Fazakas-Koszta Tibor – Posztmodern

A kelet-közép-európai rendszerváltozások után minden ránkszakadt: demokrácia, konzumidiotizmus, liberalizmus, illiberalizmus, terrorizmus, kitágult, s ugyanakkor be is szűkült a világ. Szóval: úgy is értelmezhető, hogy ez maga a posztmodernizmus, amikor minden együtt van, és ugyanakkor nincsen semmi. Itt tobzódik a tudatunk, az érzékszerveink körül a világ, annak minden értéke és silánysága, s mi már képtelenek vagyunk disztingválni, úgy válogatni, építkezni, hogy az jó és értékes legyen. A posztmodern ezt az eklektikus valamit tálalja. Úgy viselkedik, olyan, hogy ezt a felemás, szedett-vedett állapotunkat tükrözi, hátha a torz kép látványa ráébreszt minket fantáziánk és szelektáló képességünk gyarló mivoltára, hogy aztán képesek legyünk valami másra is. Például a kiszakadásra, az elvonatkoztatásra. Tovább

Korondi fészbúk

Ilyés-Vészti Mihályékhoz szólt a meghívásunk, akik a falu közepében alakították ki a Fazekasházukat, s amely kívülről nem is árulja el titkait. Látszólag ugyanolyan, mint a többi. Ha a tájékozatlan turista csak úgy bóklászni kezd a standok között, kaputól-kapuig haladva, talán be sem megy a nagy székelykapuval ellátott udvarba, átugorja ezt a bennvalót, mert az Ilyés-Vészti család nem készíttetett harsány reklámot vagy hatalmas cégtáblát. Legtöbbször azonban a nagykapu tárva-nyitva. Ez a család úgy él évtizedek óta, hogy minden generációja a fazekassággal és a termékek értékesítésével foglalkozik. Tovább

105 éve született Lőrincz Márton olimpiai bajnok

szentes_tolgy2
A Lőrincz Márton által ültetett olimpiai emléktölgy Szentesen

Székelyföld egyik legismertebb települése Korond. Neve elválaszthatatlan a kerámiától. Itt, ebben a Firtos-hegy alatti faluban született Lőrincz Márton 1911. október 23-án (és nem 28-án, ahogy a legtöbb forrás említi tévesen). Édesapja Lőrincz (Molnár) Mózes, édesanyja a székelypálfalvi születésű Vajda Anna. Két leánytestvére volt: Anna és Mária. Elemi iskoláit Korondon végezte. Rövid ideig mészárosinas volt egy örmény kereskedő üzletében. Később Székelyudvarhelyre szerződött mint asztalosinas a Gyarmathy-féle asztalosműhelybe.Itt került kapcsolatba a birkózósporttal, hiszen Keresztes Lajos 1928-as olimpiai sikere után megélénkült az érdeklődés a fiatal inaslegények körében a birkózás iránt… Tovább

Főszerepben Páll Ágoston fazekas

Páll Ágoston a családi ház udvarán található bemutatóteremben
Páll Ágoston a családi ház udvarán található bemutatóteremben

A Székelyudvarhelyen működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont előadótermében, 2016. február 17-én, szerdán 17.00 órától tartják a Páll Ágoston, a korondi fazekas című könyv bemutatóját.  “Főszerepben Páll Ágoston fazekas” olvasásának folytatása

Páll Ágoston hetven éve

DSCN5844

Idén tölti hetvenedik életévét Páll Ágoston korondi fazekas. Úgy gondolta a híres mester, hogy ebből az alkalomból megpróbálja összefoglalni életútjának legfontosabb eseményeit. A könyv Szathmári Ferenc segítségével készült, aki ezt a feladatot nemcsak a Romániai Magyar Népművész Szövetség (RMNSZ) elnökeként, hanem a korondi kerámia szakértőjeként és Páll Ágoston életútjának ismerőjeként vállalta és végezte el. “Páll Ágoston hetven éve” olvasásának folytatása

Korond kincse Dallasban

Az aláírásokat tartalmazó oldalpár (Fotók: Balázs Árpád gyűjteményéből)
Az aláírásokat tartalmazó oldalpár (Fotók: Balázs Árpád gyűjteményéből)

Rendkívül értékes relikvia került elő a dallasi McDermot egyetemi könyvtár (Eugene McDermott Library) különleges ritkaságokat őrző osztályáról, ahol egy átszervezés folytán olyan páratlan ajándékkönyvre bukkant Paul Oelkrug könyvtáros, amely az 1936-os Berlini nyári olimpiai játékok győzteseinek névaláírását, kézjegyeit őrzi, köztük a korondi születésű magyar aranyérmes, Lőrincz Mártonét is. “Korond kincse Dallasban” olvasásának folytatása

A korondi fürdő feltámadása

korondi_furdo2

Civil kezdeményezés jóvoltából sikerült felújítani Korondon a helyi fürdőt. Hosszú évek óta hallani, hogy tervek készültek az egykori fürdő újjáépítésére, amely hajdanán olyan szép volt, hogy a szovátai telep létrehozásakor innen vették a mintákat. Ahhoz, hogy a három medencésre tervezett “igazi” feredő elkészüljön, komoly beruházásra lenne szükség. Ez a mostani akció elsősorban arra jó, hogy Szováta és Parajd mellett, Korondot is vissza lehessen illeszteni a fürdővel rendelkező települések sorába. “A korondi fürdő feltámadása” olvasásának folytatása

Csak tiszta forrásból – látogatóban Ilyés-Vészti Mihályéknál

hazszamKorond igazi kincs. Neve elválaszthatatlan a kerámiától, a népi fazekasság egyik erdélyi központja. A hagyományos fazekasság napjainkig való fennmaradása a településnek kereskedelmi és idegenforgalmi fellendülést hozott. Becsületes, dolgos székely emberek tették világhírűvé. “Csak tiszta forrásból – látogatóban Ilyés-Vészti Mihályéknál” olvasásának folytatása

A fazekas palaszobra

Pala_konyvborito

A korondi Firtos Közművelődési Egylet új könyvsorozatot indított A fazekas palaszobra címmel. A szerkesztőknek az a céljuk, hogy bemutassák a községben élő népi és iparművészeket, illetve a folyamatosan alakuló és frissülő, a hagyomány mellett új irányokkal és modorokkal is bővülő fazekasságot. Az első kötet Józsa László munkásságával örvendezteti meg az olvasót. “A fazekas palaszobra” olvasásának folytatása

Korondon az Élő Székelyföld Munkacsoport

31akorond

A füzetsorozat munkaközössége a húsvét és pünkösd közötti időszakban teljesítette korábban tett egyik vállalását, elkészítette a Korondot bemutató kiadványt. A településen működő két fontos civil szervezettel, az Életfa – Korondi Fazekasok Szövetségével és a Firtos Közművelődési Egylettel –, illetve a községi önkormányzattal együttműködve sikerült célt érni.  “Korondon az Élő Székelyföld Munkacsoport” olvasásának folytatása