Ezzel a címmel hirdet riportpályázatot a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE). Irányadó kérdéskör: Milyen következményekkel járt Erdély Romániához csatolása az itteni magyarokra nézve? Hogyan ítélik meg a jelenlegi helyzetüket? Miként viszonyulnak a szülőföldhöz és a nemzeti önazonossághoz? Van-e közösségi jövőképük Látnak-e megoldást gondjaikra és miként lehetne azt megvalósítani? Continue reading “MAGYAROK A ROMÁN NEMZETÁLLAMBAN – Riportpályázat”
A kisebbségi nyelvhasználatban előrelépést jelentő közigazgatási törvénykönyv ellen emelt alkotmányossági kifogásának indoklásában Johannis nem elég, hogy a magyarság képébe csapja az ajtót, de évek óta hatályos jogokat is alkotmányellenesnek minősít. Tehát egyrészt nem adná meg, amit kértünk, másrészt elvenne abból is, amink van. Utóbbi az, ami mérhetetlen csalódást okoz. Continue reading “(C)Klaus, a bakszász”
Úgy tűnik, hogy ezek a napok ismét a kisebbségi lét megaláztatásairól szólnak. Bebörtönözték a terrorizmussal megvádolt kézdivásárhelyi fiatalembereket, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, az állam visszavett egy jelentős erdőbirtokot a Bánffy-családtól, a Gyulafehérvári Táblabíróság elutasította a Gyulafehérvári Főegyházmegye keresetét a Batthyaneum visszaszolgáltatási ügyében. És ez még nem is minden. Continue reading “Többsávos támadás román térfélről”
Én úgy érzem, hogy a központosított állam, mint amilyen Románia is, túlzottan szereti ünnepeltetni magát. Minisztériumi, tanfelügyelőségi elvárások vannak, lesznek, amelyeket teljesíteni kell. Mindezt jórészt románul kérik. Ebben mi nem vehetünk részt, hiszen a tanítványainknak nyelvi gondjaik vannak, de érzelmeik, a hátterük sem olyan. Az elmúlt években kiemelten foglalkoztunk az első világbárúval, annak csatáiról és helyszíneiről emlékeztünk meg több alkalommal. Diákjaim tantárgyversenyen vettek részt, sőt első díjat is nyertek a Kápolnási Zsolt történelem szakos tanár által szervezett középiskolák között versenyen, a TUDÁSZ nevű vetélkedőről van szó… Én szeretem eljuttatni a tanítványaimat arra a szintre, hogy vonjanak le tanulságokat. Elég kritikusan viszonyulok a történelmi eseményekhez, és ecsetelem az akkori magyar kormányok hibáit, de elmondom gyakran azt is, hogy Trianonban, a leginkább kedvezményezett Románia mellett, még a később barátságosan viselkedő Olaszország, és a történelmi távlatokban is mindig közelálló és szövetséges Lengyelország ugyancsak kapott magyar területeket. Nyilvánvaló, hogy Románia akkor elérte a célját, beértek a háború előtt és alatt folytatott tárgyalásaik eredményei. A központosított román államnak ez a száz év nagyot és sokat jelent. Egyelőre nincsen konkrétum a tervezett ünnepség-sorozat terén, de még csak az esztendő legelején vagyunk…
Az interjú teljes szövege a Hargita Népe internetes felületén olvasható ITT.
Popa Ioan Eneida portréját Farkas Antal készítette.
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
Ennek az országnak nincsenek nagy projektjei, amelyekben konszenzus lenne a parlamenti pártok között. 2018-nak annak az esztendőnek kellene lennie, amikor néhány alapvető kérdésben a romániai társadalom párbeszédet folytat a jövőt illetően. Ehhez néhány alapelvet és értéket tisztáznunk kell: mit értünk jogállam alatt, a hatalmi ágak szétválasztásán, illetve mit gondolunk az alapvető szabadságjogokról. Continue reading “Céltalanság és vízióhiány Romániában”
Mindenki tudja a Székelyföldön, hogy ezt a családnevet kétféleképpen írják. Ékezettel. És ékezet nélkül. Ha ékezet van az „a” betűn, akkor az „á”, s óhatatlanul felvillan bennünk a Legnagyobb Székely alakja, meg az Orbán Viktoré. Korábban, ha azt mondtuk, hogy Orbán, akkor egyértelmű volt, hogy Lengyelfalva nagy szülöttére gondolunk. Manapság azonban inkább az Orbán Viktor neve ugrik be, a magyar miniszterelnöké… Tovább
A hét végén – péntektől vasárnapig – 129 határsértőt tartóztattak fel Magyarország területén a rendőrök – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 48, szombaton 36, vasárnap 10 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron. A román és ukrán határszakaszon 35 embert tartóztattak fel. Continue reading “Átmenetileg csökkent a migránsok beáramlása”
Korábban meg nem választott miniszterelnöke és kormánya, aztán ügyvivő vezetése volt Romániának. Fél éve azonban immár akár a polgárok által hitelesített erők állhatnának az ország élén, csakhogy ez nem így alakul. Miután lemondtak a miniszterek, a többségi kormánypárt saját miniszterelnöke ellen bizalmatlansági indítványt terjesztett a parlament elé. A demokráciák történetében talán soha nem fordult ilyen elő. Continue reading “Bukarest – kezdődik a kormányválság”
Eleink annak idején álmodni sem merték, hogy elveszíthetik a háborút, s azt sem, hogy elveszhet az ország. Sokáig azt tartották, hogy 1914 és 1918 közötti világméretű háborúskodás volt a legnagyobb az emberiség történetében, s meg nem ismétlődhet. Ezért is szerepel sok helyen a kordokumentumokban NAGY HÁBORÚ néven a világégés. Aztán húsz év múlva következett a második, új reményekkel, s hasonló, vagy még rosszabb végkifejlettel. Continue reading “A Székelyföld és a Nagy Háború”
Amerikai üzletemberek és befektetők népes küldöttsége látogatott Bukarestbe Eric Stewart, az Amerikai-Román Üzleti Tanács (AMRO) elnöke vezetésével, akik egy szakértők által készített jegyzéket is átadtak Sorin Grindeanu miniszterelnöknek. Stewart maga is a romániai piaci és gazdasági szakértőjének számít, hiszen korábban is több alkalommal járt az országban és folyamatosan tartotta a kapcsolatot az előző kormányokkal is. A küldöttséget több minisztérium is fogadja, illetőleg olyan helyszínekre látogatnak a következő napokban, amely gazdaságilag is vonzó lehet a befektetők számára. (Címképen: Eric Stewart, az AEÁ küldöttségének vezetője – Fotó: Grigore Popescu/ Agerpres.) Tovább
