LAKATOS MIHÁLY ÉS A SÚLYOS ÜGYEK

Hogyha az író eddigi életművét nézzük, akkor látjuk, hogy a rövidpróza, a líra és a színműírás, illetve a műfordítás terén is kipróbálta magát. Ami ez idáig hiányzott a könyves repertoárjából, az a tárca. Illetve, a regény. Ezek a tárcák, amelyek most a Súlyos ügyek című kötetben találhatók, a Magyar Hírlapban jelentek meg 2007 óta, illetve 2010 után a Magyar Idők, majd a Magyar Nemzet hasábjain. “LAKATOS MIHÁLY ÉS A SÚLYOS ÜGYEK” olvasásának folytatása

MIT TUDUNK A SZÉKELY NÉPZENÉRŐL?

Mit tudunk a székely népzenéről? Ez a hiánypótló kötet* több kérdéskörét tárgyalja a székelyföldi úgynevezett parasztzene múltjának és jelenének: a régió zenei folklórszempontú bemutatása mellett a gyűjtők személye és gyűjteményeik, a tánctörténet, a népének-repertoár alakulása vagy a nemzeti kultúrába való beépülés is megjelenik a tanulmányokban. A kötet az ötödik alkalommal megrendezett Énlaka konferencia-előadásainak írott változatait tartalmazza, DVD-mellékletén pedig több mint 500 hangzó példa hallgatható meg. “MIT TUDUNK A SZÉKELY NÉPZENÉRŐL?” olvasásának folytatása

Kötet KEMÉNY JÁNOS életéről és munkásságáról

A szerzők, Váradi Péter Pál és Löwey Lilla, a mecénás báró Kemény János emlékének adóznak új kiadványukkal, miközben bemutatják a marosvécsi Kemény-várkastélyt, valamint az Erdélyi Helikon történetét. Nagy adósság törlesztésének tesznek eleget, mivel Kemény Jánosról írott és nevével fémjelzett könyv a rendszerváltozás óta Magyarországon nem látott napvilágot. “Kötet KEMÉNY JÁNOS életéről és munkásságáról” olvasásának folytatása

KORONDRÓL A VILÁG – Ambrus Lajos új könyvéről

Erdély, Székelyföld, Sóvidék, Parajd, Korond: igaz magyar ember nem hallhatja e helyneveket, nem olvashat róluk hiteles népmondákat és szépséges legendákat igéző szívrezdülés, lélekindulás nélkül. De a Küküllő, a Nyárád, a Maros vize (a „hűség vizei” és tiszta forrásai) mentéről, a környező falvak és városok népéről, a csíki, háromszéki dombokról, lankákról, hegyekről, völgyekről, fenyvesekről, a Hargitáról, meg a Tordáig, Torockóig, Kolozsvárig és tovább nyújtózó vidékekről sem, s egyáltalán: szentséges Kárpát-hazánk semelyik zeg-zugáról! Csakis velőnkig megérintve, sejtjeinkig átitatódva gondolhatunk mindarra, ami bármely kistáj és szülőhaza szegletében népi, nemzeti, szellemi gyökereinket jelenti, s azokra, akik ezekbe kapaszkodva örök időkre érvényesen ápolják, éltetik, mentik közös emlékeink, hagyományaink (a „feleselő történelem”) minden darabkáját. “KORONDRÓL A VILÁG – Ambrus Lajos új könyvéről” olvasásának folytatása