CHARTA XXI. – SIMONYIFALVA – KiMitTud (125.)

Falu a mai Romániában, Arad megyében. Románul: Satu Nou. Közigazgatásilag Tőzmiske községhez tartozik. A Fekete-Körös bal partján, Vadász és Apáti közt fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. “CHARTA XXI. – SIMONYIFALVA – KiMitTud (125.)” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (16.) – MÁRÉFALVA JELENE ÉS ÉPÍTÉSZETÉNEK LEHETŐSÉGEI

Akárcsak a két szomszédos község – Fenyéd és Kápolnásfalu –, Máréfalva is érzi a közeli város hatását. És úgy él, hogy kihasználja a maga javára ezeket az adottságokat. Számos pozitívumot rejt ez a helyzet, hiszen könnyen megközelíthetők a munkahelyek, az oktatási intézmények, a szakorvosi rendelők, a bevásárlóközpontok, a különböző építőanyag lerakatok és egyéb szolgáltatók, amelyek egy része valóban üzleti megfontolásból telepedett a város keleti kijáratához. Gazdasági törvényszerűség szabályozza a kereslet-kínálat megfelelő egymásra való hangolását. “BÁNJA-E A SZÉKELY (16.) – MÁRÉFALVA JELENE ÉS ÉPÍTÉSZETÉNEK LEHETŐSÉGEI” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (15.) – MI HULL KI, MI MARAD MEG AZ IDŐ ROSTÁJÁN? KÁPOLNÁSFALUBAN MI TART MEG?

A Központi-Hargita délnyugati oldalán, az Oláhfalvi-Láz közepén, a Csonka-patak és a Kis-Homoród völgyében, Szentegyháza és Homoródfürdő közt található. Részben a 13A jelű országút mentén húzódik, illetve a központ felé nyíló, meg az onnan szerteágazó, halmazos szerkezetet formázó utcák hálózata, illetve a mélyebb fekvésű, az északi részen levő Lok terület alkotja mai falut, amely 850-900 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.

“BÁNJA-E A SZÉKELY? (15.) – MI HULL KI, MI MARAD MEG AZ IDŐ ROSTÁJÁN? KÁPOLNÁSFALUBAN MI TART MEG?” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT

Riportunk előző részében arról írtunk, hogy nagyközségben járunk. Hogy a községközpontban, Zetelakán és a beosztott településeken mintegy 6023 lakos él. Akkor többnyire az „anyafalu” népi építészetével és annak változásával, legújabb kori alakulásával foglalkoztunk. Aztán sikerült településkép-védelmi táblákat is felszerelni, ami egy igen sikeres próbálkozás volt, kilenc hónap alatt forrt ki. Bárcsak meghozná az eredményt, s egy idő múltán majd olyan pozitív előjelű eredményekről számolhatnánk be, amelynek mi voltunk a motorja… “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT” olvasásának folytatása

ABÁSFALVA – FALUNAPOK KÉT FELVONÁSBAN

Helyi civilek, az Abásfalváért Kulturális Egyesület és az unitárius egyházközség összefogásával, közös szervezéssel valósulhatott meg az a programsorozat, amely két egymást követő hétvégén zajlott. Olyan kínálatot állítottak össze, amelybe minden generáció bekapcsolódhatott, tanulhatott, ismerkedhetett új és régi értékekkel, illetve maga is hozzájárulhatott az alkotáshoz és az értékőrzéséhez. “ABÁSFALVA – FALUNAPOK KÉT FELVONÁSBAN” olvasásának folytatása

SZŐLŐMUNKÁSOKRÓL, BORRÓL, IRODALOMRÓL

Mindig azt mondják, hogy a szőlő nemes növény, és a szőlőtőke gyümölcséből nyert ital is rendkívüli. Nem véletlenül került az utolsó vacsora asztalára ez a lé. Szimbólum a kenyérrel együtt, és – túl a jelképi mivoltán – éltet és megtart. Ha hittel, tudatosan, módjával használjuk, mert már Noé, az első szőlősgazda, a legelső szőlőmunkás is megjárta anno. “SZŐLŐMUNKÁSOKRÓL, BORRÓL, IRODALOMRÓL” olvasásának folytatása

VAJON MIT ÉS MENNYIT VESZÍTETTÜNK?

Még nincs vége a vírusveszélynek. Sőt. Dúl. Az is lehet, hogy a java hátra van. A spanyolnátha-járvány száz évvel ezelőtt sem egyévados volt, hanem kisebb-nagyobb hullámokban vissza-visszatért, vert, regnált a népen 1918 és 1921 között. Számunkra nem is amiatt emlékezetes, hanem inkább azért, hogy az akkori civilizált világ, a fejlett és keresztény Európa egy része, a Nyugat szétverte a Kelet- és Közép-Európát. Benne minket is. “VAJON MIT ÉS MENNYIT VESZÍTETTÜNK?” olvasásának folytatása

KÖNYVEK KÖRÜLI ÖTLETELÉSEK

Azt hinné az ember, hogy nincs mit kezdeni manapság a könyvekkel. Elavult hordozó, olyan forma, amelyet mostanság már nem alkalmazunk lakásaink díszítésére, s nem használunk látóterünk bővítésére. Emlékszem, milyen jó volt ezelőtt három-négy évtizeddel látni, hogy amikor a nyitott vagy kivilágított ablakokon át bepillanthattunk egy-egy lakásba. Láttuk, hogy odabent könyvek sorakoznak a polcokon. “KÖNYVEK KÖRÜLI ÖTLETELÉSEK” olvasásának folytatása

TAMÁSI ÁRON SZÜLETÉSE NAPJÁN – ÜNNEPSÉG FARKASLAKÁN

Vasárnap, szeptember 20-án Tamási Áron születésére emlékeztek Farkaslakán: a templomban 10.30-tól ünnepi szentmisét tartottak, majd 12.00 órától az író szülőházának udvarán folytatódott a megemlékezés, ahol Ágostin Eszter, a farkaslaki Zeng a magasság egyházi kórus és a Székelyföldi Napkorona népdalkör és kórus énekelt, illetve beszédek hangzottak el. “TAMÁSI ÁRON SZÜLETÉSE NAPJÁN – ÜNNEPSÉG FARKASLAKÁN” olvasásának folytatása

SZÉP ÉS ÚJ?

Vajon milyen lesz az új világ? Az. Ez. Amely folyton épül, szépül, romlik és változik. Én magam is leírom, mások is, hogy amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi így lesz, meg úgy lesz… Egyik ismerősöm azt mondja, hogy 2022-re már lemondtak egy San Diegóban meghirdetett nemzetközi vásárt. Mi pedig idei és a jövőben tartandó programokért aggódunk, holott a profi szervezők, akik világraszóló eseményeket készítenek elő, már tudják, hogy a világ leállt. “SZÉP ÉS ÚJ?” olvasásának folytatása