CHARTA XXI. – FORRÓFALVA – KiMitTud (84.)

Román neve Faraoani, csángó magyar település Romániában, Bákó megyében. A Szeret bal partján, Bákótól délre fekvő település. A Moldvai hátság egyik központi települése, dombságok veszik körül. Ez a falu nem volt a történelmi Magyarország része, bár a moldvai terület több ízben is volt részben vagy ténylegesen is magyar fennhatóság alatt. “CHARTA XXI. – FORRÓFALVA – KiMitTud (84.)” olvasásának folytatása

Utolsó útjára kísérték KALLÓS ZOLTÁN néprajzkutatót

Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében múlt szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót. A bújdosódalt a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő mintegy ezerfős gyülekezetben. Munkatársunk, Szabó Károly fotográfus-filmrendező exkluzív felvételeket készített Válaszúton és Kolozsváron is a Házsongárdi-temetőben, ahová örök nyugalomra helyezték a jeles tudóst és közéleti személyiséget. A világ magyarsága szegényebb lett ugyan Kallós Zoltán halálával, de megerősíti a hátramaradottakat az a tudat, hogy szelleme, hagyatéka továbbél a lelkekben.   “Utolsó útjára kísérték KALLÓS ZOLTÁN néprajzkutatót” olvasásának folytatása

Csángó vagyok

Nevem Andrei Ghiepeş, vagy Gyepes András helyett Hanczár János. Születtem Békésen 1954-ben, fogyatékján a márciusnak. Éltem Bíkísen, hol íznek, Szögedében, hol őznek. Éreztem ízét az őznek.  Értem a palócot ha Sálgótárjónban tolljút kér, hogy papírra vessen valamit, értem a székelyt, ha felhúzza a bikát a toronyba az ott kinőtt fűért, mert iéhezik a bika a gyöpre, s értem a csángót, ha néha balandóskodik.Magyar vagyok, s egyben palóc, ha palócot, székely, ha székelyt bántanak, de csángó is, ha ezt csángóval teszik. Miként a délvidéki a felvidéki s az összes többi is magyar „egyeccer”. (A címképen búcsúra igyekvő gyimesi csángók.) Tovább