Nagy Attila 1954-ben született Nagyenyeden, ma Marosvásárhelyen él, orvos. Tizenegy önálló verseskötete jelent meg: Mélyülő ablakok (szerzői kiadás), Elhullatott jelen (szerzői kiadás), Velence harangjai (Mentor Kiadó), A tübingeni asztalos (Mentor Kiadó), Sehol a hely (Mentor Kiadó), A Nap Kertje (Pallas-Akadémia Könykiadó), Café Flamingo (Mentor Kiadó), Gazdátlan sorok (Mentor Kiadó), Időzz el (Kriterion Könyvkiadó), Aszú alkonyat (Pallas-Akadémia Könyvkiadó), Csillagköz (Lector). “ÉGI TÓCSA, FÖLDI SÁR – Nagy Attila könyvbemutatója – KOLOZSVÁR”→ olvasásának folytatása
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat adományozott Ferenczes István József Attila- és Babérkoszorú díjas, Csíkszeredában élő erdélyi magyar költőnek. Művészetéért 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 2005-ben megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot, 2015-ben pedig a Magyarország Babérkoszorúja díjat. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. “BUDAPEST – Kossuth-díjjal tüntették ki Ferenczes Istvánt”→ olvasásának folytatása
Életének 65. évében, 2018. augusztus 2-án váratlanul elhunyt Egyed Péter, kolozsvári filozófus, költő, író és kritikus. Egyed Péter szülővárosában érettségizett, a kolozsvári egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Pályája kezdetén Temesvárt tanított, később a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője lett. 1973 óta közölt verset, kritikát, tanulmányt, eleinte főképpen az Echinoxban és a Korunkban. 1974 és 1978 között a kolozsvári diáklap magyar oldalainak felelős szerkesztőjeként működött. Egyetemi oktatói pályája a rendszerváltozás után bontakozott ki. “Áttetsző folyómeder – In memoriam EGYED PÉTER”→ olvasásának folytatása
A június 20-án, életének 90. évében Budapesten elhunyt jeles költő, műfordító, végakarata szerint szülőfalujában, Nagygalambfalván, a család sírkertjében lel majd végső nyugalomra. Hamvai fölött pénteken, július 6-án a helyi református templomban tartanak virrasztást este 7 órától. A temetési szertartásra szombaton, július 7-én, délután 3 órától kezdődően kerül sor. Az ökumenikus gyászszertertást Böjte Csaba ferencrendi szerzetes és Nagygalambfalva református lelkésze, Kányádi György Attila vezeti, a sírnál pedig Dávid Gyula irodalomtörténész mond majd beszédet… Tovább
Érzelmes költemény
emlékezzél meg rólam is egyszer
te huszonegyedik századi
szelíd kecskepásztor
míg félkönyökre dőlve
egy tisztáson szalonnázol
tudtam egy könyvrevaló
dűlő- és határnevet
s forrásokat melyekből
ha tenger nem is
de egy jókora tó
kicsurgott azóta
falvak városok
utcák nevét tudtam
s hidakét
földrészeket jártam be
álltam az ararát lábánál
a vezúvon s az empire state
building tetején
falut fűthettek volna
kézfogásaim szétosztott
s kapott melegével
ha még idejekorán beér
a bioenergetika
emlékezzél meg hát rólam is egyszer
te huszonegyedik századi
szelíd kecskepásztor
mikor bicskádat bekattintva
nekihasalsz és jót iszol
a forrásból
(1974)
Hazatérés 1.
Farkas Antal felvételei
Hazatérés 2.
A nagygalambfalvi református templomban tartott gyászszertartáson Áder János köztársasági elnök mellett számos világi és egyházi méltóság, a politikai és irodalmi élet több jeles személyisége volt jelen.
A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárát – akit Budavár önkormányzata mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekintett – kívánságának megfelelően szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.
A szertartás kezdete előtt felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvétnyilvánítását. A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással. Verssel gyógyított és erősítette egymáshoz a magyarok közösségeit.
Orbán Viktor miniszterelnök a gyászoló családhoz intézett részvétnyilvánításában azt írta: a költő műveiben kultúránk olyan legbensőbb vidékei tárulnak elénk, ahol a gondolatoknak tere, szavaknak súlya, történeteknek tanulsága van. „Hálásak vagyunk, hogy a költeményeiből fiatalok és idősebbek, itthon élők és távolba szakadtak egyaránt erőt meríthetnek, hiszen határtalan magyarságával a Dél keresztje alatt éppúgy nemzetünk összetartozását hirdette, mint otthon a Hargitán és itthon, a Kárpát-medencében” – írta részvétlevelében Orbán Viktor.
Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.
Böjte Csaba arról beszélt, hogy Kányádi Sándor komolyan vette a maradandó gyümölcs termésére biztató isteni intelmet: irányadó értékeket fogalmazott meg. Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretetet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel forduló egyéniség volt. Ezt is érdemes lenne a költőtől megtanulni – mondta Böjte Csaba.
Dávid Gyula irodalomtörténész felidézte, hogy Kányádi Sándor akkor kezdte pályáját, amikor még az író és az olvasó között ott volt a cenzor, a hatalom képviselője, mégis költészetének meghatározó jellemzőjévé vált az, hogy nem félt a hatalomtól, versben kimondott sok olyan dolgot, amit pályatársai még végiggondolni sem mertek. „Ebben nemcsak a kimondás ténye volt a fontos, hanem az is, hogy általa felszabadítottál bennünket a félelemtől. A félelemtől való felszabadulás pedig a legnagyobb dolog, mert aki nem fél, a fölött nincs hatalma a hatalomnak”- mondta a kolozsvári irodalomtörténész.
A gyászszertartás kezdetén kitört zivatar dacára a kis templomból kiszorultak százai – gyakorlatilag Nagygalambfalva teljes lakossága és a máshonnan érkező végtisztességtevők – hallgatták bőrig ázva az ökumenikus istentiszteletet a templomkertben.
Kányádi Sándor hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra. Utolsó útjára a Kaláka együttes dalai és a Dévai Szent-Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek szavalatai kísérték.
Az MTI jelentése nyomán
Szabó Károly felvételei
Hazatérés 3.
Halottak napja Bécsben
(részlet)
Ahogy a harangok a harangszót
felejtem hamar minden örömöm
bort ide angyalkák az ajtóm elibe
világból válni akarok
szabadok közé szállni
Utána már semmi sem következhet
csak a lebegés olyan szegényen
akár egy hidrogénatom
de megkísérthet még a félsz
ha netán eszükbe jutna
elvenni az egyetlen megmaradt
elektronunkat is
így legalább
megvolna még a remény a tíz-húsz
milliárd évnyi jövendőbe vethető
hit a feltámadásra
vagy valami ahhoz hasonlóra
(1976)
Fülöp Lóránt felvételei
Isten nyugtassa békében! A rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek vigasztalódást! Nekünk, magyaroknak pedig erőt, hogy méltón tudjuk használni a ránk bízott javakat!
Amint korábban írtuk, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum a Páll-családtól, a korondi Firtos Közművelődési Egylet képtárától és magángyűjteményekből kölcsönzött e jeles alkalomra, amikor létrehozta ez a kiállítást. Kovács Árpád művészettörténész a megnyitóünnepségen szólt Páll Lajos alkotói korszakairól, azt hangsúlyozva, hogy alkotói eszmélésétől – gyakorlatilag a hatvanas évek végétől, amikor rehabilitálják és egyéni kiállítás szervezhet – , ugyanazt az utat követi. Saját(os) világot teremt, megkettőzve önmagát, hiszen költőként úgy alkot, hogy azzal nem kiegészíti képzőművészi munkásságát, hanem párhuzamos pályán fut költői énje a kettős teherrel mindvégig. “PÁLL LAJOS 80 éves lenne”→ olvasásának folytatása
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban nyílik meg 2018. június 7-én, csütörtökön délután 5 órakor a Páll Lajos (1938-2012) műveiből álló kiállítás. Az alkotó április 2-án lett volna nyolcvan éves. Az önkifejezési vágy pályája kezdetén a festés-rajzolás felé terelte, a későbbiekben viszont ugyanolyan erővel ragadta magával az irodalom. A kiváló festőművész költőként is jelentős életművet alkotott. “PÁLL LAJOS emlékkiállítás”→ olvasásának folytatása
Évtizedekre visszanyúló hagyománya van Magyarországon március 15.-én az állami elismerések átadásának. Ilyen alkalmakkor történelmi zászlókkal vonulnak be a díszőrök a Parlament kupolacsarnokába, majd a főméltóságok jelenlétében kerül sor a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadására. Székelyföldi költő- és műfordítóként, publicistaként a Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád vehetett át idén Kossuth-díjat. “FARKAS ÁRPÁD Kossuth-díjban részesült – állami kitüntetéseket adtak át”→ olvasásának folytatása
Fülöp Kálmán egy segesvári könyvbemutatón (A Népújság archívumából)
Július 19-én, kedden 18 órától találkozunk Fülöp Kálmán költővel a marosvásárhelyi várban, Kedei Zoltán műtermében. Bemutatják a szerző két új verseskönyvét, címük: Harmat a fény porában (Kreatív Kiadó, Marosvásárhely, 2015) és Kőbe vésett pillanat (Kreatív Kiadó, Marosvásárhely, 2016). A versekből válogatás hangzik el Kilyén Ilka és Ritziu Krisztina színművészek tolmácsolásában. A köteteket Doszlop Lídia Naómi mutatja be. A szerző maga is felolvas, majd dedikál. “Találkozás Fülöp Kálmánnal”→ olvasásának folytatása
Tóth István költő emlékét idézték a költészet kedvelői 2016. március 18-án, Kedei Zoltán festőművész műtermében, a marosvásárhelyi Várban. A tisztelgő műsorban elhangzott Elekes Ferenc Kié itt a dér? című írása, majd rövid ismertető a tudós költő, irodalomtörténész, tanár munkásságáról, Doszlop Lídia Naómi közreműködésével. “Tóth István emlékezete”→ olvasásának folytatása
Nyolcvanöt éve hunyt el Jakab Ödön (Vadasd, 1854. július 26. – Budapest, 1931. március 5.) költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1924). Kora irodalmának egyik legnépszerűbb alakja volt, népi-nemzeti irányú verseinek, prózai és színpadi műveinek köszönhetően a 19–20. század fordulójának legkedveltebb szerzői közé tartozott. “85 éve hunyt el Jakab Ödön költő”→ olvasásának folytatása
