SZÉKELYFÖLD OKTÓBER

Az októberi lapszámban versek olvashatók Báthori Csabától, Fehér Imolától, Fellinger Károlytól, Ferencz Imrétől, Nyilas Attilától, Szabó Dáriótól, Tomos Hajnaltól, Vasas Tamástól. Prózát közöl Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Száraz Miklós György, Vári Attila, Zsidó Ferenc. “SZÉKELYFÖLD OKTÓBER” olvasásának folytatása

FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL

Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkenni. “FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL” olvasásának folytatása

Októberi Székelyföld

A folyóirat legutóbbi lapszáma különös figyelmet szentel a közelmúltban elhunyt Egyed Péter (1954-2018) író, filozófus, egyetemi tanár emlékének. Fekete Vince, Egyed Emese és Bogdán László verse emlékezteti az olvasót a két hónappal ezelőtt lezárult munkásságra és emberi emberi életútra. “Októberi Székelyföld” olvasásának folytatása

Reformáció 500

Rendhagyó módon vezércikk gyanánt verssel nyitja októberi lapszámát a Művelődés. A reformáció 500. évfordulója alkalmából a lap Reményik Sándor 1921-ben írt Az óriás. Az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségekhez és félévezredes megemlékezésekhez külön összeállítással is kapcsolódik a folyóirat. “Reformáció 500” olvasásának folytatása

Húszéves a Székelyföld folyóirat

Az októberi lapszám – bár a két évtizedes fennállást is kiemeli – azt a megszokott színvonalat hordozza, amelyet korábban már megszokhattunk. Ebben a két évtizedben bebizonyosodott, hogy amennyiben megvan a fenntartók részéről a megfelelő hozzáállás, egy vidéki megyeközpontban is lehet olyan lapot szerkeszteni, amelynek komoly kisugárzása van és markánsan megfogalmazza az itt élő és itt dolgozó alkotók véleményét. A Székelyföld azonban korántsem a köldöknézés műhelye, hiszen szerzői közt ott látni határtalanul a teljes magyar irodalom képviselőit, de ugyanakkor ebben a műhelyben műfordítások is készülnek a kortárs román irodalomból, illetve lehetőséget teremtenek a világirodalmi kitekintésre is. “Húszéves a Székelyföld folyóirat” olvasásának folytatása

Magyar szigetek és szórványok a Kárpát-medencében

elsoborito-10-2015 (1)A Korunk folyóirat október számát a szórványkérdésnek szentelik a szerkesztők. Ezzel a témával a lap 1990 után már több alkalommal foglalkozott. „A mindennapi szórványlét, szórványtapasztalat bőségesen elég okot szolgáltat a szerkesztőnek, hogy keresni kezdje a mélyebb összefüggéseket, amelyek ismeretében nem csupán történelmileg válhatnak világosabbá a dolgok, hanem a jövő is (talán) reálisabban ítélhető meg” – olvasható az 1991 novemberében megjelent első Korunk-szórványszámot záró Szerkesztői szó kezdőszekvenciájában. “Magyar szigetek és szórványok a Kárpát-medencében” olvasásának folytatása