PROUST ÉS A REGÉNY POÉTIKÁI

1871-ben, százötven éve született Marcel Proust. Regényfolyama, Az eltűnt idő nyomában döntő módon alakította azt, amit a regénycselekményről, az emlékezet működéséről, a perspektíváról gondolunk a próza kapcsán.

“PROUST ÉS A REGÉNY POÉTIKÁI” olvasásának folytatása

INTERKULTURALITÁS, IMAGOLÓGIA A KORUNKBAN

A mentális képek kutatása, a másság értelmezéseinek követése egyre aktuálisabb egy olyan társadalomban és interkulturális mediális közegben, ahol a másságok érintésközelbe kerülnek. Az imagológia interdiszciplináris jellegű, filozófiai, pszichológiai, szociológiai és irodalomtudományi szempontokat egyaránt érvényesítő módszer szerint vizsgálja a kérdéskört.

A folyóirat áprilisi lapszámának írásai művészeti alkotásokban (irodalmi művekben, filmekben) elemzik a megjelenített mentális képeket illetve az interkulturális viszonyrendszert, amelyben ezek létrejönnek, és amelyek fogadtatásukat is befolyásolják.

A Kornk áprilisi számának címoldala

A cikkek olyan témákat érintenek, mint az Iowai Nemzetközi Íróprogram, a kulturális emlékezet rései, a középkor-képzeteink alakulása, Henrik Ibsen és riválisai, Kazuo Ishiguro művészete vagy Radu Jude Arany Medve-díjas filmrendező munkái. Szerzők: Asztalos Veronka Örsike, Balázs Imre József, Bence Erika, Beretvás Gábor, Blénesi Éva, Fehér Imola, Gömöri György, Holicska István, Keszeg Anna, László Szabolcs, Medgyesi Emese, Gellu Naum, Pap József, Pieldner Judit, Pócs Veronika, Rabocskai Zsófia, T. Szabó Levente, Tapodi Zsuzsa, Tárnok Attila, Tompa Andrea, Válas Péter, Várallyay Gyula, Vojna Andrea Zsuzsanna.

A szerkesztőség közlése nyomán

MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN

A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt. “MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN

Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. “ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

TEMESVÁR/ BÁNSÁG A KORUNKBAN

A romániai városok közül legközelebb Temesvár viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet, az eredetileg 2021-re tervezett, végül 2023-ban sorra kerülő Ragyogjon a fényed – világítsd ki a városod! címet viselő programkoncepcióval. Egy olyan településről és régiójáról van szó, amelyik megkerülhetetlen kulturális örökséggel rendelkezik, szellemi nyitottsága, kulturális sokszínűsége, a közelmúlt romániai politikájában játszott szerepe révén fontos viszonyítási pont európai léptékben is. “TEMESVÁR/ BÁNSÁG A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

KIÁLLÍTÁSPOÉTIKÁK A NOVEMBERI KORUNKBAN

A lapszám a kurátori szemlélet fogalmát, a kurátori szerep lehetőségeit járja körbe, annak nemzetközi szakirodalmát, helyi gyakorlatait tolmácsolja az erdélyi kiállításkészítésben, muzeológiában, archiválásban érintettek felé. Az utóbbi évtizedekben a kurátor szerepköre átalakult, a kutatóval vagy a művésszel egyenértékű lett, ezzel együtt a múzeumok is a megőrző, archiváló intézményből a részvételre buzdító, alternatív oktatási formákká nőtték ki magukat. “KIÁLLÍTÁSPOÉTIKÁK A NOVEMBERI KORUNKBAN” olvasásának folytatása

A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL A KORUNKBAN

Sajátos kultúrájuk, etnicitásuk révén, valamint a hozzájuk tapadó nemzeti/szimbolikus jelentések következtében az elmúlt időszakban a tudományos kutatás, az erdélyi és magyarországi társadalmi nyilvánosság középpontjában álltak és állnak ma is. A csángó népzene és néptánc töretlen népszerűsége fontos részét képezi a magyar nyelvterület táncház-szubkultúrájának. A csángó népi kultúra szervezett keretek között történő népszerűsítése identitás-felmutató gesztussal bír, érzelmi felhajtóerővel rendelkezik, „mentésre”, segítségnyújtásra, azonosulásra ösztönöz. “A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ EURÓPA-TERVEKRŐL – A KORUNK AUGUSZTUSI SZÁMÁBAN

Az Európa-tervek című összeállítás célja az európai egységgondolat fejlődéstörténetének végigkövetése. Az eszmetörténeti vonal felvázolása mellett az egyes tanulmányok megjelenítik az adott kor történeti hátterét is. “ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ EURÓPA-TERVEKRŐL – A KORUNK AUGUSZTUSI SZÁMÁBAN” olvasásának folytatása

MŰVÉSZETFILOZÓFIA A JÚLIUSI KORUNKBAN

A kortárs képzőművészetben a „kézügyességet” (technikai, mesterségbeli tudást) egyre inkább a nagy újító, Marcel Duchamp által emlegetett „agyügyesség” váltja fel. Ennek eredménye azonban nem csupán a konceptuális művészet elburjánzása (túlburjánzása?), hanem paradox módon az is, hogy az újabb művek értelmezése és megértése csaknem a teljes művészettörténeti hagyomány ismeretét, elméleti jártasságot is igényel – és nem csupán hedonisztikusan esztétikai viszonyulást; hiszen az újonnan születő, formabontó művek nagyon is szorosan kötődnek a hagyományhoz a reflexió, a tagadás vagy akár a pastiche gesztusai által. “MŰVÉSZETFILOZÓFIA A JÚLIUSI KORUNKBAN” olvasásának folytatása