SZÉKELYFÖLD, 2019. február

A fennállásának huszonharmadik évfolyamában járó folyóirat jelenleg is igyekszik eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amelyek szellemében létrehozták, s amely igényességet mindmáig elvárnak tőle világszerte az olvasók. Erős szépirodalmi rovattal rendelkezik, de ugyanakkor tudománynépszerűsítő szerepét is messzemenően ellátja. A februári lapszámban külön figyelmet érdemel a középiskolások részére kiírt szépirodalmi pályázat eredményhirdetése és a máréfalvi néhai Kovács Dénes (1894-1967) Az én életemről című emlékiratának részlete. Continue reading “SZÉKELYFÖLD, 2019. február”

HIMNUSZ ÉS HIMNUSZOK

Azokban a régi pártállami időkben kettő is volt. Eleinte az Internácionálé járta, bár az nem volt igazi, nemzetközinek tartották. Majd a népköztársaságnak volt egy olyan, hogy: Te slăvim, Românie! Talán nem volt kötelező az iskolai éneklése, bár az is lehetséges, hogy az lehetett, de én nem emlékszem már rá, mert túl fiatal voltam abban az időben… Így morfondírozgatok ismét nemzeti imánk keletkezése évfordulóján és a három évtizede rendszeresített Magyar Kultúra Napja környékén… Continue reading “HIMNUSZ ÉS HIMNUSZOK”

„ÁJRÓ” meg „JÚRÓ”

Immár húsz esztendeje – 1999. január 1. óta – használják az Európai Unióban fizetőeszközeként az eurót. Euró-zóna – mondják, ha azt a tizenkilenc államot emlegetik a huszonnyolcból, ahol a közös fizetőeszközt bevezették. Olyan bent lenni az eurót használók táborában, mint valami elit kasztban. Pár törpeállam is bent van, nem azért. mert erős, hanem egyszerűen azért, mert korábban is rákényszerült arra, hogy a szomszédja pénznemét használja. Continue reading “„ÁJRÓ” meg „JÚRÓ””

Népi motívumok mai használatban – SZÉKELYUDVARHELY

December 7-én 17.00 órától a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén Népi motívumok mai használatban címmel nyílik kiállítás. A tárlatot dr. Salló Szilárd néprajzkutató és Bartos Tünde bútorfestő-néprajzos nyitják meg, akik ez alkalommal bemutatják a 2015-2018 között megvalósult kézműves képzések anyagát összesítő újonnan megjelent katalógust. A székelyudvarhelyi tárlat egy nyolchetes felnőttképzési program eredményeit mutatja be. Continue reading “Népi motívumok mai használatban – SZÉKELYUDVARHELY”

Októberi Székelyföld

A folyóirat legutóbbi lapszáma különös figyelmet szentel a közelmúltban elhunyt Egyed Péter (1954-2018) író, filozófus, egyetemi tanár emlékének. Fekete Vince, Egyed Emese és Bogdán László verse emlékezteti az olvasót a két hónappal ezelőtt lezárult munkásságra és emberi emberi életútra. Continue reading “Októberi Székelyföld”

KIÁLTÓ SZÓ

A Kós Károly és két társa – Zágoni István és Paál Árpád – által közösen, 1921-ben kiadott és jegyzett, mintegy ötven oldalas röpirat a későbbiekben meghatározó jellegű lett. Tulajdonképpen ettől a pillanattól kezdődik a kisebbségi lét tudatos vállalása a Nagy Háború után megnagyobbított Romániában. Történelmi és irodalomtörténeti tények igazolták, hogy a kultúra felé fordulva lehet megtalálni a járható utat. Continue reading “KIÁLTÓ SZÓ”

Nyári turnéra indult a FILI – FRISSÍTVE!

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia 2018. július 4. és 12. között magyarországi hangversenykörutat szervez. A hét és fél napos turnén 140 gyermek, 9 kísérő és 6 sofőr vesz részt. Évek óta gyakorolt szokás szerint induláskor is fellépnek, idén Marosvécsre esett a választás, ahol július 4-én, szerdán 19.00 órától a Kemény-kastélyban, rossz idő esetén a helyi református templomban hallgathatják meg őket az érdeklődők. Continue reading “Nyári turnéra indult a FILI – FRISSÍTVE!”

SZÉKELYFÖLD – a júniusi lapszám tartalmából

Immár hagyomány a Székelyföld szerkesztőségénél, hogy évi rendszerességgel a gyermekirodalomnak szenteli a júniusi lapszámot. Túl a frissen keletkezett művek, illetve azok részleteinek közlésén, kísérletet tesz arra is, hogy elméletileg értelmezze ebben a felgyorsult világban a gyermekirodalom változásait, valamint arra is, következtetéseket vonjon, melyek a helyes és üdvös irányok és módszerek a digitális korszakban, amelyek segíthetik az olvasói utánpótlás nevelését… Continue reading “SZÉKELYFÖLD – a júniusi lapszám tartalmából”

Megemlékezések a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS napján

A trianoni békediktátum napját, június 4-ét egy ideje a nemzeti összetartozás napjaként éli meg a Kárpát-medence magyarsága. Úgy az anyaországban, mint az elszakított területeken egyházi, kulturális és állami rendezvények egész sorával emlékeznek arra a pillanatra, amikor a fejlett és a keresztény értékrend szerint élő világ nagyhatalmai rákényszerítették az országra a békekötés után azt a “megoldást”, amely húsz év múltán revíziókhoz vezetett, illetőleg a második világháború után úgy visszarendeződött, hogy a kisebbségbe szorult magyar közösségek helyzetét megnyugtatóan a mai napig sem volt képes megnyugtatóan rendezni a civilizáció és a demokrácia magas fokára felfejlődött Európai Unió, amely gazdaságilag kiválóan működik ugyan, de a szabadságjogok és az önazonosság megélése terén folyamatos csalódást okoz a felelősen gondolkodók számára. Continue reading “Megemlékezések a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS napján”