KORUNK – FÁK

A fa olyan kulturális szimbólum és mítoszi szereplő, amely világszerte meghatározó a népek alaptörténeteiben. Élőlény és világokat összekapcsoló tényező. A kortárs ökológiai kontextusban szerepe felértékelődött, jelenlétével és hiányával egyaránt befolyásolja az emberek életét, ez Erdély és a nagyvilág léptékét tekintve ugyanúgy világossá vált az elmúlt időszakban. “KORUNK – FÁK” olvasásának folytatása

KORUNK – TRIANON 100.

A májusi lapszám a magyar nemzet egyik legnagyobb traumáját, az 1920-as trianoni békeszerződést elemzi, amelynek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát, valamint lakosságának közel kétharmadát, köztük több mint 3 millió magyart. “KORUNK – TRIANON 100.” olvasásának folytatása

A VIDÉK A KORUNKBAN

A Ruralitás, változó falu című tematikus összeállítás a falusi társadalmakat érintő jelenlegi társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli változásokra koncentrál. Vajon mennyiben haszonélvezője az Európai Unió által bevezetett támogatási rendszereknek a vidék társadalma? Az agrártámogatások rendszere megsemmisíti a hagyományos struktúrákat?  Kiürül? Elöregedik?  Átalakul a falu? “A VIDÉK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

JOG A KORUNKBAN

A folyóirat idei márciusi lapszáma a jogtudomány történeti előzményeinek és aktuális kihívásainak közérthető képét nyújtja. Ami az utóbbi vonulatot illeti, a lapszámban olyan kérdéseket elemeznek a szerzők, mint a megújuló jogtörténeti szemléletmód, a jogtörténet újdonságai, a jogi oktatás nehézségei a digitális korban, a Z generáció szempontjából és a 21. században, valamint a romániai jogállamiság állapota. “JOG A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

AVANTGÁRD A KORUNKBAN

„A művészet az avantgárdok jelentkezésével monarchikusból köztársaságivá mutált. Spontán és anarchikus – azaz önvezérlő csoportok és irányzataik többese és többfélesége révén is alakult és alakul” – írja András Sándor a Korunk februári lapszámának bevezető írásában. “AVANTGÁRD A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

OPERA A KORUNKBAN

Az opera az, amikor egy fickót hátba szúrnak, és az nem vérzik, hanem énekel – hangzik Ed Gardner szellemes meghatározása. Hogy az ismételt hátba szúrások (?) ellenére az opera műfaja k/Korunkban sem halott – ezt a feltevést igyekszik bizonyítani a lapszám egy olyan sokszínű összeállítás által, amely a műfaj gyökereitől és klasszikusaitól a kortárs operaélményekig vezet. “OPERA A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

RENDSZERVÁLTÁS KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN

Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során? “RENDSZERVÁLTÁS KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN” olvasásának folytatása

FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL

Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkenni. “FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL” olvasásának folytatása

MODERN KLASSZIKUSOK – Megjelent a KORUNK augusztusi száma

A felvilágosodás nagy műveit újraolvasó, újraértelmező tanulmányokat tartalmaz a lapszám, felelevenítve a jelen életkörülményeit, szellemi konstrukcióját kimunkáló, nagy gondolkodók hagyatékát. “MODERN KLASSZIKUSOK – Megjelent a KORUNK augusztusi száma” olvasásának folytatása

FILMTÖRTÉNETEK A JÚNIUSI KORUNKBAN

A film mibenlétével, formanyelvi kérdéseivel és poétikai problémáival foglalkozik a lapszám – külön kitekintéssel a kortárs magyar és román filmművészet legújabb eredményeire, nemzetközi sikereire és aktuális problémáira. Mi az, amit éppen a kelet-közép-európai országai képesek nyújtani a kommersz termékekkel elárasztott nemzetközi filmpiacon? Milyen erősségei vannak éppen a „kis” nemzetek filmgyártásának a művészfilm terén? Ilyen és hasonló kérdésekre kínál lehetséges válaszokat a tematikus lapszám a felkért szakemberek tanulmányai és esszéi formájában. “FILMTÖRTÉNETEK A JÚNIUSI KORUNKBAN” olvasásának folytatása