKOR CENTRUM A PERIFÉRIA – Fikció, humor, finom irónia és valóság” olvasásának folytatása
Idestova harminc évvel ezelőtt érte el a “létezett szocializmust” a vég. Legalábbis azt hitték azokban az órákban a székelyudvarhelyiek, hogy sikerül véget vetni egy sötét “fénykorszaknak” ebben a városban. Mivel a Székelyföld és benne Udvarhelyszék is kettős prés alatt élt, hiszen gazdaságilag és anyanyelvi kultúrájában is ellehetetlenítette az itt lakókat a hatalom, várható volt, hogy – hasonlóan az ország más vidékeihez – utcára viszik a gondokat, s amennyiben nem kerül sor a követelések teljesítésére, akkor a népharag elsodorja a rendszert és annak helyi képviselőit. “PRO MEMORIA – Székelyudvarhely, 1989. december 22. (1.1.)” olvasásának folytatása
December 13-án 18.00 órától a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén Népi motívumok mai használatban címmel nyílik kiállítás. A tárlatot Salló Szilárd néprajzkutató és Bartos Tünde bútorfestő, néprajzos nyitják meg. A székelyudvarhelyi tárlat egy nyolchetes felnőttképzési program eredményeit mutatja be. “SZÉKELYUDVARHELY – Kézműves alkotások a Forrásközpontban – KIÁLLÍTÁS” olvasásának folytatása
Huszonöt éve már, hogy minden év decemberében a csíkszeredai székhelyű Bálint András Alapítvány emlékdíjjal tünteti ki azokat a székelyföldi, vagy innen elszármazott írókat, költőket, szerkesztőket, akik tehetséggel, felelősséggel, példaszerű tartással és elkötelezettséggel szolgálják és képviselik a régió magyarságának érdekeit. “BÁLINT ANDRÁS-EMLÉKDÍJ 2019 – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása
Sokféleképpen él a köztudatban Bolyai János, a tizenkilencedik század nagy erdélyi matematikusa, aki nagyon méltatlan körülmények között, elfelejtve fejezte be életét 1860-ban Marosvásárhelyen. Életét, munkásságát az eltelt másfél évszázadban sokan feldolgozták, mind tudományos, mind pedig szépirodalmi művek születtek róla. “SZÉKELYUDVARHELY – Bolyai, az elfelejtett zseni – Láng Zsolt könyvbemutatója” olvasásának folytatása
Jól időzített a kolozsvári Projektograph Kiadó azzal a kötettel, amelynek bemutatójára november 22-én, péntek este került sor a székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében. A kiadvány Székelyudvarhely Megyei Jogú Város önkormányzatának támogatásával, a Haáz Rezső Múzeum partnerségében jelenhetett meg. Tegyük hozzá, hogy azokkal a stíljegyekkel, amelyek a sorozat többi darabját is jellemzik, hiszen a Kincses Képeskönyv Székelyudvarhely illusztrálását is Jánosi Andrea végezte. Úgy küllemben, mint méretben és terjedelemben követték a Zágoni Bálint által ezelőtt tíz évvel kidolgozott formát. Az udvarhelyi kötet szerkesztője az ötletgazda öccse, Zágoni Balázs volt. “A SZÉKELY ANYAVÁROS KÉPEKBEN” olvasásának folytatása
Az író Keresztmalac című novelláskötetét mutatták be szerda este a székelyudvarhelyi Belvárosi Unitárius Egyházközség felújított imatermében, csütörtökön pedig, a délután szentmisét követően, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány oroszhegyi házában találkozhatott Péter páter az olvasókkal. Beszélgetőtársa Simó Márton író, újságíró kérdezte a Marosvásárhelyen szolgáló plébánost az irodalomhoz való kötődéséről, köteteinek születéséről. Nagyálmos Ildikó a székelyudvarhelyi bemutatót követően fogalmazta meg a könyvhöz kapcsolódó gondolatait. “AHOL TETTEN ÉRHETŐ AZ ISTENI KEGYELEM CSODÁJA – SEBESTYÉN PÉTER KÖTETÉRŐL” olvasásának folytatása
A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért gondolatébresztő konferenciára hívja mindazokat, akik kihívást látnak a tájgazdálkodásban. „Meggyőződésünk, hogy életünk elkövetkező szakasza az alkalmazkodásról fog szólni, ezért választottuk témaként az alkalmazkodó tájgazdálkodás elnevezést. Akár szeretnénk, akár nem ittlétünkkel gazdálkodunk a tájban. Ki jól, ki rosszabbul. Szeretnénk beszélgetni erről a témáról, hogy példát vegyünk azokról, akik jól végzik a dolgukat és példát állítsunk azok elé, akik még egyelőre nem a legjobban símulnak be tevékenységeikkel, életterükkel a tájba” – írja Molnár Judit közgazdász-programszervező, a Civitas Alapítvány munkatársa a konferenciára invitáló körlevélben. “ALKALMAZKODÓ TÁJGAZDÁLKODÁS A SZÉKELYFÖLDÖN – KONFERENCIA” olvasásának folytatása
Mit olvas ma élvezettel egy hagyományokkal dúsított közegből származó, de az online világ érdekességeihez ragadott erdélyi-székely gondolkodni vágyó? Valami olyat, ami a múltja és jelene határán húzódik. Ami eredeti, de egyben vagány! Mint ahogy Nyírőhöz, Tamásihoz, Wass Alberthez kell egy kis erdélyi keseredettség, és az ebből kitörni tudó agyafúrtság, valamint élezett humor, úgy a Sebestyén Péter KERESZTMALAC című kötet karcolatainak a vonalvezetésére is az érez rá, aki éli is az erdélyi jelen kettősségét: a hagyományoshoz való ragaszkodást és az újnak, a trendinek az előrenyomulását. Érdekes keverék. “KERESZTMALAC – JÓT OLVASNI JÓ! – SEBESTYÉN PÉTER KÖNYVÉRŐL” olvasásának folytatása
Hogyha az író eddigi életművét nézzük, akkor látjuk, hogy a rövidpróza, a líra és a színműírás, illetve a műfordítás terén is kipróbálta magát. Ami ez idáig hiányzott a könyves repertoárjából, az a tárca. Illetve, a regény. Ezek a tárcák, amelyek most a Súlyos ügyek című kötetben találhatók, a Magyar Hírlapban jelentek meg 2007 óta, illetve 2010 után a Magyar Idők, majd a Magyar Nemzet hasábjain. “LAKATOS MIHÁLY ÉS A SÚLYOS ÜGYEK” olvasásának folytatása
