FRISSÍTVE! – Az együttélés barátaink szemszögéből – CSÍKSZEREDA

A Kájoni János Megyei Könyvtárban is bemutatták a közönségnek Simó Márton interjúkötetét. A Mi, székelyek és román barátaink című kiadványban a békés együttélés iránt elkötelezett románokkal készült beszélgetések immár teljes terjedelmükben olvashatók. Az interjúk rövid változatait a Hargita Népe napilap olvasói ismerhették, hiszen azok a román egyesülés évében heti rendszerességgel megjelentek. Időközben elkészült, és hamarosan forgalomba kerül a román nyelvű változat is, amelyet a szerző az elkövetkező hetekben vegyes népességű erdélyi városokba kíván majd eljuttatni. “FRISSÍTVE! – Az együttélés barátaink szemszögéből – CSÍKSZEREDA” olvasásának folytatása

FÉNY AZ ALAGÚTBAN (HA NEM IS A VÉGÉN)

Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával a közelmúltban látott napvilágot a kiadvány román nyelvű változata. Legközelebb Csíkszeredában tartanak könyvbemutatót, majd a szerző vegyes lakosságú településeken készül mind a két kötettel újabb író-olvasó találkozókra. A részletekkel a továbbiakban jelentkezünk. “FÉNY AZ ALAGÚTBAN (HA NEM IS A VÉGÉN)” olvasásának folytatása

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK – A könyv egyben híd és ajándék is – FRISSÍTVE!

A közelmúltban napvilágot látott Mi, székelyek és román barátaink című könyv magyar változata – megbízható partnereinknél – Székelyudvarhelyen az Árnika és a Bagolyvár könyvesboltban, a Corvina üzlethálózatában, illetve Sepsiszentgyön, a LibriM könyvudvarban már megvásárolható. Ára 49 lej. Az ország – azaz a mai Románia – területén postai megrendeléseket teljesítünk, illetve vállaljuk a futárszolgálatok segítségével történő kézbesítést is. “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK – A könyv egyben híd és ajándék is – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – A visszatérő és az életet átjáró témákról

A Mi, székelyek és román barátaink című könyv bemutatóját november 28-án, szerdán este 7 órától tartják a székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében, majd ezt követően a kellőképpen ráhangolódó résztvevők 8 órától megtekinthetik a Kiáltó szó című táncszínházi előadást, amelyet az Udvarhely Néptáncműhely a rendkívüli alkalom hangsúlyozására, aláfestésére külön kérésre fog játszani. “SIMÓ MÁRTON – A visszatérő és az életet átjáró témákról” olvasásának folytatása

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK – kötet az együttélésről, a transzszilvanizmusról, múltról, jelenről és jövőről

Idén ünneplik az egységes román állam létrejöttének százéves évfordulóját. Székelyekként, erdélyi magyarokként nem igazán tudunk ebben a románság számára oly fontos eseményben és a kapcsolódó megemlékezésekben részt venni, mert hiányzik belőlünk az eufória, hiszen számunkra nem a helyzetünk javulását, hanem a másodrangú és -rendű állampolgári státuszt hozta ez a betagozódás, amelybe megkérdezésük nélkül kerültek elődeink, s amelyben ma is találtatunk. A száz évből jobbára mintegy kilencvennégy telt el e függőségi viszonyban. “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK – kötet az együttélésről, a transzszilvanizmusról, múltról, jelenről és jövőről” olvasásának folytatása

Mi, székelyek és román barátaink (19.) – Egyesülésről, államról, a szűk ingről, amely száz éve szorít

Hogyha visszatekintek a múltba és családi gyökereimet vizsgálom – kezdte a beszélgetést Smaranda Enache ismert polgárjogi aktivista –, akkor el kell mondanom, hogy tipikusan erdélyi családból származom. Apai ágon régi erdélyi román, görögkatolikus, vidéki felmenőim vannak. Az apai nagyapám Moldva déli részéről, a Prut-mentéről jött Erdélybe, őt Nagyváradra küldték a tanítóképzőbe az egyesülés után. Egy görögkatolikus pap leányát, későbbi nagyanyámat vette feleségül, aki Aurel Suciu ügyvéd, politikus rokona volt, egyike a Memorandum-per vádlottjainak (1892). “Mi, székelyek és román barátaink (19.) – Egyesülésről, államról, a szűk ingről, amely száz éve szorít” olvasásának folytatása

Kálvinizmusról és a magyar nyelv nehéz voltáról – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (17.)

Mihai Androne tanári végzettséget szerzett Jászvásárban, majd Bukarestben teológiai tanulmányokat folytatott, ahonnan aztán Bázelbe került ösztöndíjasként. Ortodoxként utazott ki Svájcba, ahonnan reformátusként tért vissza. Felnőttként ismerkedett meg Kálvin és más reformátorok tanaival. Felnőttként vált a magyar nyelv és kultúra őszinte csodálójává és barátjává. Küszködik a magyar nyelvvel, de nem adja fel. “Kálvinizmusról és a magyar nyelv nehéz voltáról – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (17.)” olvasásának folytatása

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (16.) – Ibiza, tenger, jólét, rózsaszín köd és ami mögötte van

Mihai Seman görögkeleti lelkész idestova bő másfél évtizede szolgál Spanyolországban, történetesen a Baleár-szigetek legnagyobbikán, Ibizán. Kinti tartózkodása során rengeteg élményben, tapasztalatban volt része. És ami mindennél fontosabb, egy percre sem feledkezett meg az erdélyi gyökerekről. “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (16.) – Ibiza, tenger, jólét, rózsaszín köd és ami mögötte van” olvasásának folytatása

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (15.) – Nem igazán ünnepi időszakot élünk

Lavinia Bălulescu kiváló publicista és szerkesztő. A hétköznapokban. Amikor teheti, amikor valóban szabad és felszabadult pillanatokat él át, azonban verset és prózát egyaránt ír. Azt tervezi, hogy a továbbiakban is ír verset, de szeretné kipróbálni magát – tartósan – a rövidprózai műfajokban. Személyesen nem találkoztunk. “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (15.) – Nem igazán ünnepi időszakot élünk” olvasásának folytatása

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (14.) – Itthon Erdélyben, Kolozsváron, a magyar és a román nyelvben

Amikor az Andrea Ghiţă nevet látjuk egy nyomtatásban megjelent kiadványban vagy valamely televíziós produkció vége-főcímében, akkor fel sem tűnik, hogy milyen különleges családi sors rejlik mögötte. Arra kértem, hogy mutatkozzék be pár szóban, valljon Születési helyéről, iskoláiról is. Interjúalanyunk magyar zsidó családból származik, Kolozsváron született, ott él és dolgozik ma is. “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (14.) – Itthon Erdélyben, Kolozsváron, a magyar és a román nyelvben” olvasásának folytatása