HAGYOMÁNYŐRZŐ LELKÉSZEK

Jézus Krisztus szenvedéstörténetét, a Passiót a két Homoród-mentén jelenleg és korábban szolgáló unitárius lelkészek egy csoportja és a Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség kórusa nagycsütörtökön a keresztúri unitárius templomban, nagypénteken pedig a székelyudvarhelyi belvárosi unitárius templomban adta elő Tódor Éva ének- és zenetanár, énekvezér vezényletével. “HAGYOMÁNYŐRZŐ LELKÉSZEK” olvasásának folytatása

NAGYPÉNTEK

A keresztény liturgiában ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus szenvedéséről, kínhaláláról és temetéséről. A szent háromnap második napja. Ettől az évtől Romániában is munkaszüneti nap van – elméletileg – , hiszen a törvény szerint mindenki felekezete szerint jogosult erre. Azonban nehezen oldható meg, hogy a görögkeleti többségű országban, ahol a “másik” húsvét és értelemszerűen a nagypéntek is egy héttel később lesz, ki-ki lehetőséget kapjon a családi körben zajló méltó ünneplésre… “NAGYPÉNTEK” olvasásának folytatása

A harangok elnémulásától a tűzszentelésig

Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt (1881) - olaj-vászon, 417 x 636 cm
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt (1881) – olaj-vászon, 417 x 636 cm

A nagycsütörtök Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. Az esti “utolsó vacsora miséjén” a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), megkezdődik a legmélyebb gyász. A mise végén – amelynek része lehet a lábmosás szertartása – az oltáriszentséget őrzési helyére viszik. Az oltárról mindent leszednek, ez az oltárfosztás, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására. A református templomokban a nagyhétre fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket. Ez a szokás ma is él sok református gyülekezetben, határon innen és határon túl. “A harangok elnémulásától a tűzszentelésig” olvasásának folytatása