Történt pedig abban az időben, amikor Szent Péter utóda itt járt Somlyón, hogy nyilvános működése rossz pillanatában egy bizonyos szolga Ferenc pápa, Krisztus Urunk földi helytartója miseruháján kitakartatta a magyar feliratot. Bizonyságul arra, hogy a mélyben sötét erők munkálnak ellenünk… “AZOKRÓL, AKIK NEM JÖNNEK VELÜNK” olvasásának folytatása
Azokban a régi pártállami időkben kettő is volt. Eleinte az Internácionálé járta, bár az nem volt igazi, nemzetközinek tartották. Majd a népköztársaságnak volt egy olyan, hogy: Te slăvim, Românie! Talán nem volt kötelező az iskolai éneklése, bár az is lehetséges, hogy az lehetett, de én nem emlékszem már rá, mert túl fiatal voltam abban az időben… Így morfondírozgatok ismét nemzeti imánk keletkezése évfordulóján és a három évtizede rendszeresített Magyar Kultúra Napja környékén… “HIMNUSZ ÉS HIMNUSZOK” olvasásának folytatása
Köd volt ugyan vasárnap Bukarestben, de a felvételeken jól látszik, hogy áll, hogy nagyjából elkészült a Nemzet Megváltásának Katedrálisa. Pirosban van, de most, hogy eljött a ’csentenár’ [centenárium], sikerült valamelyest felszentelni. Az ünnep gőzmozdonya zakatolni kezdett, s bár büntet a tűzoltóság, hogy a pátriárka és az állami vezetés engedély nélkül szervez nagy népi banzájt a ’sántéron’ [építőtelepen], elkezdődött és folyik a szeánszok sora. Azt a tízezer lejt könnyed mozdulattal lerója majd a főegyház főfeje, s az állam nagylelkűen visszaad száz, vagy ezerannyit, mert kell. Nem írott vagy mondott malaszt, pénz kell ide. Adóinkból való lényeg. Malter. Márvány. Arany. Ezüst. És mirha. “„CSENTENÁR”” olvasásának folytatása
Ezzel a címmel hirdet riportpályázatot a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE). Irányadó kérdéskör: Milyen következményekkel járt Erdély Romániához csatolása az itteni magyarokra nézve? Hogyan ítélik meg a jelenlegi helyzetüket? Miként viszonyulnak a szülőföldhöz és a nemzeti önazonossághoz? Van-e közösségi jövőképük Látnak-e megoldást gondjaikra és miként lehetne azt megvalósítani? “MAGYAROK A ROMÁN NEMZETÁLLAMBAN – Riportpályázat” olvasásának folytatása
A kisebbségi nyelvhasználatban előrelépést jelentő közigazgatási törvénykönyv ellen emelt alkotmányossági kifogásának indoklásában Johannis nem elég, hogy a magyarság képébe csapja az ajtót, de évek óta hatályos jogokat is alkotmányellenesnek minősít. Tehát egyrészt nem adná meg, amit kértünk, másrészt elvenne abból is, amink van. Utóbbi az, ami mérhetetlen csalódást okoz. “(C)Klaus, a bakszász” olvasásának folytatása
Úgy tűnik, hogy ezek a napok ismét a kisebbségi lét megaláztatásairól szólnak. Bebörtönözték a terrorizmussal megvádolt kézdivásárhelyi fiatalembereket, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, az állam visszavett egy jelentős erdőbirtokot a Bánffy-családtól, a Gyulafehérvári Táblabíróság elutasította a Gyulafehérvári Főegyházmegye keresetét a Batthyaneum visszaszolgáltatási ügyében. És ez még nem is minden. “Többsávos támadás román térfélről” olvasásának folytatása
Én úgy érzem, hogy a központosított állam, mint amilyen Románia is, túlzottan szereti ünnepeltetni magát. Minisztériumi, tanfelügyelőségi elvárások vannak, lesznek, amelyeket teljesíteni kell. Mindezt jórészt románul kérik. Ebben mi nem vehetünk részt, hiszen a tanítványainknak nyelvi gondjaik vannak, de érzelmeik, a hátterük sem olyan. Az elmúlt években kiemelten foglalkoztunk az első világbárúval, annak csatáiról és helyszíneiről emlékeztünk meg több alkalommal. Diákjaim tantárgyversenyen vettek részt, sőt első díjat is nyertek a Kápolnási Zsolt történelem szakos tanár által szervezett középiskolák között versenyen, a TUDÁSZ nevű vetélkedőről van szó… Én szeretem eljuttatni a tanítványaimat arra a szintre, hogy vonjanak le tanulságokat. Elég kritikusan viszonyulok a történelmi eseményekhez, és ecsetelem az akkori magyar kormányok hibáit, de elmondom gyakran azt is, hogy Trianonban, a leginkább kedvezményezett Románia mellett, még a később barátságosan viselkedő Olaszország, és a történelmi távlatokban is mindig közelálló és szövetséges Lengyelország ugyancsak kapott magyar területeket. Nyilvánvaló, hogy Románia akkor elérte a célját, beértek a háború előtt és alatt folytatott tárgyalásaik eredményei. A központosított román államnak ez a száz év nagyot és sokat jelent. Egyelőre nincsen konkrétum a tervezett ünnepség-sorozat terén, de még csak az esztendő legelején vagyunk…
Az interjú teljes szövege a Hargita Népe internetes felületén olvasható ITT.
Popa Ioan Eneida portréját Farkas Antal készítette.
Az interjúsorozat, illetve minden ide, A ROMÁNIAI MAGYAROK SZÁZ ÉVE című programhoz kapcsolódó írás – recenzió, dokumentumközlés, beszámoló – a COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY támogatásával valósult meg a 2018. február 1. és november 30. közötti időszakban.
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
Ennek az országnak nincsenek nagy projektjei, amelyekben konszenzus lenne a parlamenti pártok között. 2018-nak annak az esztendőnek kellene lennie, amikor néhány alapvető kérdésben a romániai társadalom párbeszédet folytat a jövőt illetően. Ehhez néhány alapelvet és értéket tisztáznunk kell: mit értünk jogállam alatt, a hatalmi ágak szétválasztásán, illetve mit gondolunk az alapvető szabadságjogokról. “Céltalanság és vízióhiány Romániában” olvasásának folytatása
Mindenki tudja a Székelyföldön, hogy ezt a családnevet kétféleképpen írják. Ékezettel. És ékezet nélkül. Ha ékezet van az „a” betűn, akkor az „á”, s óhatatlanul felvillan bennünk a Legnagyobb Székely alakja, meg az Orbán Viktoré. Korábban, ha azt mondtuk, hogy Orbán, akkor egyértelmű volt, hogy Lengyelfalva nagy szülöttére gondolunk. Manapság azonban inkább az Orbán Viktor neve ugrik be, a magyar miniszterelnöké… Tovább
A hét végén – péntektől vasárnapig – 129 határsértőt tartóztattak fel Magyarország területén a rendőrök – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 48, szombaton 36, vasárnap 10 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron. A román és ukrán határszakaszon 35 embert tartóztattak fel. “Átmenetileg csökkent a migránsok beáramlása” olvasásának folytatása
