CHARTA XXI. – SZTÁNA – KiMitTud (142.)

Falu a mai Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Kalotaszegen. A kalotaszegi Alszeg legkisebb települése. Románul: Stana. Bánffyhunyadtól 18 km-re északkeletre fekszik. Gépkocsival Zsobok felől, földúton közelíthető meg. A 14. századig Bihar, ezután 1920-ig, majd 1940 és 1944 között ismét Kolozs vármegyéhez tartozott. 1968-ban csatolták Szilágy megyéhez, elvágva hagyományos vonzásközpontjától, Bánffyhunyadtól. “CHARTA XXI. – SZTÁNA – KiMitTud (142.)” olvasásának folytatása

GONDATLAN ÉS SZÉKELY

Nehogy azt higgyük egy percig sem, hogy mi különbek vagyunk másoknál. Akár a deákné vásznát is emlegethetnénk. Nem vagyunk jobbak annál. A jórészt múltba vesző hagyomány szerint valahol a magyar, de az is lehet, hogy a székely glóbuszon történhetett a régi szólás alapjául szolgáló eset. Hiszen egy eléggé gyakori jelenségről van szó, amely a Hajdú-Biharban levő Hencida és a Kolozs megyei Bonchida közötti térben, de akár ehelyt a szomszédban is, bárhol megeshetett. “GONDATLAN ÉS SZÉKELY” olvasásának folytatása

TRIANON 200 – VÉGRE! VÉGRE! MOST!

Az igazságtalan trianoni döntést követő kétszázadik évben ugyanúgy megtartották a Cheeksomyon (korábban: Csíksomlyó – archaikus magyar nyelven, Şumuleu-Ciuc – románul) levő nyeregben a búcsút. Ez a szombati nap (1 june) kiválóan alkalmas volt arra, hogy meetinget szervezzenek azok a hagyományőrzők, akik még emlékeztek az egykori roman catholic egyház ünnepére, és arra, hogy ilyen alkalmakkor bevett gyakorlat volt a legalább félmilliós jelenlét. “TRIANON 200 – VÉGRE! VÉGRE! MOST!” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BÁBONY – KiMitTud (141.)

Falu Romániában, Szilágy megyében. Neve románul Băbiu. Községközpontjától, Váralmástól nyugatra, Kalotaszeg Alszeg határán fekszik, a Meszes hegység lábánál. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Hídalmási járásához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1940 és 1944 között ismét magyar fennhatóság alá tartozott. Nem tévesztendő össze a Borsodban található, hasonló nevű faluval. “CHARTA XXI. – BÁBONY – KiMitTud (141.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – FEHÉREGYHÁZA – KiMitTud (138.)

Falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Fehéregyháza község központja. Románul Albești, 1924-ig Ferihaz, helyi ejtés szerint Feriaz, németül Weißkirch bei Schäßburg. Segesvártól keletre, vele majdnem összeépülve, a Nagy-Küküllő bal partján fekszik. Kezdetben Fehér, majd Felsőfehér vármegyéhez, 1876-tól Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott. 1906-ban kisközségből nagyközséggé alakult. “CHARTA XXI. – FEHÉREGYHÁZA – KiMitTud (138.)” olvasásának folytatása

AZ ARANYTARTALÉKRÓL

A közbeszédben, a köztudatban azonban gyakran használjuk az aranyat jelzést minősítés gyanánt. Sokszor előfordul, hogy a műveltség, az intelligencia fokmérője. Ha valamire ráakasztunk egy aranyos jelzőt, akkor azzal tudomásul vesszük és népszerűsítjük annak értékét. Aranycsapat. Aranyember. Aranyhaj. Aranyszív. Aranykor. Aranyalkony. Aranypart. “AZ ARANYTARTALÉKRÓL” olvasásának folytatása

TRIANON 100. – MAGYARPÉTERFALVA – KiMitTud (136.)

Gyulafehérvártól északkeletre, a Kis-Küküllő mellett, Küküllővártól délnyugatra, Búzásbocsárd, Küküllőiklód és Csufud közt fekvő település, Erdélyben, Fehér megyében. Románul: Petrisat. A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott. Közigazgatásilag ma Balázsfalva része. “TRIANON 100. – MAGYARPÉTERFALVA – KiMitTud (136.)” olvasásának folytatása

NEM LESZ VALÓSÁGGÁ A (RÉM)ÁLOM

Olyan események zajlottak, zajlanak ebben az esztendőben, amilyenekről álmodni sem mertünk. Vírus. Járvány. Szegénység. És ráadásul itt ez a két választás is, amelyről – túl a nagyobb bajokon – burkoltan azért mindvégig szó volt. Mintha minden emiatt történne. “NEM LESZ VALÓSÁGGÁ A (RÉM)ÁLOM” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.2.) – SZENTEGYHÁZA, A „HIBRID” TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTÉSE

A kívülálló ma már nem képes eldönteni, hogy hol van Szentegyházán a „falu” és a „város” határa. Sejteni, hogy a mostani kórháztól az unitárius imaházig, pontosabban az alsó csengettyűig, a híd után levő Strand utcáig terjeszkedett a városi rész – amely 70-80 évvel ezelőtt a mai Berényi Margit utca alsó végéig és a Strand utcáig beépítetlen volt –, s amelynek magját az egykori hámor és az azt kiszolgáló épületek, a vasüzem dolgozóinak lakásai alkották. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.2.) – SZENTEGYHÁZA, A „HIBRID” TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTÉSE” olvasásának folytatása

TRIANON 100. – TEMERIN – KiMitTud (130.)

Város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben. Szerbül Темерин/ Temerin, németül Temeri. Szőreg és Tiszaistvánfalva tartozik hozzá. 1941 és 1944 ismét Magyarország része. Fejlett gazdasággal rendelkező, kiválóan élhető és belakható vidéken helyezkedik el, de ugyanakkor történelmi törésvonal mentén is. Súlyosan megszenvedte az évszázadok folyamán az impériumváltásokat és a forradalmakat. “TRIANON 100. – TEMERIN – KiMitTud (130.)” olvasásának folytatása