CHARTA XXI. – KIDE – KiMitTud (116.)

Falu a mai Romániában, Kolozs megyében. Románul: Chide. Közigazgatásilag Borsaújfalu községhez tartozik. A Dobokai-dombvidéken, a Borsa-patak mellékvölgyében található, a Dobokai-dombvidék egyetlen mindmáig magyar többségű faluja. “CHARTA XXI. – KIDE – KiMitTud (116.)” olvasásának folytatása

Erdélyi írók a Dunántúlon

Négy kiváló erdélyi író látogatott 1934 februárjában nyugat-magyarországi városokba. Egy ott élő székely így üzent Nyirő József által az itthoniaknak: „- Tisztelem odahaza az erdőt, a mezőt, a hegyet, a patakokat, a fákat, a virágokat, a madarakat, a legkisebb fűszálat is, a kicsi falukat, minden embert, a felhőket, az esőt és napfényt, a bogárkákat, a köveket, a borvizet, örömöt és bánatot, a bölcsőt és koporsót, mindent, de mindent… ” “Erdélyi írók a Dunántúlon” olvasásának folytatása

Felújították Nyirő József szülőházát

Ez év nyarán került sor annak a lakatlan, de egyházi tulajdonba visszakerült épületnek a felújítására, amely egykor római katolikus felekezeti iskolaként és tanítói lakásként szolgált. Itt volt iskolaigazgató az író édesapja, itt látta meg a napvilágot Nyirő József is. A helyi Avilai Nagy Szent Teréz templomban ministrált kisgyerek korában, s talán itt érezte meg először a tanulás iránti vágyat, az elhivatottságot is, hiszen papi szemináriumot végzett, majd Bécsben szerzett teológiai doktorátust és 1912-1919 között hitoktatóként, illetve plébánosként tevékenykedett.

nyj9

Ugyanekkor renoválták a plébánia épületét is, amelyben jelenleg nem lakik lelkész hiszen Székelyzsombort Tamás Huba plébános oldallagosan látja el Homoródkarácsonyfalváról, de ez az ingatlan is megtelt élettel, hiszen Patakfalvi-Nagy József és felesége két saját és négy rájuk bízott gyermek nevelését végzi a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Böjte Csaba testvér pedagógiai rendszere keretében. (Fotó: Szabó Károly.) Tovább

Úz Bence, a sztár

A múlt század harmincas éveinek végén a magyar filmgyártás egyik kiemelkedő eseménye volt Nyirő József regényének, az Úz Bencének a megfilmesítése. Csepreghy Jenő rendező személyesen utazott le Székelyföldre, az író meghívására, hogy egy kis néprajzi és környezettanulmányban részesüljön. Szállásadója maga az író volt. Tovább

Nyirő József itthon van!

Hatvanhárom éve halott. A hamvaitól is retteg egy ország, pedig csak egy nagyszerű író volt, aki szerette a fajtáját. Úgy tervezték, hazahozzák végső megnyugvásra, szülőhazájába. Úgy terveztük, de nem sikerült. Akkor most hol van? Madridban ne keressetek, mert hazamentem, ezt is írhatná viccesen az öreg Almudena temetőkert sírkövén. Ott már nincs, az biztos, hazafelé jövet Budapesten megállt egy fertály órára, aztán eltűnt. Tovább

Halhatatlan élet – egyszemélyes népi vígjáték

Fotó: www.erdon.ro
Fotó: http://www.erdon.ro

Hogyan veszi rá egy apa furfanggal a korosodó, vénlegény fiát a nősülésre?…
Milyen volt azokban az időkben, amikor még guzsalyosba kellett járni, amikor akár egy hold földön múlhatott egy házasság, amikor az apa kérte meg a lány kezét, és az egész falu kivette a részét a mátkaságból, a vőlegénységből, az esküvőből és a lakodalomból?…
Hogyan éltek falun az emberek, amikor a mezőn „az elemózsia-elővétel olyan volt, mint a gyónás, egész életét leplezte vele az ember”, amikor még a hozományos ládát perefernumos ládának nevezték, a házhoz tartozó udvart pedig életnek?… “Halhatatlan élet – egyszemélyes népi vígjáték” olvasásának folytatása

NYIRŐ PORTRÉJÁHOZ

Nyirő József (Pálházy-fotó)
Nyirő József (Pálházy-fotó)

Sok mindent mondanak róla, de valamit azért elhallgatnak, hogy létezik, olyan román ügyészségi hivatalos határozat, amely világosan kimondja: semmilyen terhelő adat az íróra vonatkozóan nincs. Átkutattak mindent, de nem találtak semmit. Hogy mi mindennel próbálták besározni, most hadd ne soroljam. “NYIRŐ PORTRÉJÁHOZ” olvasásának folytatása

A túlvilág küszöbén – részlet Nyirő József írásából

 

circo-gredos-2

… Jézus szerencsésen megszületett, de a havas Sierrák nem akarnak megbékélni, ontják a dermesztő, facsikorgató, metsző szelet hétszámra. A spanyolok a brazérók fölött kuporognak, hogy kékre dagad a lábuk az izzó szén fölött, és számba veszik a haragos világot. A megfagyott csillagok alatt egy éjszaka utolsó békés álmomat alszom, de hirtelen fel kell pattannom az ágyból, mert még néhány pillanat és megfulladok. Rettentô kínlódással kapkodok utána, de nincs, nincs elég levegô, mintha Isten nem teremtett volna eleget, vagy az éjszaka ellopták volna. Olyan vagyok, mint a félig akasztott háborús bűnös, aki nem tud teljesen megfulladni. Kietlen, szörnyûséges állapot. És azóta nincs elég levegô a világon számomra. “A túlvilág küszöbén – részlet Nyirő József írásából” olvasásának folytatása

NYIRŐÉK HÁZA

nyiro_hazaA nagy székely író újratemetési kísérlete alkalmával a székelyudvarhelyi Nyirő-villa is reflektorfénybe került. Sokan azt tartják, hogy a város szombatfalvi részén álló házat a közhiedelem szerint Kós Károly tervezte, míg mások azt állítják, hogy a családi fészket az Uz Bence írója álmodta meg, de segítségére volt lelki jó barátja, Haáz Rezső is, aki akkoriban a Református Tanítóképző Intézetnek volt közismert tanára. “NYIRŐÉK HÁZA” olvasásának folytatása