Áttetsző folyómeder – In memoriam EGYED PÉTER

Életének 65. évében, 2018. augusztus 2-án váratlanul elhunyt Egyed Péter, kolozsvári filozófus, költő, író és kritikus. Egyed Péter szülővárosában érettségizett, a kolozsvári egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Pályája kezdetén Temesvárt tanított, később a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője lett. 1973 óta közölt verset, kritikát, tanulmányt, eleinte főképpen az Echinoxban és a Korunkban. 1974 és 1978 között a kolozsvári diáklap magyar oldalainak felelős szerkesztőjeként működött. Egyetemi oktatói pályája a rendszerváltozás után bontakozott ki. Continue reading “Áttetsző folyómeder – In memoriam EGYED PÉTER”

KÁNYÁDI SÁNDOR hazatérése – FRISSÍTVE!

A június 20-án, életének 90. évében Budapesten elhunyt jeles költő, műfordító, végakarata szerint szülőfalujában, Nagygalambfalván, a család sírkertjében lel majd végső nyugalomra. Hamvai fölött pénteken, július 6-án a helyi református templomban tartanak virrasztást este 7 órától. A temetési szertartásra szombaton, július 7-én, délután 3 órától kezdődően kerül sor. Az ökumenikus gyászszertertást Böjte Csaba ferencrendi szerzetes és Nagygalambfalva református lelkésze, Kányádi György Attila vezeti, a sírnál pedig Dávid Gyula irodalomtörténész mond majd beszédet… Tovább

kanyadi_gyaszjelento


 

Érzelmes költemény

emlékezzél meg rólam is egyszer
te huszonegyedik századi
szelíd kecskepásztor
míg félkönyökre dőlve
egy tisztáson szalonnázol

tudtam egy könyvrevaló
dűlő- és határnevet
s forrásokat melyekből
ha tenger nem is
de egy jókora tó
kicsurgott azóta
falvak városok
utcák nevét tudtam
s hidakét
földrészeket jártam be

álltam az ararát lábánál
a vezúvon s az empire state
building tetején
falut fűthettek volna
kézfogásaim szétosztott
s kapott melegével
ha még idejekorán beér
a bioenergetika

emlékezzél meg hát rólam is egyszer
te huszonegyedik századi
szelíd kecskepásztor
mikor bicskádat bekattintva
nekihasalsz és jót iszol
a forrásból

                                (1974)


Hazatérés 1.

36758479_1993852433981874_129254558282022912_n.jpg

36762454_1993851787315272_122065006366818304_n.jpg

36774708_1993853057315145_5827956607023054848_n.jpg

36733004_1993852577315193_8266235332240867328_n.jpg

36739808_1993852647315186_6537146533266063360_n.jpg

Farkas Antal felvételei


DSC08111.JPG


Hazatérés 2.

A nagygalambfalvi református templomban tartott gyászszertartáson Áder János köztársasági elnök mellett számos világi és egyházi méltóság, a politikai és irodalmi élet több jeles személyisége volt jelen.

A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárát – akit Budavár önkormányzata mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekintett – kívánságának megfelelően szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.

A szertartás kezdete előtt felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvétnyilvánítását.  A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással. Verssel gyógyított és erősítette egymáshoz a magyarok közösségeit.

Orbán Viktor miniszterelnök a gyászoló családhoz intézett részvétnyilvánításában azt írta: a költő műveiben kultúránk olyan legbensőbb vidékei tárulnak elénk, ahol a gondolatoknak tere, szavaknak súlya, történeteknek tanulsága van. „Hálásak vagyunk, hogy a költeményeiből fiatalok és idősebbek, itthon élők és távolba szakadtak egyaránt erőt meríthetnek, hiszen határtalan magyarságával a Dél keresztje alatt éppúgy nemzetünk összetartozását hirdette, mint otthon a Hargitán és itthon, a Kárpát-medencében” – írta részvétlevelében Orbán Viktor.

Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.

Böjte Csaba arról beszélt, hogy Kányádi Sándor komolyan vette a maradandó gyümölcs termésére biztató isteni intelmet: irányadó értékeket fogalmazott meg. Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretetet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel forduló egyéniség volt. Ezt is érdemes lenne a költőtől megtanulni – mondta Böjte Csaba.

Dávid Gyula irodalomtörténész felidézte, hogy Kányádi Sándor akkor kezdte pályáját, amikor még az író és az olvasó között ott volt a cenzor, a hatalom képviselője, mégis költészetének meghatározó jellemzőjévé vált az, hogy nem félt a hatalomtól, versben kimondott sok olyan dolgot, amit pályatársai még végiggondolni sem mertek. „Ebben nemcsak a kimondás ténye volt a fontos, hanem az is, hogy általa felszabadítottál bennünket a félelemtől. A félelemtől való felszabadulás pedig a legnagyobb dolog, mert aki nem fél, a fölött nincs hatalma a hatalomnak”- mondta a kolozsvári irodalomtörténész.

A gyászszertartás kezdetén kitört zivatar dacára a kis templomból kiszorultak százai – gyakorlatilag Nagygalambfalva teljes lakossága és a máshonnan érkező végtisztességtevők – hallgatták bőrig ázva az ökumenikus istentiszteletet a templomkertben.

Kányádi Sándor hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra. Utolsó útjára a Kaláka együttes dalai és a Dévai Szent-Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek szavalatai kísérték.

Az MTI jelentése nyomán

Szabó Károly felvételei


Hazatérés 3.

Halottak napja Bécsben

(részlet)

Ahogy a harangok a harangszót
felejtem hamar minden örömöm

bort ide angyalkák az ajtóm elibe
világból válni akarok
szabadok közé szállni

Utána már semmi sem következhet
csak a lebegés olyan szegényen
akár egy hidrogénatom
de megkísérthet még a félsz
ha netán eszükbe jutna
elvenni az egyetlen megmaradt
elektronunkat is

így legalább
megvolna még a remény a tíz-húsz
milliárd évnyi jövendőbe vethető
hit a feltámadásra
vagy valami ahhoz hasonlóra

                                                          (1976)

36764635_1774425169278373_8944393655913807872_n.jpg

36722353_1774426075944949_5048464654624358400_n.jpg

36747112_1774426282611595_6338671692176424960_n

36825401_1774425465945010_5055760378131120128_n.jpg

36821265_1774425845944972_5244589689041584128_n

36818227_1774425882611635_7718169454839857152_n

36821285_1774425475945009_4178199796785348608_n

36739813_1774426022611621_7010327035931262976_n.jpg

36735801_1774426389278251_5965931426384707584_n.jpg

36726340_1774426152611608_4599317367313399808_n.jpg

36748669_1774426309278259_7550503277452853248_n

Fülöp Lóránt felvételei


Isten nyugtassa békében! A rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek vigasztalódást! Nekünk, magyaroknak pedig erőt, hogy méltón tudjuk használni a ránk bízott javakat!

36739783_1774425189278371_8393173915307868160_n

Élő Székelyföld Munkacsoport

 

PÁLL LAJOS 80 éves lenne

Amint korábban írtuk, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum a Páll-családtól, a korondi Firtos Közművelődési Egylet képtárától és magángyűjteményekből kölcsönzött e jeles alkalomra, amikor létrehozta ez a kiállítást. Kovács Árpád művészettörténész a megnyitóünnepségen szólt Páll Lajos alkotói korszakairól, azt hangsúlyozva, hogy alkotói eszmélésétől – gyakorlatilag a hatvanas évek végétől, amikor rehabilitálják és egyéni kiállítás szervezhet – , ugyanazt az utat követi. Saját(os) világot teremt, megkettőzve önmagát, hiszen költőként úgy alkot, hogy azzal nem kiegészíti képzőművészi munkásságát, hanem párhuzamos pályán fut költői énje a kettős teherrel mindvégig. Continue reading “PÁLL LAJOS 80 éves lenne”

PÁLL LAJOS emlékkiállítás

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban nyílik meg 2018. június 7-én, csütörtökön délután 5 órakor a Páll Lajos (1938-2012) műveiből álló kiállítás. Az alkotó április 2-án lett volna nyolcvan éves. Az önkifejezési vágy pályája kezdetén a festés-rajzolás felé terelte, a későbbiekben viszont ugyanolyan erővel ragadta magával az irodalom. A kiváló festőművész költőként is jelentős életművet alkotott. Continue reading “PÁLL LAJOS emlékkiállítás”

FARKAS ÁRPÁD Kossuth-díjban részesült – állami kitüntetéseket adtak át

Évtizedekre visszanyúló hagyománya van Magyarországon március 15.-én az állami elismerések átadásának. Ilyen alkalmakkor történelmi zászlókkal vonulnak be a díszőrök a Parlament kupolacsarnokába, majd a főméltóságok jelenlétében kerül sor a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadására. Székelyföldi költő- és műfordítóként, publicistaként a Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád vehetett át idén Kossuth-díjat. Continue reading “FARKAS ÁRPÁD Kossuth-díjban részesült – állami kitüntetéseket adtak át”

Találkozás Fülöp Kálmánnal

Fülöp Kálmán egy segesvári könyvbemutatón (A Népújság archívumából)
Fülöp Kálmán egy segesvári könyvbemutatón (A Népújság archívumából)

Július 19-én, kedden 18 órától találkozunk Fülöp Kálmán költővel a marosvásárhelyi várban, Kedei Zoltán műtermében. Bemutatják a szerző két új verseskönyvét, címük: Harmat a fény porában (Kreatív Kiadó, Marosvásárhely, 2015) és Kőbe vésett pillanat (Kreatív Kiadó, Marosvásárhely, 2016). A versekből válogatás hangzik el Kilyén Ilka és Ritziu Krisztina színművészek tolmácsolásában. A köteteket Doszlop Lídia Naómi mutatja be. A szerző maga is felolvas, majd dedikál. Continue reading “Találkozás Fülöp Kálmánnal”

Tóth István emlékezete

toth

Tóth István költő emlékét idézték a költészet kedvelői 2016. március 18-án, Kedei Zoltán festőművész műtermében, a marosvásárhelyi Várban. A tisztelgő műsorban elhangzott Elekes Ferenc Kié itt a dér? című írása, majd rövid ismertető a tudós költő, irodalomtörténész, tanár munkásságáról, Doszlop Lídia Naómi közreműködésével. Continue reading “Tóth István emlékezete”

85 éve hunyt el Jakab Ödön költő

Jakab Ödön (1897)
Jakab Ödön (1897)

Nyolcvanöt éve hunyt el Jakab Ödön (Vadasd, 1854. július 26. – Budapest, 1931. március 5.) költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1924). Kora irodalmának egyik legnépszerűbb alakja volt, népi-nemzeti irányú verseinek, prózai és színpadi műveinek köszönhetően a 19–20. század fordulójának legkedveltebb szerzői közé tartozott. Continue reading “85 éve hunyt el Jakab Ödön költő”

Bálint András-emlékdíj 2015

Bálint András munka közben
Bálint András munka közben

Húsz éve már, hogy minden év decemberében a csíkszeredai székhelyű Bálint András Alapítvány emlékdíjjal tünteti ki azokat a székelyföldi, vagy innen elszármazott írókat, költőket, szerkesztőket, akik tehetséggel, felelősséggel, példaszerű tartással és elkötelezettséggel szolgálják és képviselik a régió magyarságának érdekeit.

Az idei emlékérmet december 18-án, délelőtt 11.00 órakor a Székelyföld folyóirat csíkszeredai szerkesztőségében Sántha Attila költő, valamint Szabó Attila televíziós riporter veheti át. Continue reading “Bálint András-emlékdíj 2015”

Elhunyt Juhász Ferenc költő – FRISSÍTVE!

juhasz_ferenc

Életének 88. évében elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a nemzet művésze. A költő otthonában, lányai és felesége körében halt meg, december 2-án, szerda éjjel, kevéssel éjfél előtt. Continue reading “Elhunyt Juhász Ferenc költő – FRISSÍTVE!”