KOLOZSVÁR – András-napi szokásokról és hagyományokról – EMKE

Szent András havában az érdeklődők András-napjához, valamint egyéb novemberi jeles napokhoz fűződő szokásokkal, hagyományokkal ismerkedhetnek meg. Az esemény szakmai irányítói: Both Zsuzsa néprajzkutató, kézműves és Szabó Kinga, játszóház-vezető.

“KOLOZSVÁR – András-napi szokásokról és hagyományokról – EMKE” olvasásának folytatása

A SZÉKELY ANYAVÁROS KÉPEKBEN

Jól időzített a kolozsvári Projektograph Kiadó azzal a kötettel, amelynek bemutatójára november 22-én, péntek este került sor a székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében. A kiadvány Székelyudvarhely Megyei Jogú Város önkormányzatának támogatásával, a Haáz Rezső Múzeum partnerségében jelenhetett meg. Tegyük hozzá, hogy azokkal a stíljegyekkel, amelyek a sorozat többi darabját is jellemzik, hiszen a Kincses Képeskönyv Székelyudvarhely illusztrálását is Jánosi Andrea végezte. Úgy küllemben, mint méretben és terjedelemben követték a Zágoni Bálint által ezelőtt tíz évvel kidolgozott formát. Az udvarhelyi kötet szerkesztője az ötletgazda öccse, Zágoni Balázs volt. “A SZÉKELY ANYAVÁROS KÉPEKBEN” olvasásának folytatása

JAKAB ILONA EMLÉKKIÁLLÍTÁS – KOLOZSVÁR

Mások emlékezete címmel rendez emlékkiállítást Jakab Ilona festőművész születésének 90. évfordulóján a Györkös Mányi Albert Emlékház (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.). A megnyitóra 2019. november 15-én, pénteken, 18.00 órakor kerül sor. “JAKAB ILONA EMLÉKKIÁLLÍTÁS – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

KOLOZSVÁR – VERESS ÁBEL ZONGORAESTJE

Az ifjú zongoraművész a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, és a 2019 májusában megrendezett bukaresti Balassi Intézet által 15. alkalommal megszervezett Magyar Zene Fesztivál Cziffra György tehetségdíjasa lett… “KOLOZSVÁR – VERESS ÁBEL ZONGORAESTJE” olvasásának folytatása

CAPA-NAGYDÍJ 2019 – BÁNHEGYESI ANTAL ORTODOXIA CÍMŰ SOROZATÁÉRT

Romániában a rendszerváltás óta több mint 7000 ortodox templom épült, és több mint ezer áll átadás előtt. Ez azt jelenti, hogy itt az elmúlt harminc évben minden második nap felszenteltek egy ortodox templomot. Szimbolikus térfoglalás. Így próbálja meg az állam igazolni, legitimizálni jelenlétét olyan helyeken is, ahol más nemzetiségűek élnek, s a hivatalosnak mondott görögkeleti felekezettől markánsan elkülönülő felekezetekhez tartoznak. “CAPA-NAGYDÍJ 2019 – BÁNHEGYESI ANTAL ORTODOXIA CÍMŰ SOROZATÁÉRT” olvasásának folytatása

FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL

Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkenni. “FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL” olvasásának folytatása

ÉGI TÓCSA, FÖLDI SÁR – Nagy Attila könyvbemutatója – KOLOZSVÁR

Nagy Attila 1954-ben született Nagyenyeden, ma Marosvásárhelyen él, orvos. Tizenegy önálló verseskötete jelent meg: Mélyülő ablakok (szerzői kiadás), Elhullatott jelen (szerzői kiadás), Velence harangjai (Mentor Kiadó), A tübingeni asztalos (Mentor Kiadó), Sehol a hely (Mentor Kiadó), A Nap Kertje (Pallas-Akadémia Könykiadó), Café Flamingo (Mentor Kiadó), Gazdátlan sorok (Mentor Kiadó), Időzz el (Kriterion Könyvkiadó), Aszú alkonyat (Pallas-Akadémia Könyvkiadó), Csillagköz (Lector). “ÉGI TÓCSA, FÖLDI SÁR – Nagy Attila könyvbemutatója – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

SEPTIMIU BORBIL – HERGLOTZ KERESZTÚTJA

Barátaim, tudjátok meg, hogy én még azokhoz tartozom, akik látták a Dunát a Vaskapunál élni, még mielőtt felépült volna a duzzasztógát, és – bár eltelt közben egy fél évszázad (kisgyerekként 1969-ben jártam arra a szüleimmel) – pár akkori kép örökre belém ivódott. Emlékszem a régi földút porára, a víz alant habosan örvénylő árjára, amint a hatalmas folyam győzedelmesen, szédítő iramban zúdul át a köveken, de szórványos emlékeim közt a legélénkebben talán annak a töröknek a tekintete maradt meg bennem, aki átvitt minket Ada-Kaleh szigetére, és a két tank, amely ott állomásozott a régi Orsova felé fordulva, taposva, rombolva az ódon házakat. Ki tudja, talán ismeritek ezeket a részleteket ti is, akik most e sorokat olvassátok, talán értitek is, amit mondani szeretnék. Ha nem, akkor… ez van! “SEPTIMIU BORBIL – HERGLOTZ KERESZTÚTJA” olvasásának folytatása

Emlékkiállítás dr. Kós Károly mezőségi rajzaiból – KOLOZSVÁR

Száz évvel ezelőtt, 1919. augusztus 31-én született Sztánán, abban a Varjú-várban, melyet édesapja 1910-ben épített és az erdélyi építészet egyik remeke. A 20. század második felének meghatározó jelentőségű, sokoldalú erdélyi magyar néprajztudósa volt, munkássága kiterjedt az anyagi kultúra és a társadalomnéprajz szinte valamennyi területére. “Emlékkiállítás dr. Kós Károly mezőségi rajzaiból – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

PÁKEI LAJOS – Egy építész a múlt századforduló korából

Az Erdélyi Múzeum Egylet gondozásában megjelent kötet egy repertórium-adattár, amely félezer oldalon veszi számba az építész több, mint ezer tételből álló reánk maradt, de az elmúlt, lassan száz év alatt szétszóródott örökségét a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárától, a budapesti gyűjteményekig. “PÁKEI LAJOS – Egy építész a múlt századforduló korából” olvasásának folytatása