KIÁLLÍTÁSPOÉTIKÁK A NOVEMBERI KORUNKBAN

A lapszám a kurátori szemlélet fogalmát, a kurátori szerep lehetőségeit járja körbe, annak nemzetközi szakirodalmát, helyi gyakorlatait tolmácsolja az erdélyi kiállításkészítésben, muzeológiában, archiválásban érintettek felé. Az utóbbi évtizedekben a kurátor szerepköre átalakult, a kutatóval vagy a művésszel egyenértékű lett, ezzel együtt a múzeumok is a megőrző, archiváló intézményből a részvételre buzdító, alternatív oktatási formákká nőtték ki magukat. “KIÁLLÍTÁSPOÉTIKÁK A NOVEMBERI KORUNKBAN” olvasásának folytatása

A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL A KORUNKBAN

Sajátos kultúrájuk, etnicitásuk révén, valamint a hozzájuk tapadó nemzeti/szimbolikus jelentések következtében az elmúlt időszakban a tudományos kutatás, az erdélyi és magyarországi társadalmi nyilvánosság középpontjában álltak és állnak ma is. A csángó népzene és néptánc töretlen népszerűsége fontos részét képezi a magyar nyelvterület táncház-szubkultúrájának. A csángó népi kultúra szervezett keretek között történő népszerűsítése identitás-felmutató gesztussal bír, érzelmi felhajtóerővel rendelkezik, „mentésre”, segítségnyújtásra, azonosulásra ösztönöz. “A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ EURÓPA-TERVEKRŐL – A KORUNK AUGUSZTUSI SZÁMÁBAN

Az Európa-tervek című összeállítás célja az európai egységgondolat fejlődéstörténetének végigkövetése. Az eszmetörténeti vonal felvázolása mellett az egyes tanulmányok megjelenítik az adott kor történeti hátterét is. “ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ EURÓPA-TERVEKRŐL – A KORUNK AUGUSZTUSI SZÁMÁBAN” olvasásának folytatása

MŰVÉSZETFILOZÓFIA A JÚLIUSI KORUNKBAN

A kortárs képzőművészetben a „kézügyességet” (technikai, mesterségbeli tudást) egyre inkább a nagy újító, Marcel Duchamp által emlegetett „agyügyesség” váltja fel. Ennek eredménye azonban nem csupán a konceptuális művészet elburjánzása (túlburjánzása?), hanem paradox módon az is, hogy az újabb művek értelmezése és megértése csaknem a teljes művészettörténeti hagyomány ismeretét, elméleti jártasságot is igényel – és nem csupán hedonisztikusan esztétikai viszonyulást; hiszen az újonnan születő, formabontó művek nagyon is szorosan kötődnek a hagyományhoz a reflexió, a tagadás vagy akár a pastiche gesztusai által. “MŰVÉSZETFILOZÓFIA A JÚLIUSI KORUNKBAN” olvasásának folytatása

KORUNK – FÁK

A fa olyan kulturális szimbólum és mítoszi szereplő, amely világszerte meghatározó a népek alaptörténeteiben. Élőlény és világokat összekapcsoló tényező. A kortárs ökológiai kontextusban szerepe felértékelődött, jelenlétével és hiányával egyaránt befolyásolja az emberek életét, ez Erdély és a nagyvilág léptékét tekintve ugyanúgy világossá vált az elmúlt időszakban. “KORUNK – FÁK” olvasásának folytatása

KORUNK – TRIANON 100.

A májusi lapszám a magyar nemzet egyik legnagyobb traumáját, az 1920-as trianoni békeszerződést elemzi, amelynek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát, valamint lakosságának közel kétharmadát, köztük több mint 3 millió magyart. “KORUNK – TRIANON 100.” olvasásának folytatása

A VIDÉK A KORUNKBAN

A Ruralitás, változó falu című tematikus összeállítás a falusi társadalmakat érintő jelenlegi társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli változásokra koncentrál. Vajon mennyiben haszonélvezője az Európai Unió által bevezetett támogatási rendszereknek a vidék társadalma? Az agrártámogatások rendszere megsemmisíti a hagyományos struktúrákat?  Kiürül? Elöregedik?  Átalakul a falu? “A VIDÉK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

JOG A KORUNKBAN

A folyóirat idei márciusi lapszáma a jogtudomány történeti előzményeinek és aktuális kihívásainak közérthető képét nyújtja. Ami az utóbbi vonulatot illeti, a lapszámban olyan kérdéseket elemeznek a szerzők, mint a megújuló jogtörténeti szemléletmód, a jogtörténet újdonságai, a jogi oktatás nehézségei a digitális korban, a Z generáció szempontjából és a 21. században, valamint a romániai jogállamiság állapota. “JOG A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

AVANTGÁRD A KORUNKBAN

„A művészet az avantgárdok jelentkezésével monarchikusból köztársaságivá mutált. Spontán és anarchikus – azaz önvezérlő csoportok és irányzataik többese és többfélesége révén is alakult és alakul” – írja András Sándor a Korunk februári lapszámának bevezető írásában. “AVANTGÁRD A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

OPERA A KORUNKBAN

Az opera az, amikor egy fickót hátba szúrnak, és az nem vérzik, hanem énekel – hangzik Ed Gardner szellemes meghatározása. Hogy az ismételt hátba szúrások (?) ellenére az opera műfaja k/Korunkban sem halott – ezt a feltevést igyekszik bizonyítani a lapszám egy olyan sokszínű összeállítás által, amely a műfaj gyökereitől és klasszikusaitól a kortárs operaélményekig vezet. “OPERA A KORUNKBAN” olvasásának folytatása