Ünnep, amely NEM egyesít

„Sok román honfitársam felháborodását fejezi ki amiatt, hogy az országban élő magyarok nem örvendeznek ilyenkor, sőt jobbára végzetesnek, gyásznapnak tartják december 1-ét, Romániai nemzeti ünnepét… Elemezzük csak komolyabban ezt a kérdést…” – olvassuk Tudor Duică közismert kolozsvári publicista sorait. Frissen megjelent írásának fordításával veszünk részt a román nemzeti ünnep értelmezésében és értékelésében. Ez a kezdeményezés egy olyan gondolatsort, esetleg diskurzust is elindíthat a többségben és a kisebbségben egyaránt, amely segítheti jövőbeni együttélést és az együttélést. Continue reading “Ünnep, amely NEM egyesít”

Huszonöt éves a Kolozsvári Nyilatkozat

Kós Károly gondolatai, amelyeket a Zágoni Istvánnal és Paál Lászlóval közösen fogalmaztak meg 1921-ben a Kiáltó szóban: „ujra kell kezdenünk az izzadságos, nehéz munkát. Tudom: vágni fogjuk kemény, vad sziklába az utat” ma is érvényesek. Akárcsak a Kolozsvári Nyilatkozat, amelyet utódaik tettek háromnegyed évszázad múltán az Úr és az erdélyi magyarok színe előtt a főtéri Szent Mihály templomban. Continue reading “Huszonöt éves a Kolozsvári Nyilatkozat”

Negyven éve halt meg Kós Károly

Napra pontosan ma négy évtizede hunyt el életének 94. évében Kós Károly (szül. 1883. december 16.) , a transzilvanizmus atyja, s még sorolhatnánk, hogy mi volt hosszú pályafutása során. Erdély lelkiismerete, jeles építész, kiváló író, grafikus, pedagógus, üzletember és államférfi. Mintha egyszemélyes intézménybe kívánta volna sűríteni a Gondviselés mindazt, ami az itteni magyarság és Erdély népei számára Trianon után elveszett. Continue reading “Negyven éve halt meg Kós Károly”

Bővült a Magyar Értéktár

Fontos erdélyi épületek és jelentőségükben felbecsülhetetlen tárgyi-szellemi értékek kaptak új besorolást a Hungarikum Bizottság március 21-én, Egerben megtartott ülésén: kiemelkedő nemzeti érték lett Kós Károly életműve, az aradi Szabadság-szobor, Torockó épített öröksége, valamint a nagybányai művésztelep és festőiskola. Continue reading “Bővült a Magyar Értéktár”

Erdélyi írók a Dunántúlon

Négy kiváló erdélyi író látogatott 1934 februárjában nyugat-magyarországi városokba. Egy ott élő székely így üzent Nyirő József által az itthoniaknak: „- Tisztelem odahaza az erdőt, a mezőt, a hegyet, a patakokat, a fákat, a virágokat, a madarakat, a legkisebb fűszálat is, a kicsi falukat, minden embert, a felhőket, az esőt és napfényt, a bogárkákat, a köveket, a borvizet, örömöt és bánatot, a bölcsőt és koporsót, mindent, de mindent… ” Continue reading “Erdélyi írók a Dunántúlon”

A székely ház

kos_rajz

A múlt század elején irányult az építészek figyelme a népi építészet formái és stílusjegyei felé. Köztudott, hogy ennek a fontos művészet- és kultúrtörténeti jelenségnek, társaival együtt, az akkor Fiataloknak nevezett építész-csoporttal, Zrumeczky Dezsővel, Györgyi Dénessel, Kozma Lajossal és Mende Valérral, Kós Károly volt az egyik legkiemelekdőbb képviselője. Joggal, s nem véletlenül. Continue reading “A székely ház”