NEM VAGYUNK FELKÉSZÜLVE… A BŐSÉGRE

Én egyszer nem, az biztos. Ez abból is látszik, hogy folyamatosan gyűjtöttem július és augusztus folyamán a különböző nyári gyümölcsöket, a „micsurin-szilvát”, a vajalmát, az általunk nemes egyszerűséggel „eperalmának” nevezettet arról a vén fáról, amely már a nagyapám fiatalkorában is a kert felső sarkában volt, s augusztus közepétől szeptember elejéig érik, a kétféle vackort. Continue reading “NEM VAGYUNK FELKÉSZÜLVE… A BŐSÉGRE”

HOL A HAZA?

A fecskék nem vesznek fel hitelt lakásvásárlásra. A mi fiaink közül viszont többen. Aki Charlottetownban, annak annyi. Hol is van az? Mi a hivatalos nyelv. Az angol (de facto), de a franciát is érdemes tudni. Mert annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz – állítja egy mondás, amely egyáltalán nem bölcs. Melyik és milyen ember vagy, leszel, amikor elmész világgá? És mit jelent majd a haza mint fogalom a következő nemzedék fecskefiainak? Vagy ez már nem is kérdés a sok ezer kilométeres vándorlásban? Tovább Continue reading “HOL A HAZA?”