Hazatérők könyve

Csak Angliában a legóvatosabb becslések is háromszázötvenezerre teszik az ottani magyarok számát. A legújabb statisztikák szerint tavaly mintegy 130 ezren hagyták el az országot, zömében 18 és 44 év közöttiek. Száz magyar munkavállalóból 55 férfi. Csak Londonban 2017-ben 28 ezer magyar munkavállalót regisztráltak hivatalosan.  Continue reading “Hazatérők könyve”

HIDEGSÉG – Búcsús gondolatok Szent István királyunk és a nemzet ünnepén

Ez a föld a miénk. Megszentelt föld. Őseink vére áztatta, magyar szentjeink imája tartja fenn ma is. Nekünk már nem füllik fogunk a kétkezi munkához, parlagon maradt földek, kaszálók hevernek, vadulnak el, mert könnyebb megvásárolni a Lidl-ben, tájidegen anyagokkal építkezünk, elterjedt itt is a dedeman-stílus, ahelyett, hogy kezünk munkáját megbecsülnénk. Continue reading “HIDEGSÉG – Búcsús gondolatok Szent István királyunk és a nemzet ünnepén”

MELYIKÜNK A MESSIÁS?

A napokban egy angol domonkos, Timothy Radcliffe könyvét olvasgatva bukkantam egy szokatlan, meghökkentő „poénnal” záródó, számomra mindenképp elgondolkodtató történetre, amelynek  úgy vélem több rétegű, több szinten értelmezhető olvasata és tanulsága is van. Érdemes ízlelgetni. A nyári szabadságok, mezei, élményfürdős, part menti vagy hegyi túrás pihenések alatt bizonyára kellően kizökkent majd a hétköznapok taposómalmából, és elvezethet belső felismerésekhez, de akár újfajta életszemléletre is sarkallhat… Tovább

Sebestyén Péter

ELDOBNI VALÓ LÉLEK – Sebestyén Péter írása

Mert úgy tűnik, miközben élvezni akarjuk a saját magunk által teremtett földi paradicsomot, kezdtek jelentkezni a hátulütői, amelyek hatására, szó szerint szakadni kezdett a part. Most már akkor mégsem tehetünk meg mindent, amit csak akarunk? Pedig a francia forradalom idején még azt hittük. Akkor mégiscsak vissza kellene fognunk magunkat, kapzsiságunkat, kényelmünket? Continue reading “ELDOBNI VALÓ LÉLEK – Sebestyén Péter írása”

PSZICHOPATÁK

Egy angol pszichológus-író különválogatta foglalkozás szerint az embereket. A listán a pszichopata foglalkozásoknál a köztisztviselő, a főszakács, a pap, a rendőr, az újságíró, a sebész, a kereskedő, a médiaszemélyiség (szerkesztő-riporter), az ügyvéd és a vezérigazgató szerepel. Nem mondom, cseppet sem megvetetendő társaság. Nem is szégyellem, inkább büszke vagyok, hogy idetartozom. Continue reading “PSZICHOPATÁK”

AZ ADÓFIZETŐK PÉNZE

Két friss hír: álneves olvasók nehezményezik, miért kell a vásárhelyi tanács döntése szerint pénzt költeni az ortodox templomok freskóinak felújítására; az RMDSZ volt szövetségi elnöke „nagyhangon” kijelenti, hogy nekünk rossz, ha Európában nemzetállamok lesznek. Ezért kell inkább Bukaresthez dörgölőzni, mert mi is adófizetők vagyunk. A harmadik pedig ráadásnak: az európai bíróság kötelezi Romániát, tekintse házasoknak az amerikai-román meleg házaspárt. Ellenkező esetben tetemes bírságot fizethet az ország. Eleshet akár az európai támogatásoktól is… Continue reading “AZ ADÓFIZETŐK PÉNZE”

Ne fuss…!

Olyan szekér után, ami nem vesz fel –, állítólag még Szokrátész bölcsességei között is szerepel ez a mondás. És milyen igaz. Ami nem megy, nem kell erőltetni. Ha lekésted az egyiket, jön a másik. A székely bácsit is kérdezte valaki a regáti vonatállomáson: – Á plekát trenul? (Elment a vonat?) Á! (El) – volt a válasz… Continue reading “Ne fuss…!”

Párhuzamos ÁL(la)MOK?

Párhuzamosan élünk egymással, egymás között, elbeszélünk egymás mellett. Még a vegyes házasságok is  inkább arra valók, hogy valamelyik beolvadjon, mintsem egymást gazdagítsák, öntudatuk erősödjék. Nincs kölcsönösség, nincs átjárás. Sem irodalomban, sem művészetben. Continue reading “Párhuzamos ÁL(la)MOK?”

Ünnepeljünk, de mit?

Olvasom a román kulturális miniszter nyilatkozatát, hogy milyen jó lenne, ha a magyarok is együtt ünnepelnének a románokkal jövőre, hiszen Románia betartotta az 1918-as ígéreteket… A miniszter szerint testvéri üzenettel kell a magyarok felé közeledni. Continue reading “Ünnepeljünk, de mit?”

ÉLET és TÉR – Atyhában

Ismét ellátogattunk Atyhába, ahol jelen pillanatban igen fontos változások zajlanak: épül a templom és a műút, s mintha új jelenségek tűnnének fel itt-ott az alig kétszáz lelkes kis faluban. Épp tanévzárót tartottak az iskolában – benéztünk oda is egy pillanatra -, majd ellátogattunk Vinczeffy László portájára, aki nagyon készül a szombati napra: déli 12 órakor kerül sor az ÉLET/TÉR című kiállítás megnyitójára. További programokról ITT tájékozódhat az olvasó. Continue reading “ÉLET és TÉR – Atyhában”