TRIANON 100 – FARKASLAKA – „NEM AZ A FONTOS, HOGY MI LETT VOLNA, HANEM AZ, AMI VAN, ÉS AMI LESZ!” – FRISSÍTVE!

Kedvezett az időjárás Trianon centenáriuma alkalmából összegyűlteknek Farkaslakán, akik a megemlékezés első részében szabadtéri szentmisén vehettek részt a templomudvaron, majd beszédek hangzottak el. Rövid kulturális műsor következett, záró mozzanatként pedig a Tamási-síremlék szomszédságában levő emlékműnél koszorúztak a vendégek, a helyi önkormányzat vezetői és a községben működő civil szervezetek képviselői, köztük a kecseti LóFő Lovasok, valamint az Udvarhelyszéki Történelmi Vitézi rend csoportja is. Az eső csak a legvégén eredt el, amikor már ki-ki távozásra készülődött. “TRIANON 100 – FARKASLAKA – „NEM AZ A FONTOS, HOGY MI LETT VOLNA, HANEM AZ, AMI VAN, ÉS AMI LESZ!” – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ÉBERHÁRD – KiMitTud (90.)

Szlovák neve Malinovo, korábban Eberhart, németül Eberhardt, község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában. Az Éberhárd szó latin–német eredetű, jelentése kemény vagy szilárd, feltehetően a vár bevehetetlenségét jelképezte. Pozsonytól 15 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik. “CHARTA XXI. – ÉBERHÁRD – KiMitTud (90.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – TÓBA – KiMitTud (62.)

Szerbül Тоба/ Toba, alig több mint kétszáz éves falu, a Vajdaságban, a mai Szerbia területén. Magyarcsernye község legkisebb lélekszámú települése. Határában hozzávetőlegesen 2300 hektár jó minőségű szántóföld található. “CHARTA XXI. – TÓBA – KiMitTud (62.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – APÁCA – KiMitTud (12.)

Románul Apața, németül Geist, latinul Monachalis, szászul Gist. Községközpont Romániában, Brassó megyében. Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északnyugatra, Brassótól 35 km-re északra, az Olt bal partján fekszik. Magyar lakosainak száma 1093 (2011). “CHARTA XXI. – APÁCA – KiMitTud (12.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ZSEMLÉR – KiMitTud (11.)

Garammenti kistelepülés a Nyitrai kerület Lévai járásában, a mai Szlovákiában, neve szlovákul Žemliare. A község szerepel a garamszentbenedi apátság 1075. évi alapítólevelében, később az esztergomi káptalan birtoka. A trianoni döntés után Csehszlovákia, majd 1938 és 1944 között Magyarország része volt. „Nevét Zemlér, Zsemjér, Zsemlét és tótul Zamláre alakban találjuk említve az idők folyamán. Katholikus temploma 1806-ban épült és 1838-ban renováltatott. A község postája Nagysájó, távírója és vasúti állomása Léva” – olvassuk Bars megye leírásában (Magyarország vármegyéi és városai, 1903). “CHARTA XXI. – ZSEMLÉR – KiMitTud (11.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ZSITVAÚJFALU – KiMitTud (8.)

Szlovákul Nová Ves nad Žitavou, község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 1890-ben 941 lakosából 729 szlovák, 171 magyar, 34 német és 7 egyéb anyanyelvű, 1900-ban 987 lakosából 779 szlovák, 182 magyar, 24 német és 2 egyéb anyanyelvű volt. 1910-ben 1161 lakosából 791 magyar, 358 szlovák, 10 német és 2 egyéb anyanyelvű.2001-ben 1294 lakosából 1281 szlovák, 5-5 magyar és cseh, 1-1 német és ukrán volt, 2011-ben 1333 lakosából 1241 szlovák, 2 cseh, 1-1 német, lengyel és orosz és 87 ismeretlen nemzetiségű. “CHARTA XXI. – ZSITVAÚJFALU – KiMitTud (8.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZENTMÁTÉ – KiMitTud (6.)

Korábban Szászmáté, román neve Matei, németül: Mathesdorf, Mathiasdorf, szászul Matesdref, Matesdraf. Település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Községközpont, amelynek 733 lakosából 606 magyar (2011). “CHARTA XXI. – SZENTMÁTÉ – KiMitTud (6.)” olvasásának folytatása