SEBESTYÉN PÉTER – Drótszamáron a Szűzanyához – ZARÁNDOK-TRIATLON

Régi vágyam volt ez a zarándoklat. Sokminden felgyűlt bennem, ami elintézésre várt. Hála, bánat, öröm, gond, kérdés és kérés, álmodoztam, tervezgettem, hogyan s mikor róhatom le a magam tiszteletét a Csíksomlyói Szűzanyának. Alkalmat kerestem, amikor nem foglalt, amikor szívesen fogad, s amiért én is meghozhatom a magam személyes áldozatát, amikor megjárom a magam Mária-útját. “SEBESTYÉN PÉTER – Drótszamáron a Szűzanyához – ZARÁNDOK-TRIATLON” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – HITETLENÜL

Egyik magyar honlapunk kolumnistája magabiztosan fejtegette minapi cikkében, mennyire sértve érezte magát, amikor a miniszterelnök asszony azt találta mondani, hogy a hívők jobb emberek. Ezt ő harcos ateistaként kikéri magának. Távol álljon tőlem, hogy magyarázzam „Csilla néni” szerencsétlen elszólását, hisz erkölcsi értelemben ki ítélkezhet és milyen jogon? Ugyebár… Viszont a sebtében összegereblyélt álérvek, amelyekkel a vezércikkíró operál, azok, bizony, mint ítélet: saját magára hullanak vissza. Azzal, hogy kérkedik ateizmusával, szánalmasabbá válik a hívőségére büszke kormányfőnél… Tovább

Sebestyén Péter

SEBESTYÉN PÉTER – Szamárvezető a lélek megkülönböztetéséhez

Kevert lények vagyunk. Megsebezte lelkünket a Gonosz. Az igazi, tiszta, benső énünk külső rétegeit megmérgezte a Sátán. Az áteredő bűn lényege, hogy nem látunk tisztán. Jószándékainkhoz tévképek, gyanakvások, előítéletek, ravaszság, kíváncsiság, irigység is vegyül. Értelmünk elhomályosult, akaratunk rosszra hajló lett. Isten kegyelme, a megváltottság jézusi segítsége nélkül nem vagyunk képesek a tisztánlátásra. Ezért jó átimádkozni döntéseinket, hogy az isteni kegyelem fényénél tiszábban lássuk: mi vezet a jóra, hosszú távon milyen gondolatunk, szándékunk válik javunkra, és lesz Isten akarata szerint való. “SEBESTYÉN PÉTER – Szamárvezető a lélek megkülönböztetéséhez” olvasásának folytatása

OLCSÓ EGYHÁZ INGYEN VAN?

Nem számít, hogy nem járok templomba évtizedekig. Kit érdekel, hogy semmi közöm az egyházközséghez, bár 60 éve ott lakom köztük. Akkor is: én katolikus vagyok, engem temessen csak el a pap. Zokszó nélkül. És örvendjen, hogy egyáltalán megnyitottam az ajtaját. És adjon plébánosi ajánlást a csemetémnek, hadd jusson be az egyházi iskolába, holott meg sincs keresztelve, és sosem jártunk templomba… “OLCSÓ EGYHÁZ INGYEN VAN?” olvasásának folytatása

UBORKASZEZONBAN – Sebestyén Péter írása

Már meg sem lepődünk a napi baleseteken, politikai lufikon, amik a médiát elárasztják. Mára csak annak van hírértéke, ami botrányos, pikáns vagy kritizálható. A nyári hetekben mégis valamennyire lenyugodtak az úzvölgyi kedélyek, a Szentatya elment, kezdődnek a fesztiválok, vájbok, tusványosok, electrickesztlös, ántoldos, övékes szórakozások, kiállítások és találkozók, már annyi van belőlük, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja… “UBORKASZEZONBAN – Sebestyén Péter írása” olvasásának folytatása

KERESZTMALAC – Sebestyén Péter új könyvéről

Ma az irodalom egy része új hangokat keresvén, egyre mélyebbre süllyed önmaga identitásának megtalálásában, árvulóban, sokszor elidegenedve, néha kivetkőzve önmagából, szinte reménytelenül keresi az ideált. Nagybetűs Szellemi Fogódzó híján elveszni látszik a katarzis. “KERESZTMALAC – Sebestyén Péter új könyvéről” olvasásának folytatása

KÖNYV A KOPORSÓBAN

Konrád atya épp azt akarta megírni aznap este, hogy Isten tényleg szabadnak teremtett minket. Tudta, érezte, tapasztalta minden porcikájával, hogy ha nem így lenne, Isten önmagával kerülne ellentétbe. Hiszen akkor milyen beleszólása lenne most a saját dolgainkba? Vagy szüntelenül meggondolná magát, hogy: pü-pü, nem játszunk?! Akkor hogy működik a gondviselés? Akkor mi köze a Bibliának a valósághoz?… Tovább

Sebestyén Péter

ÁLDOZAT VAGY HŐS

Olvasom, hogy Húsvétot sokan azért nem értik, sőt nem is hiszik, mert értelmetlennek tartják az áldozatot.[1] Azt, amivel ki lehet, ki kellene engesztelni Istent. Mert milyen isten, aki haragszik, akit ki kell engesztelni, aki az élőlény vérét-életét követeli, hogy lenyugodjék? “ÁLDOZAT VAGY HŐS” olvasásának folytatása

MIASSZONYUNK, TE DRÁGA!

Az ember nem hisz a szemének. Most már nemcsak autóbalesetet közvetítenek élőben – az ikertornyok megtámadását már nem is említem – , hanem láss csodát, és borzadj el: órákig ég a világ második legnagyobb temploma, és a tömeg megbabonázva bámulja, fényképezi, élvezi a lángokat, tűzoltó sehol. Holott három perc alatt odaérhettek volna, de csak második nekirugaszkodásra találták meg a tűzet… S addig is – bár szimbolikusan – a több száz lézengő foghatta volna a vödröt, s adja egymásnak tovább, a Szajna sincs messze. Mindenki szeme láttára és tehetetlenségére semmisült meg Párizs és a világ ikonja… “MIASSZONYUNK, TE DRÁGA!” olvasásának folytatása

AZ AJTÓ NÉGY SARKA – A sarkalatos erényekről

Mi az erény? Miért sarkalatosak? (prudentia, fortitudo, temperancia, iustitia) Cardo-sarokvas, sarokpont, négy sarkon fordul az ajtó szárnya… virtutes cardinales, – amin a dolgok megfordulnak. Még az elején tegyünk különbséget az etika és a morális között:
Ethosz (szokás), etika (gör.- már Hérakléitosz, Kr. e. 6. sz.-ban használja), érzület- a gyakorlati filozófia tudománya, erkölcsfilozófia. Mores, moralis (lat.)- erkölcsi cselekedet (mos-szokás), életviteli szabályok, helyes útra terelés, megfegyelmezés, ráncba szedés.
Erény (gör. arété, lat. virtus-erő)-jóra való készség, mely az embert és tetteit jóváteszi. “AZ AJTÓ NÉGY SARKA – A sarkalatos erényekről” olvasásának folytatása