Konrád atya épp azt akarta megírni aznap este, hogy Isten tényleg szabadnak teremtett minket. Tudta, érezte, tapasztalta minden porcikájával, hogy ha nem így lenne, Isten önmagával kerülne ellentétbe. Hiszen akkor milyen beleszólása lenne most a saját dolgainkba? Vagy szüntelenül meggondolná magát, hogy: pü-pü, nem játszunk?! Akkor hogy működik a gondviselés? Akkor mi köze a Bibliának a valósághoz?… Tovább
Sebestyén Péter
Olvasom, hogy Húsvétot sokan azért nem értik, sőt nem is hiszik, mert értelmetlennek tartják az áldozatot.[1] Azt, amivel ki lehet, ki kellene engesztelni Istent. Mert milyen isten, aki haragszik, akit ki kell engesztelni, aki az élőlény vérét-életét követeli, hogy lenyugodjék? Continue reading “ÁLDOZAT VAGY HŐS”
Az ember nem hisz a szemének. Most már nemcsak autóbalesetet közvetítenek élőben – az ikertornyok megtámadását már nem is említem – , hanem láss csodát, és borzadj el: órákig ég a világ második legnagyobb temploma, és a tömeg megbabonázva bámulja, fényképezi, élvezi a lángokat, tűzoltó sehol. Holott három perc alatt odaérhettek volna, de csak második nekirugaszkodásra találták meg a tűzet… S addig is – bár szimbolikusan – a több száz lézengő foghatta volna a vödröt, s adja egymásnak tovább, a Szajna sincs messze. Mindenki szeme láttára és tehetetlenségére semmisült meg Párizs és a világ ikonja… Continue reading “MIASSZONYUNK, TE DRÁGA!”
Mi az erény? Miért sarkalatosak? (prudentia, fortitudo, temperancia, iustitia) Cardo-sarokvas, sarokpont, négy sarkon fordul az ajtó szárnya… virtutes cardinales, – amin a dolgok megfordulnak. Még az elején tegyünk különbséget az etika és a morális között:
Ethosz (szokás), etika (gör.- már Hérakléitosz, Kr. e. 6. sz.-ban használja), érzület- a gyakorlati filozófia tudománya, erkölcsfilozófia. Mores, moralis (lat.)- erkölcsi cselekedet (mos-szokás), életviteli szabályok, helyes útra terelés, megfegyelmezés, ráncba szedés.
Erény (gör. arété, lat. virtus-erő)-jóra való készség, mely az embert és tetteit jóváteszi. Continue reading “AZ AJTÓ NÉGY SARKA – A sarkalatos erényekről”
Nincs az a szőnyeg, ami alá annyi mindent be lehetne söpörni: a britek kiengedését s a migránsok beengedését, – mondta Orbán Viktor a minap. Jól mondta. A velencei karnevál egyik idei díszvendége Magyarország volt, ahol a gyerekeknek egy számítógépes játékban egy őrült hekkert kell megfékezniük, aki a világot meg akarja bénítani. Emellett futótűzként megy nálunk is a 2 x 2 annyi mint huszonkettő, Alternatív matek című kisfilm, ahol a csattanót a konzervatív tanárnő a film végén vágja a szabadelvű igazgató képébe. Continue reading “HEKKER A SZŐNYEG ALATT”
Ipari méretű bálványtermelés folyik, és ezeket emberi érzésekkel, hangulatokkal ruházzuk fel. Képesek vagyunk értük a szabadságunkról is lemondani. A bálványokkal behelyettesítjük Istent, őket istenként imádjuk, tetszeni akarunk nekik, kiszolgáljuk őket, kiszolgáltatottjaik és rabjaik leszünk, nem számit mit fizetünk érte, birtokolni akarjuk, és az határozza meg önazonosságunkat, amit Istentől megtagadunk, azt önként adjuk nekik… Continue reading “MI, KERESZTÉNYEK ÉS BÁLVÁNYAINK”
Az összetartó magyar szokása szerint, a vallásszabadság jegyében, a vérmes nemzetféltés és román-utálat ködébe burkolózva, attól elvakítva, hogy néhány embernek semmi sem jó, így az sem, ha a római pápa Erdélybe látogat, és az sem, ha épp a csíksomlyói kegyhelyet keresi fel… Continue reading “JÖJJÖN SZENTATYA, VÁRJUK!”
Ragályos divat lett manapság, nem csak fiatalok körében, a „kipróbálom magam” lózung: egy munkahelyen, egy szerepben, egy izgalmasnak ígérkező munkakörben, szolgálatban, hivatásban, életállapotban. Aztán, ha nem sikerül, odébb állok. Mintha egy ruha- vagy cipőüzletben lenne. Ha szorít, ha szűk, minek hordani, inkább eldobom. Holott jóformán még próbára sem tette magát, sem az élet őt. Continue reading “KI LEHET PRÓBÁLNI AZ ÉLETET!”
Talán nem is baj, ha most úgy néznek a keresztényekre, mint akik maradiak, megszeppenve elhallgatnak a hangoskodók mellett, de hűséggel kitartanak Mesterük oldalán, mert a szeretet búvópatakként helyet készít az Istennek. Csapást vág az információk, a pénz-piac-hatalom-fogyasztás dzsungeltörvényében, és években, trendekben nem mérhetően messze előtte jár a „tömegnek”, hogy a hit fáklyájával bevilágítsa az utat. Continue reading “ADVENT ÉS A HAMIS PRÓFÉTÁK – Sebestyén Péter írása”
A „csodák” manapság már nem három napig tartanak, hanem három pillanatig. Aztán görgetjük tovább a fészbukot, az egeret. Az elhatalmasodott önimádatban, a mindent kiokoskodó és megkérdőjelező racionalizmusban már abban sem vagyunk biztosak, amit magunk csináltunk, s amit bálványozunk. Felkorbácsoltuk magunkban a telhetetlen kíváncsiságot, a folytonos elégedetlenséget, habzsoljuk a trendi márkák frissített, legújabb változatát, és emiatt állandó komorság, depresszió meg búvalbéleltség kínoz. Continue reading “AMÍG TART A CSODA”
