Többek között Tompa Gábor verseivel, székely mitológiával, a vajolai roma mikroközösségről szóló néprajzi elemzéssel és a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik osztályának szubjektív történetével jelentkezik a Székelyföld folyóirat novemberi száma. “SZÉKELYFÖLD NOVEMBER” olvasásának folytatása
A lapszám a kurátori szemlélet fogalmát, a kurátori szerep lehetőségeit járja körbe, annak nemzetközi szakirodalmát, helyi gyakorlatait tolmácsolja az erdélyi kiállításkészítésben, muzeológiában, archiválásban érintettek felé. Az utóbbi évtizedekben a kurátor szerepköre átalakult, a kutatóval vagy a művésszel egyenértékű lett, ezzel együtt a múzeumok is a megőrző, archiváló intézményből a részvételre buzdító, alternatív oktatási formákká nőtték ki magukat. “KIÁLLÍTÁSPOÉTIKÁK A NOVEMBERI KORUNKBAN” olvasásának folytatása
Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi. Testről szóló diskurzusok, megközelítések, a test elméleti tárgyalása, a modern test és a testhez való, korunkra jellemző, illetve történeti viszonyulásmódok állnak ennek a tematikus összeállításnak a középpontjában, amely számos diszciplínát találkoztat, és hoz párbeszédhelyzetbe. “KORUNK – A novemberi lapszám tartalmából” olvasásának folytatása
A huszonegyedik évfolyamában járó folyóirat új lapszáma is sokoldalú, nemcsak szépirodalmat közöl, hanem visszaemlékezéseket, dokumentumokat és recenziókat is. Külön érték, hogy közzéteszi a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egylet által középiskolásoknak kiírt, Ábel a 21. században című novellaíró-pályázat díjnyertes alkotásait is. “Megjelent a novemberi Székelyföld” olvasásának folytatása
Az erdélyi magyarság az elmúlt századok értékteremtő munkája során számtalan kiemelkedő alkotással gazdagította szűkebb és tágabb környezetét. A hungaricumok európai regesztrumában ott a helyük a sajátos erdélyi magyar érték-alakzatoknak is. A tizenegy civil szervezet összefogásával Kolozsváron létrejött Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság vállalkozott az értékek beazonosítására, valamint ezek felterjesztésére. Az értékkategóriák átfogják az épített környezet, a kulturális örökség, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, az egészséges életmód, az ipari és műszaki megoldások, a sport, a természeti környezet, a turizmus és vendéglátás területeit. “Erdélyi értéktár a Korunk novemberi számában” olvasásának folytatása
A folyóirat ebben a hónapban is igen színvonalas, sok műfajú, érdekfeszítő írásokat tartalmaz. Külön összeállításban közöl válogatást a most lezajlott Márton Áron pályázat anyagából is. “Megjelent a novemberi Székelyföld” olvasásának folytatása
A kreatív írás tematikája foglalkoztatta a Korunk szerkesztőit a novemberi lapszám összeállításakor. “Tapasztalatok és lehetőségek” olvasásának folytatása
eszm.ro 