A folyóirat 2021/3. számában verssel jelentkezik Király László, Lackfi János, Bozsik Péter, Fellinger Károly, Kántor Zsolt, Boda Edit, Cseh Katalin, Ady András, Debreceny György. Prózát publikál Oravecz Imre, Medgyesi Emese, Bartusz-Dobosi László, Nagy Dániel, Száraz Pál. Közlik továbbá Ferenczes István Farkas Árpád költőről, a lap nemrég elhunyt külső munkatársáról szóló nekrológját. “SZÉKELYFÖLD MÁRCIUS” olvasásának folytatása
A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt. “MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása
A folyóirat idei márciusi lapszáma a jogtudomány történeti előzményeinek és aktuális kihívásainak közérthető képét nyújtja. Ami az utóbbi vonulatot illeti, a lapszámban olyan kérdéseket elemeznek a szerzők, mint a megújuló jogtörténeti szemléletmód, a jogtörténet újdonságai, a jogi oktatás nehézségei a digitális korban, a Z generáció szempontjából és a 21. században, valamint a romániai jogállamiság állapota. “JOG A KORUNKBAN” olvasásának folytatása
A folyóirat márciusi számának fő tematikáját a magyar történelem – akárcsak a legtöbb európai nép és állam története – győztes és vesztett csatáinak és háborúinak sorozata képezi. A „probléma” az események időbeli megoszlásával van. A 15. század végéig az ország több győztes, mint vesztes háborút vívott, hol az állam területének védelmében, hol dinasztikus célokért, új területek meghódításáért. A 16. század elején azonban megfordult ez a helyzet. A magyar állam a korszak legnagyobb katonai hatalmával, az Oszmán Birodalommal került szembe, s az egyenlőtlen küzdelemben vereséget szenvedett, elveszítette függetlenségét, hogy – az 1848–1849-es „közjátékot” leszámítva – csak az I. világháborúban elszenvedett vereséget követően, mintegy „büntetésként” kapja azt vissza. “MAGYAR TÖRTÉNELMI CSATÁK” olvasásának folytatása
A folyóirat márciusi lapszáma külön figyelmet szentel Bogdán Lászlónak, annak a rendkívüli eseménynek, hogy a lap egyik legrégebbi és legaktívabb munkatársa, a jeles költő, író, esszéista ebben a hónapban töltötte 70. életévét (március 8.). Bogdánt Fekete Vince, Király, László, Király Zoltán, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos, Vária Attila köszönti alkalomhoz illő írásokkal. “SZÉKELYFÖLD – március” olvasásának folytatása
A madárnéző szóban az ember nézi a madarat, de a madár is nézi a világot. A lapszám különféle lehetséges viszonyulásokat mutat be, amelyek összekötik őket: személyes történetektől szakemberek helyzetértékeléséig. “MADÁRNÉZŐ – a márciusi KORUNK” olvasásának folytatása
A magaskultúra felől nézve a ponyva és a bulvár a perifériát jelenti, míg a potenciális társadalmi hatást tekintve megkerülhetetlen. Az utóbbi évtizedek kutatásai kimutatták, hogy a kísérleti, progresszív műfajok, amelyek a perifériáról indulnak, gyakran merítenek inspirációt a másképpen periférikus populáris kultúrából. Másfelől egyre pontosabb ismeretekkel rendelkezünk arról az intézményrendszerről is, amely történetileg a populáris műfajokat közvetítette a nagyközönség számára. “Populáris műfajháló – populárikonok” olvasásának folytatása
Mint minden hónapban, márciusban is érdekes és értékes olvasnivalókat tartalmaz a folyóirat. “A Székelyföld márciusi számának tartalmából” olvasásának folytatása
2015. március 6-án a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia két doktorandusza, a kortárs zene elhivatott előadója játszik a székelyudvarhelyi közönség előtt: Kiss Péter zongoraművész és Szűcs Péter klarinétművész (Budapest). “A Székelyudvarhelyi Filharmónia márciusi koncertjei” olvasásának folytatása
A Korunk márciusi lapszáma szerves továbbgondolása a 2014 júniusában felvetett kérdéseknek. A Szigetek, szórványok, zárványok az erdélyi és bánsági magyar szórványlét bemutatására, a túlélési esélyek tudatosítására vállalkozott. “Magyarok a szétszórságban” olvasásának folytatása
