SVÁJC, VAGY VALAMI HASONLÓ

Erdélyről szokták, szoktuk mondani, hogy akár egy újabb Svájc is lehetne. Ez a feltételezés nem új keletű. Már a fejedelemség korában is létezett olyan elképzelés, amely a két vagy több sas karma között próbált itt viszonylagos nyugalmat, békét és jólétet teremteni, illetve azt fenntartani. A történelmi időkben többször olyan vezetői voltak ennek az országnak, hogy – ha nem is megnyugtatóan és „örök időkre” – megpróbálkoztak azért e nemes feladattal. Continue reading “SVÁJC, VAGY VALAMI HASONLÓ”

VASÁRNAP – AUTÓS MAGÁNY

Az utóbbi években rendszeresen javítják nálunk a faluban az utcahálózatot. Úgy érzem, igaza van a költőnek, Ferencz Imrének, amikor mondja az Impér, a régi út című versben: „falu között fut fut az aszfalt / alatta van a régi út / és minden amit / felfalt a múlt”. És látom, hogy milyen furcsa szokást gyakorolnak helyi véreim… Azt hiszem, hogy másutt is valami hasonlónak lehetünk a tanúi, ha jobban körülnézünk. Ha egy kicsit kinézünk a fejünkből. Van ennél rosszabb is. Continue reading “VASÁRNAP – AUTÓS MAGÁNY”

TRANSZSZILVÁN KONCERT

Mondjuk úgy, hogy transzszilván hangverseny. Van benne, ami együtt szól. És jól. Aztán vannak a disszonanciák. Úgy adódott – ám tegyük hozzá, ezt részben magam is provokáltam –, hogy mostanában sokat foglalkoztam ezzel a szellemi irányzattal, amelyet jórészt Kós Károly dolgozott ki két társával együtt a Trianont követő apátia legyűrésére, és művelt aztán majd’ negyed évszázadon át az Erdélyi Helikon köré csoportosult írótársaival. Nemcsak a szépirodalmat művelték, hanem önmagukat megosztva, olykor megtöbbszörözve énjüket, közéleti szereplőként, publicistaként, ha úgy tetszik, civilként is sokat tettek azért, hogy ne csak elméletet írjanak, hanem megéljék, s másokat is rávegyenek az erdélyiként való élésre. Continue reading “TRANSZSZILVÁN KONCERT”

GYERGYÓÚJFALU – A jövő parasztja értelmiségi lesz

Február végén a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának munkatársai hívtak meg egy tanulmányi kirándulásra Gyergyóújfaluba, Bányász József portájára. Nem konferencia volt, hanem egyszerű látogatás, amelyen különböző szakterületekről érkező emberek szerettek volna belelátni egy gazda hétköznapjába. Volt köztünk közösségfejlesztő mérnök, közgazdász, gyümölcstermesztő, szakács, gazdálkodó falugazdász, üzletvezető. Continue reading “GYERGYÓÚJFALU – A jövő parasztja értelmiségi lesz”

SZÜKSÉGEM VAN-E A SZOCIALIZÁCIÓRA?

Miután leszokott az ember az ágybavizelésről, anyanyelvet és illemet tanult, tízparancsolatot, etikát, írást, olvasást, számítógép-, és okos meg buta-telefonhasználatot, s mást is, amelyek nem úri huncutságok, hanem meghatározó vektorai az életvitelnek –, úgy próbál megélni, nehogy kárt okozzon másoknak. Ez így rendben van. Helyénvaló. Continue reading “SZÜKSÉGEM VAN-E A SZOCIALIZÁCIÓRA?”

KALÁKA

Mondja az ismerősöm, hogy azt a feladatot kapta az unokája osztálya, hogy rövid fogalmazásban írják le, mit jelent számukra a kaláka. Ha már ennyire nyitott volt, akkor én is rákérdeztem, hogy vajon a Kaláka együttesre gondolt a tanci, esetleg az önkéntes alapon szerveződő közösségi munkára, amelyet oly nagy előszeretettel gyakoroltak anno, s amelyet itt-ott ma is szorgalmaznak időnként. Continue reading “KALÁKA”

A MI KIS CSALÁDUNK

Én nem tudom, hogy másoknál milyenek a legszűkebb rokoni környezetben a kapcsolatok, de nálunk esetlegesek. Amikor még éltek a nagyszülők – az apai, illetve az anyai oldalon –, úgy tűnt, hogy minden a legnagyobb rendben. Olyan nyár nem volt, hogy a kaszálás beálltakor ne sereglettünk volna össze mi, unokák. Ez általában július közepe táján, a nagyvakáció idején történt… Continue reading “A MI KIS CSALÁDUNK”

NAP, HOLD, KÉK, ARANY ÉS EZÜST

Jelképeink. Egy ideje azt valljuk, hogy ezek alkotják a székelység szimbólumait a zászlónkon. És odabent a lelkekben. Írjuk le itt, még egyszer, nehogy valakik betiltsák. A mai székely zászló Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles hadi lobogója alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készül, a székely ősi szimbólumokkal, felül a Nap aranyszínű stilizált változatával, és lent az ezüst Holddal díszítve. A nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék – Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Bardóc-Miklósvárszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék – egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének és bizakodásának a szimbóluma. Continue reading “NAP, HOLD, KÉK, ARANY ÉS EZÜST”

PASSAT

Nem érdemes megvenni. Ha mégis, akkor el kell adni, de úgy, hogy az új vevő vállalja az átíratást. Talán marad rajta egy-két százas. Aztán egy másik. Az is Passat. Piros rendszáma van. Megéri. Kicsivel kétszázezer fölött. Négyezer. Euró. Nyilván. Itt még a mennyei üdvösséget is abban számolják…. Continue reading “PASSAT”

IV. A HAGYOMÁNYOS SZÉKELYFÖLDI NÉPI ÉPÍTÉSZET ESÉLYEI A 21. SZÁZADBAN

Az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport az idei első nagyobb szakmai találkozót ismét Zeteváralján tartja. A szervezők jelen pillanatban – opcionálisan – két dátumot lebegtetnek: 2019. május 10-11., illetve május 13-14.  Az első napon előadások hangzanak el, a másodikon pedig szakmai kirándulást szervezünk. Hamarosan körleveleket küldünk partnereinknek, de addig is várjuk a jelentkezéseket, hogy válasszuk ki a többségnek leginkább megfelelő időpontot a kettő közül. Continue reading “IV. A HAGYOMÁNYOS SZÉKELYFÖLDI NÉPI ÉPÍTÉSZET ESÉLYEI A 21. SZÁZADBAN”