Fehér asztalnál ülünk. Többen. Állítólag jó barátok vagyunk. Akár azok is lehetnénk páran, hiszen évek, évtizedek óta ismerjük egymást. Mivel hosszabb ideje annak, hogy nem találkoztunk, mindenkiben megmutatkozik némi érdeklődés a másik iránt. Régi történetek hangzanak el, anekdoták, talán diákkori esetek, amikor Kolozsváron voltunk, amikor Pesten jártunk, amikor Bécsben… “MILYEN AZ ASZTALUNK? KIK ÜLJÜK KÖRBE?” olvasásának folytatása
