MAROSVÁSÁRHELY – A NÉP DALÁT ÜNNEPELTÉK A TELEKI TÉKÁBAN

Elmondhatatlan az érzés, ami a „szájkosaras” közönséget is magával lendítette szerda este a Teleki Téka udvarán. Rég vártunk már egy ilyenre. A közel 70 személyes hallgatóságra is ráragadt az EMKE programjaként, a Maros Művészegyüttes Tánckarának és zenekarának előadásából áradó lendület, szárnyalás, Sebestyén Péter Kiskertemben rozmaringot ültettem… c. népdalgyűjteményének bemutatásakor. “MAROSVÁSÁRHELY – A NÉP DALÁT ÜNNEPELTÉK A TELEKI TÉKÁBAN” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER VÁLOGATOTT ÉNEKEI – KISKERTEMBE ROZMARINGOT ÜLTETTEM

Novellákban, karcolatokban, teológiai dolgozatokban és esszékben szól a keresztényekhez a Marosvásárhelyen szolgáló Sebestyén Péter római katolikus plébános. A Csíkszentmihályon született, ám önmagát szépvízinek valló lelkész és egyházi író ízes, zamatos, székely humorral hirdeti az örömhírt, nemcsak élőszóban, hanem kiadványaiban is. “SEBESTYÉN PÉTER VÁLOGATOTT ÉNEKEI – KISKERTEMBE ROZMARINGOT ÜLTETTEM” olvasásának folytatása

NAGYCSÜTÖRTÖK – AVAGY 2020 ONLINE

Ezelőtt húsz évvel, amikor a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában mikrofonhoz ültem, nagyon nehéz volt odaképzelni Erdély katolikus, magyar népét, és gondolatban mindenkihez szólni. De azt nem hittem, hogy valaha megérem azt is, hogy üres templomban, hívek nélkül kell szólnom, s csak a világháló viszi tovább az örömhírt otthonaitokba. Ma mégis ez történik. Talán még nem értjük miért. “NAGYCSÜTÖRTÖK – AVAGY 2020 ONLINE” olvasásának folytatása

MEGHALT ERDÉLYI LAJOS

Életének 91. évében elhunyt a marosvásárhelyi születésű fotográfus, újságíró, Auschwitz túlélője és memoárírója, a régi zsidó temetők és az erdélyi portréfotózás doyenje. Erdélyi Lajos 1929-ben született Marosvásárhelyen. 1936 és 1940 között a zsidó elemiben, majd a gimnáziumban, illetve a kolozsvári Zsidó Líceumban tanult 1944-ig, a német megszállásig. Már kamaszkorában kezdett el fényképezni. “MEGHALT ERDÉLYI LAJOS” olvasásának folytatása

ARANYPÉNZ MAROSVÁSÁRHELYEN ÉS CSÍKSZEREDÁBAN

Március 11-én, szerdán délután 5 órakor mutatják be a marosvásárhelyi Bolyai téri(13/A) unitárius egyház Dersi János termében Székely Ferenc újabb beszélgetőkönyvét, az Aranypénzt. Meghívottak a kötetben szereplő Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, író, Horváth Arany író, szerkesztő, Kilyén Ilka színművész, Kuti Márta szerkesztő-publicista és Székely Szabó Zoltán színművész, író. A kötetet Gáspár Sándor ismerteti. Az esemény házigazdája Nagy László unitárius lelkész. “ARANYPÉNZ MAROSVÁSÁRHELYEN ÉS CSÍKSZEREDÁBAN” olvasásának folytatása

EGY FALATNYI ERDÉLY – Szép karácsonyi ajándék

Ez nem csupán egy könyv, hanem egyúttal egy csodálatos utazás az erdélyi emberek érzelmekben és szépségekben gazdag világába. Az antológiába a világ különböző részein élő, erdélyi származású szerzők írásait gyűjtötték egybe. A kötetet már több európai és tengerentúli nagyvárosban is nagy sikerrel mutatták be. “EGY FALATNYI ERDÉLY – Szép karácsonyi ajándék” olvasásának folytatása

DILETTÁNS REPÜLŐTÉR, VAGY A BALKÁN KAPUJA? – TÂRGU-MUREŞ

Erdélyi abszurd: a marosvásárhelyi Transilvania nemzetközi repülőtér összforgalmának a felét a budapesti járat teszi ki, és milyen nyelven nem beszélnek az információs pultban és a büfében? Eltalálták, magyarul. Miközben a reptér igazgatóját immár három éve Peti Andrásnak hívják, a tulajdonos a Maros Megyei Tanács (elnök: Péter Ferenc), a megye és a város lakosságának közel a fele magyar. “DILETTÁNS REPÜLŐTÉR, VAGY A BALKÁN KAPUJA? – TÂRGU-MUREŞ” olvasásának folytatása

ÉHE A SZÉPNEK – Énekelt és mondott versek

 

A Strófa Trió 2006 áprilisában alakult, a magyar és a világirodalom verseiből állítja össze zenés műsorait, és fennállása óta számos magyarországi fellépésen és fesztiválon vett részt. Emellett a Calgary-i, torontói, dévai, nagyszebeni magyar közösség meghívására külföldön is játszott. Programjukban a klasszikus és a kortárs irodalom versei egyaránt megtalálhatók. Előadásmódjukra az akusztikus zenei megszólalás, a vokális éneklés jellemző. “ÉHE A SZÉPNEK – Énekelt és mondott versek” olvasásának folytatása

FRISSÍTVE! – Székely Szabadság Napja – BUDAPEST-MAROSVÁSÁRHELY

Vagy mégsem? A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleménye szerint Sergiu Papuc alpolgármester azon kijelentése után, miszerint „nem csinálunk úgynevezett Székelyföldet a November 7 lakónegyedből” Claudiu Maior, a polgármester tanácsadója utasítást adott arra, hogy a Székely Vértanúk felújított emlékműve körül frissen kirakott székely jelképet, a nyolcágú csillagot, és a közelben levő forrásnál kitűzött, szimbólumokat és kétnyelvű feliratot tartalmazó táblát is távolítsák el. “FRISSÍTVE! – Székely Szabadság Napja – BUDAPEST-MAROSVÁSÁRHELY” olvasásának folytatása

MAROSVÁSÁRHELY – Vakvágány. Avagy: mire jó a Székely Szabadság Napja?

A Hargita Népe főmunkatársa, Kovács Hont Imre ír az ünnepi előkészületekről a lap 2019. február 9-i számában. Szavai megfontolandók. “Megemlékezni hőseinkről, mártírjainkról: felemelő érzés. Mint ilyen, messzemenően örülök annak, hogy a Marosvásárhelyen vértanúhalált halt elődeink emlékművénél koszorút helyezünk el. A szépséghibája ennek csak annyi, hogy zömében nem a vásárhelyiek róják le tiszteletüket, hanem a máshonnan érkezők. Magyarán: oda szervezünk székely tömegrendezvényt, ahol ez csak nagyon keveseknek hiányzik. Kérdezzék csak meg az utca emberét!…” “MAROSVÁSÁRHELY – Vakvágány. Avagy: mire jó a Székely Szabadság Napja?” olvasásának folytatása