SÉTA JÁRVÁNY IDEJÉN A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN (2.)

Ez alkalommal sem az volt a cél, hogy embereket fényképezzünk, hiszen továbbra is figyelmeztetnénk mindenkit arra, hogy az a legjobb védekezés, ha otthonainkban maradunk. A székelyudvarhelyiek igyekeznek is betartani a lakhely-elhagyási tilalmat. Csak a legszükségesebb árucikkekért járnak el az üzletekbe, és kisebb egészségügyi sétákat tesznek, hiszen ajánlott a mozgás is. Mértékkel. És óvatosan. “SÉTA JÁRVÁNY IDEJÉN A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN (2.)” olvasásának folytatása

GYEPES – ÜNNEPELT A MAROKNYI KÖZÖSSÉG – FRISSÍTVE!

A vasárnap tizenegy órakor kezdődő eseményre megérkezett a Homoródmenti Hagyományőrző Hannover Huszárok egy szakasza, amelynek legénységi és tiszti állománya helyi és környékbeli illetőségű, majd a lovasok a gyülekezet jelenlevő tagjaival közösen vonultak a hősök emlékoszlopa elé, ahol közös imával vette kezdetét az ünnepi műsor. “GYEPES – ÜNNEPELT A MAROKNYI KÖZÖSSÉG – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – Márton Áron titka – BUDAPEST

A Székelyföld kulturális folyóirat a Lakiteleki Népfőiskolával közösen 2015-ben pályázatot hirdetett Márton Áron püspök életéből merítő irodalmi alkotásra. Ezt a pályázatot Tar Ildikó nyerte el a most Budapesten először bemutatandó alkotásával. A Láng a sötétben című minidrámáját a vecsési KissPista Színház játssza. “CHARTA XXI – Márton Áron titka – BUDAPEST” olvasásának folytatása

BÁGY – KICSI, ÉS A LEHETŐSÉGEIT ALIG LÁTÓ FALU – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.2.)

Messziről felrémlik előttünk a Bágyi-tető. A két összetéveszthetetlen, csupasz hegyorom. A bágyi csicsek. A nagyobb, a Várhegy 856 m. A kisebb a Dimény-hegy pár méterrel alacsonyabb, és nagyobb része már Lókodhoz tartozik. Alatta, a hegy ölében a falu. Az odavezető műút négy kilométeren át kanyarog fel a szelíd szerpentinen, s bár eléggé keskeny, a célnak tökéletesen megfelel, és – úgy tűnik – kifogástalan minőségű, pár éve jól bírja az időjárás viszontagságait. Másik előnye, hogy nem ér véget a falu végén, mint oly sok településen, hanem továbbszalad a templom, majd az impozáns kultúrház és az emeletes iskola mellett, s balra kanyarodva jön vissza, aztán – hurkot írva – az alsó úton torkollik a központi vegyesboltnál a főútba. Ily módon gyakorlatilag befutja és összeköti a nem túl bonyolult utcaszerkezetet, annak fősodrát, és csak néhány sikátort, zsákutcát hanyagol. “BÁGY – KICSI, ÉS A LEHETŐSÉGEIT ALIG LÁTÓ FALU – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.2.)” olvasásának folytatása

ÉHE A SZÉPNEK – Énekelt és mondott versek

 

A Strófa Trió 2006 áprilisában alakult, a magyar és a világirodalom verseiből állítja össze zenés műsorait, és fennállása óta számos magyarországi fellépésen és fesztiválon vett részt. Emellett a Calgary-i, torontói, dévai, nagyszebeni magyar közösség meghívására külföldön is játszott. Programjukban a klasszikus és a kortárs irodalom versei egyaránt megtalálhatók. Előadásmódjukra az akusztikus zenei megszólalás, a vokális éneklés jellemző. “ÉHE A SZÉPNEK – Énekelt és mondott versek” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD, 2019. február

A fennállásának huszonharmadik évfolyamában járó folyóirat jelenleg is igyekszik eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amelyek szellemében létrehozták, s amely igényességet mindmáig elvárnak tőle világszerte az olvasók. Erős szépirodalmi rovattal rendelkezik, de ugyanakkor tudománynépszerűsítő szerepét is messzemenően ellátja. A februári lapszámban külön figyelmet érdemel a középiskolások részére kiírt szépirodalmi pályázat eredményhirdetése és a máréfalvi néhai Kovács Dénes (1894-1967) Az én életemről című emlékiratának részlete. “SZÉKELYFÖLD, 2019. február” olvasásának folytatása

HIMNUSZ ÉS HIMNUSZOK

Azokban a régi pártállami időkben kettő is volt. Eleinte az Internácionálé járta, bár az nem volt igazi, nemzetközinek tartották. Majd a népköztársaságnak volt egy olyan, hogy: Te slăvim, Românie! Talán nem volt kötelező az iskolai éneklése, bár az is lehetséges, hogy az lehetett, de én nem emlékszem már rá, mert túl fiatal voltam abban az időben… Így morfondírozgatok ismét nemzeti imánk keletkezése évfordulóján és a három évtizede rendszeresített Magyar Kultúra Napja környékén… “HIMNUSZ ÉS HIMNUSZOK” olvasásának folytatása

„ÁJRÓ” meg „JÚRÓ”

Immár húsz esztendeje – 1999. január 1. óta – használják az Európai Unióban fizetőeszközeként az eurót. Euró-zóna – mondják, ha azt a tizenkilenc államot emlegetik a huszonnyolcból, ahol a közös fizetőeszközt bevezették. Olyan bent lenni az eurót használók táborában, mint valami elit kasztban. Pár törpeállam is bent van, nem azért. mert erős, hanem egyszerűen azért, mert korábban is rákényszerült arra, hogy a szomszédja pénznemét használja. “„ÁJRÓ” meg „JÚRÓ”” olvasásának folytatása

Népi motívumok mai használatban – SZÉKELYUDVARHELY

December 7-én 17.00 órától a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén Népi motívumok mai használatban címmel nyílik kiállítás. A tárlatot dr. Salló Szilárd néprajzkutató és Bartos Tünde bútorfestő-néprajzos nyitják meg, akik ez alkalommal bemutatják a 2015-2018 között megvalósult kézműves képzések anyagát összesítő újonnan megjelent katalógust. A székelyudvarhelyi tárlat egy nyolchetes felnőttképzési program eredményeit mutatja be. “Népi motívumok mai használatban – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása