Falu a mai Romániában, Arad megyében. Románul: Satu Nou. Közigazgatásilag Tőzmiske községhez tartozik. A Fekete-Körös bal partján, Vadász és Apáti közt fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. “CHARTA XXI. – SIMONYIFALVA – KiMitTud (125.)” olvasásának folytatása
Többségi nacionalista civil szervezetek támogatásával, feltehetően számottevő állampolgári jelenléttel tartanak az ortodox egyház templomaiban megemlékezéseket a történelmi Magyarország trianoni felszabdalásának centenáriuma alkalmából. Június 4-én hálaadó istentiszteletek keretében idézik fel azon személyiségek alakját, akik egy évszázaddal ezelőtt a nagypolitika berkeiben és a hadszíntereken részt vettek a nemzetegységesítés és a területszerzés folyamatában, illetve Sepsiszentgyörgyön – különös figyelemmel és következetességgel – idegenből érkező román aktivisták szabadtéren ingerlik a gyászos évfordulón a székelyeket. “TRIANON 100 – ROMÁN ÖRÖMÜNNEP” olvasásának folytatása
Bevallom, soha nem lestem annyit a statisztikákat, mint mostanában. A Covid-19 miatt. Nyilván. Viszonylag megnyugtat, hogy a mi vidékünk kicsit félreesik a kialakult gócpontoktól. Hargita megye egyike a legjobban védetteknek – gondolom –, ahol talán még az a néhány eset is kiiktatható lett volna, ami napvilágra került, ha jobban odafigyelünk. “SIMÓ MÁRTON – A GRAFIKONOKTÓL A VALÓS ÉLETIG” olvasásának folytatása
Ön azért él ma Romániában, azért él egyáltalán, mert 1224-ben II. András magyar király autonómiát adott a maga német őseinek Erdélyben! Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek, amelyet II. András Magyarország királya 1224-ben adott a Szászváros és Barót közötti területen lakó erdélyi szászoknak, akik addig különböző ispánok fennhatósága alá tartoztak. Az okmányt a német történészek goldener Freibrief-nek azaz arany szabadságlevélnek nevezik. “GUTEN TAG, HERR IOHANNIS! UNTERSCHREIBEN SIE HIER, KLAUS WERNER!” olvasásának folytatása
Román neve Pălatca, falu Kolozs megye délkeleti részén, a Mezőség közepén helyezkedik el, községközpont. Vegyes – magyar, román és cigány – lakosságú, becsült lélekszáma 759, amelyből 259 magyar (2017). Nevét az oklevelek 1296-ban említették először Palathka néven, majd 1323-ban Felseupalathka, 1326-ban Fulswpalathka, 1332-ben Palatka néven írták nevét. Ősi nemesek birtoka volt, akiket a XIII. században élt Joanka – más néven Iwanka – után később Jakabfiaknak neveztek. “CHARTA XXI. – MAGYARPALATKA – KiMitTud (44.)” olvasásának folytatása
Azt hiszem, hogy ez olyan szó, amelyet eléggé gyakran fogunk használni a következőkben. Még jóformán el sem kezdődtek a koronavírus terjedése elleni óvintézkedések, máris három olyan programmódosításról értesültem, amely érint. Egynek csak résztvevője kívántam lenni, a másik kettőben viszont aktívan ott kellett volna legyek. De elmarad. “ELMARAD?” olvasásának folytatása
Neve románul Puini. Település Romániában, Kolozs megyében. A megye keleti részén, Kolozsvártól 53 km-re, Szamosújvártól 30 km-re, Vasasszentegyed, Vasasszentgothárd, Omboztelke és Cege közt fekszik. Községközpontja Gyeke. 1265-ben Polon néven említik először. “CHARTA XXI. – KISPULYON – KiMitTud (18.)” olvasásának folytatása
A település Kolozs és Beszterce-Naszód megyék határán, a Mezőség észak-nyugati dombos vidékén, Szamosújvártól 15 km-re található. A Devecseri-patak és a Vásárhelyi-patakok által kialakított völgykatlanban terül el, kijárattal nyugati irányba Szamosújvár felé. A falu Kolozs megye keleti részében fekszik, Kolozs megyei határai szomszédosak Ördöngösfüzessel, Bálványosváraljával, Cegével és Buzával. “CHARTA XXI. – SZÉPKENYERŰSZENTMÁRTON – KiMitTud (9.)” olvasásának folytatása
Nagyon élénken emlékszem arra a decemberi napra, amikor vonaton jöttem hazafelé a Regátból 1989. december 23-án. Én a létezett szocializmus végét koncsentrán értem meg. Sokan tudják, hogy ez mit jelentett. Sokan nem. Munkaszolgálat volt a javából – bizony –, olyan feladatokat végeztettek el a hadra fogható férfiakkal akkortájt, amit másképp, jószántából senki civil nem szívesen vállalt. Még jó pénzért sem. “SIMÓ MÁRTON – Rendszerváltás, forradalom és értelmezés” olvasásának folytatása
Történt pedig abban az időben, amikor Szent Péter utóda itt járt Somlyón, hogy nyilvános működése rossz pillanatában egy bizonyos szolga Ferenc pápa, Krisztus Urunk földi helytartója miseruháján kitakartatta a magyar feliratot. Bizonyságul arra, hogy a mélyben sötét erők munkálnak ellenünk… “AZOKRÓL, AKIK NEM JÖNNEK VELÜNK” olvasásának folytatása
