Sebestyén Péter, a marosvásárhelyi Ady-negyed plébánosa és Balla Imre, a marosvásárhelyi belvárosi egyházközség segédlelkésze gyalogosan zarándokol Csíksomlyóra. Mi a harmadik napon, a máréfalvi plébániára való érkezésük pillanatában találkoztunk a két lelkésszel. “MEGYÜNK SOMLYÓRA, MÁRIÁHOZ!” olvasásának folytatása
A pünkösdi búcsú még őrizte a pápalátogatás hangulatát, sőt fokozta annak lelki töltetét, hiszen ez az ünnep immár teljes egészében a kárpát-medencei magyarságé volt. A búcsú nem olyan lehetőség, amelyet valamely ország és bizonyos idegen érdek szolgálatába lehetne és kellene állítani, hanem a lelki megújhodás, a feltöltődés alkalma. A tömeg „hozta a formáját”: a megszokott civilizációs szinten működött és jóval népesebb volt, mint egy héttel előtte, amikor sokakat távolt tartott a karhatalmi fontoskodás és a rendezvény kisajátítása, állami jellege. “CSÍKSOMLYÓ – Búcsú a hívekből épült katedrálisban – FRISSÍTVE(!)” olvasásának folytatása
Pünkösd első napján, május 20-án, vasárnap, Siklódon a régi idők hangulatát idéző pünkösdi királynézást követhetik a falu utcáin az odalátogatók – nyilatkozta Balázs Dávid helyi szervező. Az ünnepi népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok az e naphoz fűződő helyi szokás szerint végigjárják a települést. Az egykor szokásos pünkösdi királynézás pár évre ugyan kimaradt a falu ünnepei közül, ám felújították siklódi és onnan elszármazott családok gyermekeivel. “Pünkösdi királynézás – SIKLÓD” olvasásának folytatása
A pünkösdhöz kapcsolódó népszokások egykor széles körben ismertek voltak, a faluban tíz éve újították fel a helyi fiatalok részvételével. Erre az alkalomra hazavárják a településről elszármazottakat, illetve meghívják a testvértelepülések képviselőit is. “Pünkösdi királyválasztás Székelyszenterzsébeten” olvasásának folytatása
A búcsús események fináléját számunkra rendszerint a székelyudvarhelyi keresztalja megérkezése jelenti. Egyrészt a személyes érintettségünk okán vagyunk jelen, hiszen mindig vannak ismerősök, rokonok, akik pünkösdvasárnap este érkeznek vissza Csíksomlyóról. Másrészt pedig az eseményről való beszámolás végett követjük a történéseket. Idén is így így történt. “Csíksomlyói zarándoklat, 2016 – 4.” olvasásának folytatása
Úgy fogtam hozzá a zarándoklathoz. hogy azt sem tudtam, hogy lesznek-e társaim. Nem voltak, s nem is lettek. Én a magam részéről végiggyalogoltam azt a 23 kilométert, amit kitűztem. Az egyetlen potenciális ‘zarándoktárs’ későn ébredt, s kiderítette, hogy tulajdonképpen nem is akart jönni. “Csíksomlyói zarándoklat, 2016 – 1.” olvasásának folytatása
Autómárkákat böngészve továbbgöngyölítettem a gondolat fonalát: hogy is van jelen Krisztus az egyházban? Miért kell a hívő embernek megújulnia? Mitől tud hite, a jézusi tanítás időszerű lenni, történelmi koroktól függetlenül? Miért nem jár le annak szavatossága? Az evangélium miért nem megy ki divatból, miért nem lesz idejétmúlt? Miért lelkesednek az emberek a spiritualitásért? Miért nem lehet eldobni, mint szakadt cipőt, melynek sarkát eljártuk és félretapostuk? És most hagyjuk az egyház ellen felhozott „objektív” gumicsontokat. Nem érdemes szót pazarolni rájuk.
Többszázezres tömeg gyűlt össze idén is a csíksomlyói hegynyeregben a pünkösdi zarándoklatra, amelynek végén teljes búcsúval járó pápai áldásban is részesültek a zarándokok. Idén lett ötszáz éves a kegytemplom Szűzanya-szobra. Ez az évforduló is növelte az idei búcsú ünnepélyességét. A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytemplom felé, ahonnan aztán felkapaszkodtak a hegynyeregbe. “Pünkösd Csíksomlyón – összefoglaló” olvasásának folytatása
Jubileumi Mária-évet ülünk a csíksomlyói kegyhelyen abból az alkalomból, hogy drága kincsünk, a Szűzanya csíksomlyói kegyszobra körülbelül 500 éves. A jubileumi évet nm. és ft. Jakubinyi György érsek atya, a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztora nyitotta meg 2014. szeptember 14-én a csíksomlyói kegytemplom-pápai kisbazilikában. “Múltból jövőbe – a 2015-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú” olvasásának folytatása
