Csíkszereda keleti peremén egy háromszobás földszínti tömbházlakás különleges népművészeti kincseket rejt. Az 1939. január elsején Csíksomlyón napvilágott látott, majd Csíkpálfalván nevelkedett Csiszér Imre tanító bácsit a szűkebb környezete ugyan ismeri, de munkásságáról minden székely embernek tudnia kellene. Imre bácsi azok közé a jó néptanítók közé tartozik, akik nemcsak tanítottak, hanem neveltek is, akik kis tanítványaiknak és egész közösségüknek többet adtak, mint amennyit elvárt tőlük a Rendszer. “EGY SZÉKELY KINCSTEREMTŐ MŰHELYÉBEN” olvasásának folytatása
Címke: Sepsiszéki Nagy Balázs
SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ
Székelyföld abban a különleges helyzetben van, hogy nem önálló ország, még önrendelkezéssel sem bír, de két himnusza is van. Az egyiket, az ’Óh én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem’ kezdetűt, még magyar értelmiségi körökben is „ősi” székely himnuszként emlegetik és 14. századinak vélik. Az „új” Székely Himnusz az igazságtalan trianoni döntés után, 1921-es, illetve az 1922-es évben született. “SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ” olvasásának folytatása
IN MEMORIAM GÉCZY GÁBOR (1963-2021)
Áldott jó ember volt. Az volt a küldetése, hogy tanítsa, megváltsa nemzetét. Valamiért túl korán visszahívták őt az Égi Világba, pedig még lett volna dolga itt elég. De a magokat elhintette, s amelyik jó talajba hullott ki is fog csírázni, szárba szökken és bő termést hoz. Ezáltal továbbviszik a tudást, és ezt a magvető is tudja. Ha majd látja odafentről az általa hátrahagyott fénylánc erősödését, tudni fogja, hogy földi léte nem volt hiábavaló. “IN MEMORIAM GÉCZY GÁBOR (1963-2021)” olvasásának folytatása
CSINÓD – ZÖLDSÉGEK EZER MÉTER FELETT!
Annak érdekében, hogy az 1050 m magasban fekvő kertünkben is megteremjenek az amúgy itt nem termő zöldségfélék, idén júniusban építettünk egy földbe süllyesztett melegházat, indián szóval walipinit – írja Sepsiszéki Nagy Balázs. “CSINÓD – ZÖLDSÉGEK EZER MÉTER FELETT!” olvasásának folytatása
VÁNDORBÖLCSŐS KERESZTELŐ – CSINÓD
ÜZENET AZ ÚZ-VÖLGYÉBŐL
Mindig kétkedve fogadtam a fenntartható fejlődésről, a folyamatos gazdasági növekedésről szóló kijelentéseket és soha nem hittem azoknak az előrejelzéseknek, amelyek ötven- száz esztendőre előre megjósolták a Föld lakosságszámának alakulását. Sokan régóta érzik, kevesebben mondják is, hogy az emberiség azzal a magatartással, ami jellemző rá, a vesztébe rohan. “ÜZENET AZ ÚZ-VÖLGYÉBŐL” olvasásának folytatása
VÁNDORBÖLCSŐK HARALYBA
Újabb ideiglenes gazdákra talált két vándorbölcső. Nagyböjt második vasárnapján a Bereczki Attila Szabolcs gelencei segédlelkész által celebrált délelőtti szentmise végén nyújtotta át a Gábor Áron és Bálint Benedek nevére keresztelt ringatókat Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató a két várandós édesanyának, Szőke Dórának és Fazakas Andreának, valamint az egyik férjnek, Szőke Tibor Barnának, Andrea élettársa nem volt jelen, hiszen pillanatnyilag külföldön dolgozik. “VÁNDORBÖLCSŐK HARALYBA” olvasásának folytatása
CSÍKSZENTMÁRTON – Továbbszolgáló vándorbölcsők
Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án újabb bölcsőátadás, illetve továbbadás történt. Az ausztráliai magyarok által adományozott bölcsőt eddig egy háromgyermekes, majd egy ötgyermekes szentmártoni család használta. “CSÍKSZENTMÁRTON – Továbbszolgáló vándorbölcsők” olvasásának folytatása
APRÓSZENTEKELŐK CSINÓDON
Az aprószentek története Máté evangéliumának második fejezetében olvasható. Eszerint Heródes a napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a „zsidók újszülött királyát” keresik, aki – mint írástudói segítségével kiderítette – Betlehemben fog megszületni. Hogy az újszülöttet elveszejthesse, Heródes a napkeleti bölcseket megbízta, hogy miután megtalálták őt, menjenek vissza palotájába, és jelentsék neki. “APRÓSZENTEKELŐK CSINÓDON” olvasásának folytatása