Korunk – CAFÈ NOIR…

A kávéházak világát villantja fel a folyóirat augusztusi lapszáma. Az eredetileg kávé fogyasztására szakosodott „vendéglátóipari egység”, amely később éttermi funkciókat is ellátott, az idők folyamán a társasági élet jelentős színterévé vált. Kosztolányi Dezső száz évvel ezelőtt egyszerűen csak kávévárosként emlegette Budapestet. Nem tévedett nagyot, hiszen aligha tehetett volna meg bárki néhány lépést anélkül, hogy ne ütközött volna egy kávéház teraszába, vagy éppen cégérébe. Continue reading “Korunk – CAFÈ NOIR…”

KORUNK – 2018. július – Anyanyelv és irodalom

A kilencvenes évek elején a Korunk szerkesztősége – miközben maga is intézményeket hozott létre (Komp-Press Kiadó, Korunk Akadémia stb.) – feladatának tartotta, hogy a romániai magyarság intézményteremtéseinek folyamatát is nyomon kövesse, időről időre azt is bemutassa. A 2002-ben megjelent Korunk-repertóriumban az egyetemépítés, az egyházi intézmény-rendszer újjáépítése csakúgy kulcsszavak, mint a színházi koncepció- vagy a pedagógiai szemléletváltás. Hogy mikor minek volt prioritása, erről hitelesen tájékoztat Botházi Mária Átmenetek című könyvterjedelmű elemzése (Komp-Press, Kvár, 2015.). Continue reading “KORUNK – 2018. július – Anyanyelv és irodalom”

KORUNK – 2018. június

Az utóbbi évtizedekben még a korábban megszokottnál is hangosabban jut el hozzánk a kortárs muszlim kultúra legtürelmetlenebb és legagresszívebb képviselőinek hangja. Kifejezetten lehangoló, hogy az ilyen személyek és csoportok gátlástalansága és hangereje mellett nem vagy alig találkozunk a nem is kevés türelmes és jó szándékú jelenkori muszlim gondolkodók nézeteivel. Continue reading “KORUNK – 2018. június”

HIPPIK, PROTESZTMOZGALMAK, 1968 – a Korunk 2018. májusi számában

Az 1968-as politikai és kulturális mozgalmak 50 éves évfordulója kapcsán érdemes újragondolni azoknak az elképzeléseknek a tágabb kontextusát, amelyek meghatározták a hatvanas évek végének tiltakozó mozgalmait. Mire válaszoltak pontosan a hatvanas évek fiataljainak utópiái és életformái, mihez képest jelentettek ellenreakciót? Melyek voltak az adott keretek közül történő kilépés esélyei és lehetőségei? Hogyan, milyen képi, szöveges vagy hangzó médiumokon keresztül férünk hozzá a közelmúlt történeti emlékeihez? Continue reading “HIPPIK, PROTESZTMOZGALMAK, 1968 – a Korunk 2018. májusi számában”

KORUNK – április

A demográfiai vészharangot Csép Sándor már 1975-ben megkongatta Egyetlenem című filmjével. Ugyanő volt, aki 2004-ben Áldás, népesség elnevezéssel mozgalmat indított, és ezt követően megalakította az Áldás Népesség Társaságot. Az ő kezdeményezéseire is emlékezünk ebben a lapszámban, amit a népességkutatás témakörében szerkesztettünk – szociológus, politológus, társadalom- és szórványkutató munkatársaink közreműködésével. Continue reading “KORUNK – április”

MADÁRNÉZŐ – a márciusi KORUNK

A madárnéző szóban az ember nézi a madarat, de a madár is nézi a világot. A lapszám különféle lehetséges viszonyulásokat mutat be, amelyek összekötik őket: személyes történetektől szakemberek helyzetértékeléséig. Continue reading “MADÁRNÉZŐ – a márciusi KORUNK”

Rendpártiak és rebellisek

A Rendpártiak és rebellisek a magyar történelemben témakör adja a Korunk februári számának gerincét. A súlypont a magyar történelem néhány közkeletűen „rendpártiként”, illetve „rebellisként” számon tartott meghatározó személyiségének a portréját rajzolja meg, esetenként párhuzamba állítva életútjukat. Continue reading “Rendpártiak és rebellisek”

Ökofilozófia a KORUNK januári számában

Milyen esélyei vannak a kortárs ökológiai gondolkodásnak? Vajon ütött-e már az óránk, vagy még nem késő visszafordítani az ember színrelépésével beindult pusztulási folyamatot? A lapszám a kortárs ökofilozófiai irányzatok főbb felvetéseit járja körül. A benne közölt tanulmányok, esszék számot vetnek a fenyegető vég víziójával, amely Földünket a természeti erőforrások ember általi, féktelen kizsákmányolása miatt fenyegeti. Emellett a létezők egyenjogúságát és egymásrautaltságát hangsúlyozzák ezek a szövegek. A belőlük kirajzolódó álláspont szerint az élővilágban fellelhető valamennyi létforma egyaránt jogosult a fennmaradásra és a megőrzésre, függetlenül az ember számára való hasznosságától – és akár abban az esetben is, ha bolygónk élővilágának órái meg lennének számlálva. Continue reading “Ökofilozófia a KORUNK januári számában”

Hírünk a nagyvilágban

A folyóirat decemberi lapszáma azt vizsgálja, hogyan vélekedtek a történelem folyamán a magyarságról külhonból. Milyen kép alakult ki rólunk történetírók, külföldi utazók, tudósok, írók láttatásában – a honfoglalás korától a Kádár-rendszer végóráiig? Dzsajháni, a kiváló buharai tudós és Bölcs Leó bizánci császár indít, Borbándi Gyula, valamint Méray Tibor zárja az összeállítást. Continue reading “Hírünk a nagyvilágban”

Erdélyi értéktár a Korunk novemberi számában

Az erdélyi magyarság az elmúlt századok értékteremtő munkája során számtalan kiemelkedő alkotással gazdagította szűkebb és tágabb környezetét. A hungaricumok európai regesztrumában ott a helyük a sajátos erdélyi magyar érték-alakzatoknak is. A tizenegy civil szervezet összefogásával Kolozsváron létrejött Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság vállalkozott az értékek beazonosítására, valamint ezek felterjesztésére. Az értékkategóriák átfogják az épített környezet, a kulturális örökség, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, az egészséges életmód, az ipari és műszaki megoldások, a sport, a természeti környezet, a turizmus és vendéglátás területeit. Continue reading “Erdélyi értéktár a Korunk novemberi számában”