Utolsó útjára kísérték KALLÓS ZOLTÁN néprajzkutatót

Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében múlt szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót. A bújdosódalt a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő mintegy ezerfős gyülekezetben. Munkatársunk, Szabó Károly fotográfus-filmrendező exkluzív felvételeket készített Válaszúton és Kolozsváron is a Házsongárdi-temetőben, ahová örök nyugalomra helyezték a jeles tudóst és közéleti személyiséget. A világ magyarsága szegényebb lett ugyan Kallós Zoltán halálával, de megerősíti a hátramaradottakat az a tudat, hogy szelleme, hagyatéka továbbél a lelkekben.   Continue reading “Utolsó útjára kísérték KALLÓS ZOLTÁN néprajzkutatót”

Csángó vagyok

Nevem Andrei Ghiepeş, vagy Gyepes András helyett Hanczár János. Születtem Békésen 1954-ben, fogyatékján a márciusnak. Éltem Bíkísen, hol íznek, Szögedében, hol őznek. Éreztem ízét az őznek.  Értem a palócot ha Sálgótárjónban tolljút kér, hogy papírra vessen valamit, értem a székelyt, ha felhúzza a bikát a toronyba az ott kinőtt fűért, mert iéhezik a bika a gyöpre, s értem a csángót, ha néha balandóskodik.Magyar vagyok, s egyben palóc, ha palócot, székely, ha székelyt bántanak, de csángó is, ha ezt csángóval teszik. Miként a délvidéki a felvidéki s az összes többi is magyar „egyeccer”. (A címképen búcsúra igyekvő gyimesi csángók.) Tovább