FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL

Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkenni. “FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL” olvasásának folytatása

ÉGI TÓCSA, FÖLDI SÁR – Nagy Attila könyvbemutatója – KOLOZSVÁR

Nagy Attila 1954-ben született Nagyenyeden, ma Marosvásárhelyen él, orvos. Tizenegy önálló verseskötete jelent meg: Mélyülő ablakok (szerzői kiadás), Elhullatott jelen (szerzői kiadás), Velence harangjai (Mentor Kiadó), A tübingeni asztalos (Mentor Kiadó), Sehol a hely (Mentor Kiadó), A Nap Kertje (Pallas-Akadémia Könykiadó), Café Flamingo (Mentor Kiadó), Gazdátlan sorok (Mentor Kiadó), Időzz el (Kriterion Könyvkiadó), Aszú alkonyat (Pallas-Akadémia Könyvkiadó), Csillagköz (Lector). “ÉGI TÓCSA, FÖLDI SÁR – Nagy Attila könyvbemutatója – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

SEPTIMIU BORBIL – HERGLOTZ KERESZTÚTJA

Barátaim, tudjátok meg, hogy én még azokhoz tartozom, akik látták a Dunát a Vaskapunál élni, még mielőtt felépült volna a duzzasztógát, és – bár eltelt közben egy fél évszázad (kisgyerekként 1969-ben jártam arra a szüleimmel) – pár akkori kép örökre belém ivódott. Emlékszem a régi földút porára, a víz alant habosan örvénylő árjára, amint a hatalmas folyam győzedelmesen, szédítő iramban zúdul át a köveken, de szórványos emlékeim közt a legélénkebben talán annak a töröknek a tekintete maradt meg bennem, aki átvitt minket Ada-Kaleh szigetére, és a két tank, amely ott állomásozott a régi Orsova felé fordulva, taposva, rombolva az ódon házakat. Ki tudja, talán ismeritek ezeket a részleteket ti is, akik most e sorokat olvassátok, talán értitek is, amit mondani szeretnék. Ha nem, akkor… ez van! “SEPTIMIU BORBIL – HERGLOTZ KERESZTÚTJA” olvasásának folytatása

Emlékkiállítás dr. Kós Károly mezőségi rajzaiból – KOLOZSVÁR

Száz évvel ezelőtt, 1919. augusztus 31-én született Sztánán, abban a Varjú-várban, melyet édesapja 1910-ben épített és az erdélyi építészet egyik remeke. A 20. század második felének meghatározó jelentőségű, sokoldalú erdélyi magyar néprajztudósa volt, munkássága kiterjedt az anyagi kultúra és a társadalomnéprajz szinte valamennyi területére. “Emlékkiállítás dr. Kós Károly mezőségi rajzaiból – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

PÁKEI LAJOS – Egy építész a múlt századforduló korából

Az Erdélyi Múzeum Egylet gondozásában megjelent kötet egy repertórium-adattár, amely félezer oldalon veszi számba az építész több, mint ezer tételből álló reánk maradt, de az elmúlt, lassan száz év alatt szétszóródott örökségét a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárától, a budapesti gyűjteményekig. “PÁKEI LAJOS – Egy építész a múlt századforduló korából” olvasásának folytatása

MODERN KLASSZIKUSOK – Megjelent a KORUNK augusztusi száma

A felvilágosodás nagy műveit újraolvasó, újraértelmező tanulmányokat tartalmaz a lapszám, felelevenítve a jelen életkörülményeit, szellemi konstrukcióját kimunkáló, nagy gondolkodók hagyatékát. “MODERN KLASSZIKUSOK – Megjelent a KORUNK augusztusi száma” olvasásának folytatása

KÖRÖSFŐ – Kalotaszeg szíve

Mit is rejtegethet magában a kalotaszegi népi világ? Melyik falunak a hatására költözött Kós Károly Kalotaszegre? Meddig is ér a muszuj? Miért oly híres a körösfői református templom? Erdélynek azt a kistáját mutatja be ez a könyv, amelynek neve híres a magyar kultúra és társadalom világában, de részleteiben talán még mind a mai napig tartogat meglepetéseket. A hiteles történeti adatok mellett régi idők elmesélt életeseményeibe is bepillantást nyerhet az olvasó, miközben megismerkedik a magyar népművészet és népviselet egyik legpompásabb tájegységével és annak egyedi világával. “KÖRÖSFŐ – Kalotaszeg szíve” olvasásának folytatása

FILMTÖRTÉNETEK A JÚNIUSI KORUNKBAN

A film mibenlétével, formanyelvi kérdéseivel és poétikai problémáival foglalkozik a lapszám – külön kitekintéssel a kortárs magyar és román filmművészet legújabb eredményeire, nemzetközi sikereire és aktuális problémáira. Mi az, amit éppen a kelet-közép-európai országai képesek nyújtani a kommersz termékekkel elárasztott nemzetközi filmpiacon? Milyen erősségei vannak éppen a „kis” nemzetek filmgyártásának a művészfilm terén? Ilyen és hasonló kérdésekre kínál lehetséges válaszokat a tematikus lapszám a felkért szakemberek tanulmányai és esszéi formájában. “FILMTÖRTÉNETEK A JÚNIUSI KORUNKBAN” olvasásának folytatása

A Prospero Páholy vendége Szilágyi Enikő – KOLOZSVÁR

Másodszor kerül sor a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a közelmúltban indított beszélgető est-sorozat rendezvényére, amelynek vendége ez alkalommal Szilágyi Enikő színművész-énekesnő, akivel a program ötletgazdája, Demény Péter író beszélget.  A kolozsvári születésű művésznő közvetlenül a rendszerváltás előtt távozott szülőföldjéről, később magyarországi színházakban játszott, majd Nyugaton is kipróbálva képességeit, drámai szerepekben és énekesnőként is rendkívüli pályán fut… “A Prospero Páholy vendége Szilágyi Enikő – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

KOLOZSVÁR – XXVIII. Szabédi Napok

Az Emléknapokat idén is a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéttel párhuzamosan szervezi az EMKE. A kétnapos rendezvénysorozatot május 11. és 12-én tartják. Az első napon megemlékezést és koszorúzást szerveznek az emlékháznál, illetve a Házsongárdi-temetőben, majd 18.00 órától műhelykonferencia kezdődik Otthonosság – idegenség címmel, a második napon az érdeklődő emlékezők társas-gépkocsival Szabédra látogatnak. “KOLOZSVÁR – XXVIII. Szabédi Napok” olvasásának folytatása