Hírünk a nagyvilágban

A folyóirat decemberi lapszáma azt vizsgálja, hogyan vélekedtek a történelem folyamán a magyarságról külhonból. Milyen kép alakult ki rólunk történetírók, külföldi utazók, tudósok, írók láttatásában – a honfoglalás korától a Kádár-rendszer végóráiig? Dzsajháni, a kiváló buharai tudós és Bölcs Leó bizánci császár indít, Borbándi Gyula, valamint Méray Tibor zárja az összeállítást. Continue reading “Hírünk a nagyvilágban”

Erdélyi értéktár a Korunk novemberi számában

Az erdélyi magyarság az elmúlt századok értékteremtő munkája során számtalan kiemelkedő alkotással gazdagította szűkebb és tágabb környezetét. A hungaricumok európai regesztrumában ott a helyük a sajátos erdélyi magyar érték-alakzatoknak is. A tizenegy civil szervezet összefogásával Kolozsváron létrejött Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság vállalkozott az értékek beazonosítására, valamint ezek felterjesztésére. Az értékkategóriák átfogják az épített környezet, a kulturális örökség, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, az egészséges életmód, az ipari és műszaki megoldások, a sport, a természeti környezet, a turizmus és vendéglátás területeit. Continue reading “Erdélyi értéktár a Korunk novemberi számában”

ESZTÉTIKÁK – a Korunk októberi számában

A szép színeváltozása az esztétika(történet) egyik központi kérdése. A szemléletváltozás minden művészeti területen megnyilvánul – az irodalomban csakúgy, mint a képzőművészetben vagy a dizájnban. A képzőművészet mutatja fel talán a leginkább a közízlés (és a szakma!) változását, de ugyanúgy a színház, a film, a zene több évszázados vagy csak évtizedekben mérhető története is tanulságos vizsgálatokkal, elemzésekkel jár. Continue reading “ESZTÉTIKÁK – a Korunk októberi számában”

Sárkányok, képzelt lények – a Korunk júliusi számában

A képzeletbeli lények leírásainak vizsgálata az emberi képzelet történetének fontos kiindulópontja lehet, régebbi és új mítoszaink sokat elárulnak rólunk. A lapszám szerzői azt vizsgálják, a történetekben, filmekben, bestiáriumokban, képi ábrázolásokon megjelenített képzelt lények milyen összefüggésben állnak egymással, hogyan vándorolnak szövegről szövegre, hogyan vannak jelen napjaink kultúrájában, hogyan, milyen helyzetekben, milyen szándékokkal beszélünk róluk. Continue reading “Sárkányok, képzelt lények – a Korunk júliusi számában”

Megjelent a Korunk áprilisi száma

Mi a világhír? A 21. században hány hét a világ? Hogyan változnak a népszerűségi listák a pop-rock világban, a könyvek piacán, mit mutatnak a ranglisták labdarúgásban vagy profi teniszben, úszásban? A híresség tematikáját járja körül a folyóirat áprilisi száma, amelyben jó nevű, illusztris szerzők próbálkoznak a közös gondolkodásra a tematika körül. Tovább

Populáris műfajháló – populárikonok

A magaskultúra felől nézve a ponyva és a bulvár a perifériát jelenti, míg a potenciális társadalmi hatást tekintve megkerülhetetlen. Az utóbbi évtizedek kutatásai kimutatták, hogy a kísérleti, progresszív műfajok, amelyek a perifériáról indulnak, gyakran merítenek inspirációt a másképpen periférikus populáris kultúrából. Másfelől egyre pontosabb ismeretekkel rendelkezünk arról az intézményrendszerről is, amely történetileg a populáris műfajokat közvetítette a nagyközönség számára. Continue reading “Populáris műfajháló – populárikonok”

Az 1917-es esztendő a Korunkban

A száz évvel ezelőtti – a történelem alakulására hatással bíró – események közül mutat be és elemez néhányat a friss lapszám. Ebben az évben tört ki Oroszországban a forradalmi eseménysor, 1917-ben lépett be az USA az I. világháborúba, de szintén 1917-ben fogalmazódik meg a délszláv egység első hivatalos manifesztuma, a korfui nyilatkozat. Ugyanebben az évben kerül sor az otrantói csatára, valamint a caporettói áttörésre… Tovább

Történelmi szerelmek

A Korunk decemberi száma – az adott kritériumon belüli, elkerülhetetlenül szűk és esetleges válogatás ellenére is igen színes képet mutat – a história szerelmeinek birodalmában kalandozva, kordokumentumokra, levelezésekre alapozva gyűjt egybe és mesél el néhány történelmi szerelmet, de valójában magát az életet meséli, hiszen valós történeteket mond el híres emberek szerelemeiről. Tovább

Korunk – január

elsoborito-2016-01

Hol élünk? Hol éljünk? – A 2016-os, jubileumi évet, 90-nel az (1926-os) indulás után, ezzel a kérdéssel indítja a Korunk. Világproblémáról van szó, amely minket is elért, Erdélyben és Kolozsvárt. A nagyvárosok közelében kialakuló alvóvárosok, a részben új arcot kapó környező falvak életmódváltozást hoznak sokak életében. Continue reading “Korunk – január”

Megjelent a Korunk idei utolsó lapszáma

elsoborito-2015-12

Karácsony – öröm – ünnep a címe a folyóirat decemberi, néprajzi súlypontú számának.
„… az élet­nek ér­tel­met adó iga­zi ün­nep utá­ni vágy az em­ber egyik leg­erő­sebb bel­ső igé­nye, sőt az em­be­ri lé­te­zés alap­fel­té­te­le. En­nek bi­zony­sá­ga, hogy a vi­lá­gon min­den kul­tú­ra meg­ta­nít­ja fi­a­tal­ja­it ün­ne­pel­ni. Az ün­nep­lés ál­lan­dó szo­ci­a­li­zá­ci­ós gya­kor­lat is, ami azért fon­tos, mert a he­lyes ün­nep­lés szá­mot­te­vő kö­zös­sé­gi ügy, hi­szen a kö­zös­sé­gi lét vég­ső ér­tel­me is az ün­ne­pek­ben fe­je­ző­dik ki. (…) Az igazi ünneplésben mindig valamiféle pozitív jövőkép, bizakodás nyilvánul meg. Az ünnep tehát életigenlés, a jövő reménye. A jövő igenlésében egyszersmind benne van a múlt értékelése és természetszerűen a hálaadás gesztusa is” – olvasható a felvezetőben. Continue reading “Megjelent a Korunk idei utolsó lapszáma”