A Székelyföld és a Nagy Háború

Eleink annak idején álmodni sem merték, hogy elveszíthetik a háborút, s azt sem, hogy elveszhet az ország. Sokáig azt tartották, hogy 1914 és 1918 közötti világméretű háborúskodás volt a legnagyobb az emberiség történetében, s meg nem ismétlődhet. Ezért is szerepel sok helyen a kordokumentumokban NAGY HÁBORÚ néven a világégés. Aztán húsz év múlva következett a második, új reményekkel, s hasonló, vagy még rosszabb végkifejlettel. Continue reading “A Székelyföld és a Nagy Háború”

Casa comunală – a létező román nyelvemlék

Biztos, hogy másutt is rejlenek hasonló betűk a mészréteg alatt
Biztos, hogy másutt is rejlenek hasonló betűk a mészréteg alatt (Csedő Attila felvétele)

Nem lehet tudni, hogy másfelé milyen írás lappang az évtizedek, évszázadok során a falakra kent mészrétegek alatt, de annyi biztos, hogy egy Szeben megyei falu “primöriáján” (vagy egy régebb községi közigazgatási feladatokat ellátó épületen) ott a bizonyíték, hogy nemzettársaink, Erdély román ajkú társbérlői is használták ezt az elvetni való megnevezést a maguk nyelvén. Szűkkeblűségre, rosszindulatra, feltűnési viszketegségre vall a folyamatos kekeckedés és a hatóságok, a szervek, meg a mindenféle hivatalok dolgoztatása a magyar KÖZSÉGHÁZA feliratok üldöztetése érdekében. Most éppen Korondot támadja egy veszélyes feljelentő. Continue reading “Casa comunală – a létező román nyelvemlék”