SIMÓ MÁRTON – KIS FÖLDI POKLOK

A rendszerváltás környékén egy ideig aggasztott, hogy az emberek elkezdtek szabadon jönni-menni. Akinek eszébe sem jutott korábban utazni vagy távozni az országból, az is mind útlevelet váltott és ment egy kicsit nézelődni Nyugaton, vagy csak itt, e helyt, a „Köztes-Európában”. “SIMÓ MÁRTON – KIS FÖLDI POKLOK” olvasásának folytatása

EPILÓGUS EGY RIPORTHOZ – A falukép megmenthető – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.4.)

László János vállalkozó meghívására Abásfalván járt az Élő Székelyföld Munkacsoport és munkatársai, szimpatizánsai, illetve azok a közéleti szereplők, akiknek fontos a népi építészeti örökség megőrzése. A falulátogatás során az említett vállalkozó bemutatta azokat a házakat, amelyet az elmúlt években vásárolt és újított fel, megőrizve régi formájukat. Ezt követően kerekasztal beszélgetésre került sor a közbirtokosság gyűléstermében. “EPILÓGUS EGY RIPORTHOZ – A falukép megmenthető – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.4.)” olvasásának folytatása

ÁRU ÉS VÁSÁRLÓI ERKÖLCS

Évek óta mondják az ismerőseim, hogy a városhoz közeli földeken nem érdemes semmit sem termelni, mert, ha nem a medvék, s a vaddisznók vagy az őzek, hanem elsősorban olykor a felebarátaink is dézsmálják. Nem rontják le a kerítéseket, nem túrnak össze a felismerhetetlenségig mindent, ahol eljárnak, hanem mindössze annyit tesznek, hogy értékesítési céllal módszeresen betakarítják a termést. “ÁRU ÉS VÁSÁRLÓI ERKÖLCS” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – Nyomomban kék farkasok – CSÁKY ZOLTÁN KÖNYVBEMUTATÓJA

Csütörtökön, 2019. október 10-én, délután öt órától a Nyugdíjasok Klubjának vendége Csáky Zoltán televíziós újságíró, riporter, a Duna Televízió örökös tagja lesz. A budapesti Püski Kiadónál frissen megjelent kötete interjúk, portrék rövid szöveges, szerkesztett változatát tartalmazza. “SZÉKELYUDVARHELY – Nyomomban kék farkasok – CSÁKY ZOLTÁN KÖNYVBEMUTATÓJA” olvasásának folytatása

HOMORÓDKEMÉNYFALVA ÉS ABÁSFALVA – Karakteres építészeti örökség – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.3.)

Először Keményfalván néztünk szét. Ez a falu sem ismeretlen számunkra. Más célból ugyan, de többször jártunk erre az elmúlt években. A szabályos házsorok itt is a régi szép időkre emlékeztetnek, ahogy bennebb és bennebb haladunk. A templom, a parókia és környezete maga a népi építészet egyik csodája (lehetne). Tanítani és mutogatni kellene szép példaként, ahogyan mondhatni zseniálisan helyezték itt eleink egymás mellé a házakat, alakították az utca- és térszerkezetet, benne a gazdasági melléképületekkel és a csűrsorokkal. “HOMORÓDKEMÉNYFALVA ÉS ABÁSFALVA – Karakteres építészeti örökség – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.3.)” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – STADION-NEMZET

Gyakran elhangzik tévében-rádióban, az írott sajtóban is olvasható itt-ott, hogy erősen megfogyatkozott az ország elitje. Magam is foglalkoztam ezzel a témával. Soha nem tudtam belenyugodni abba, hogy nem tudnak pontos statisztikákat készíteni arról, hogy hányan mentek, s hányan maradtak. “SIMÓ MÁRTON – STADION-NEMZET” olvasásának folytatása

PÉNZ ÉS MŰKÖRÖM

Ott ül a kisasszony az üvegkalitkában, éppen pénzt számol. Záróra után jár az idő, amikor már nem szívesen szolgálja ki az embert a miénk fajta „kereskedő”. Talán valami rossz beidegződés miatt, vagy csak úgy, hiszen neki is van magánélete. Siet valahová? Lehet azt tudni? Az intimszféra, az szent és sérthetetlen. Kinek-kinek vigyáznia kell rá, ha már megadatott az otthon és annak kedves légköre. “PÉNZ ÉS MŰKÖRÖM” olvasásának folytatása

Homoródszentmárton megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY? (7.1.)

Terveink szerint négy nekifutással fogjuk „abszolválni” ebben a riportsorozatban ezt a községet. Ezzel a járással a keleti régióban kezdünk, amelyben négy falut találunk. Homoródremete viszonylag késői alapítású – római katolikus sziget –, látványosan ötvözik régi épületei a hegyaljai székely és a szászos jellegű építkezés formakincsét, Gyepes, Homoródkeményfalva, Abásfalva pedig úgyszintén hagyományos házai és gazdasági épületei sokaságáról, a kőből történő építkezés formáinak jellegzetes példáival szolgál, de olyan kimunkált stílusbeli sokoldalúság által, amelynek mindenképp magas szintű védettséget kellene élveznie. “Homoródszentmárton megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY? (7.1.)” olvasásának folytatása

VI. HOMORÓD-MENTE NÉPVISELETBEN – Népi öltözködésről, az egymás és a saját teher hordozásáról

Székelypetek látta vendégül szombaton a Homoród-mente huszonöt településéről érkező népviseletbe öltözött csoportokat. Mintegy százötven lehetett a „hivatalos” vendég, aki valamelyik csoporttal érkezett. Túl ezen a létszámon, azonban még legalább ötvenen hordtak teljesen vagy csak szimbolikusan valamilyen népi ruhadarabot. “VI. HOMORÓD-MENTE NÉPVISELETBEN – Népi öltözködésről, az egymás és a saját teher hordozásáról” olvasásának folytatása

MEDVE ÉS KINCSTÁRI FELELŐTLENSÉG – SIMÓ MÁRTON

Vannak minisztériumok, vannak hatóságok. Általában adókból gyűlt fizetésekből és nyilatkozatból élnek. Legfeljebb az emberi tényező, a személy változik bennük, ha túl forró lesz egyik-másik bársonyszék. A módszer, a törvényi szoftver teszetoszasága azonban marad. Miközben a vidéki ember marhát tartana, földet művelne, gyümölcsöt termelne, zöldséget, és talán méhészkedne is. Ebben az egészséges gazdasági körforgásban, lakott és kultúrterületen azonban a medvének nincsen helye. “MEDVE ÉS KINCSTÁRI FELELŐTLENSÉG – SIMÓ MÁRTON” olvasásának folytatása