CHARTA XXI. – ÉBERHÁRD – KiMitTud (90.)

Szlovák neve Malinovo, korábban Eberhart, németül Eberhardt, község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában. Az Éberhárd szó latin–német eredetű, jelentése kemény vagy szilárd, feltehetően a vár bevehetetlenségét jelképezte. Pozsonytól 15 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik. “CHARTA XXI. – ÉBERHÁRD – KiMitTud (90.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CEGŐTELKE – KiMitTud (89.)

Román neve Țigău, település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Beszterce-Naszód megyében, Kerléstől délkeletre, a Kecskés patak partján található. Nevét a halászatban ismert egyik halfogó alkalmatosságról (halfogó vízrekesz, halfogó gázló) kaphatta, amellyel halászatkor a vizet zárják el a folyó teljes szélességében. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásának része volt. “CHARTA XXI. – CEGŐTELKE – KiMitTud (89.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – FEJÉRTELEP – KiMitTud (88.)

Szerb neve Шушара/ Šušara, németül Sanddorf, település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, a verseci községben. A Delibláti-homokpuszta szívében fekszik. Ezt a dél-bánáti települést körös-körül erdő övezi. “CHARTA XXI. – FEJÉRTELEP – KiMitTud (88.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BARSENDRÉD – KiMitTud (87.)

Település a jelenlegi Szlovákia, Nyitrai kerületének Lévali járásában. Szlovák neve Ondrejovce. Dereszlény, Kisendréd és Nagyendréd egyesítésével jött létre (1893). Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garammenti-hátság keleti lábánál, a Garam folyó völgyében fekszik. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. “CHARTA XXI. – BARSENDRÉD – KiMitTud (87.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BAJSA – KiMitTud (86.)

A topolyai község legrégibb települése a Telecskai-löszhátság közepén 101 méteres tengerszint feletti magasságban. Szerb neve Бајша/ Bajša; a mai Szerbia északi részét képező Vajdaság egyik jelentős faluja, közigazgatásilag Topolya község része, a Krivaja patak partján. A települést forgalmas műút szeli ketté. “CHARTA XXI. – BAJSA – KiMitTud (86.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BETHLENSZENTMIKLÓS – KiMitTud (85.)

A Kis-Küküllő partján, Balázsfalvától 15 km-re fekvő falu Fehér megye kevés magyar többségű településének az egyike. Román neve Sânmiclăuş, németül Betelsdorf. Az 1381 lakosú településen (2011-ben) a lakosság 56 %-a vallotta magát magyarnak, akiknek közel a fele unitárius vallású. A falu közigazgatásilag Szépmező községhez tartozik. Az utóbbi években számos román tudatú cigány család költözött be, s ily módon felemésztődik a magyar többség. “CHARTA XXI. – BETHLENSZENTMIKLÓS – KiMitTud (85.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – FORRÓFALVA – KiMitTud (84.)

Román neve Faraoani, csángó magyar település Romániában, Bákó megyében. A Szeret bal partján, Bákótól délre fekvő település. A Moldvai hátság egyik központi települése, dombságok veszik körül. Ez a falu nem volt a történelmi Magyarország része, bár a moldvai terület több ízben is volt részben vagy ténylegesen is magyar fennhatóság alatt. “CHARTA XXI. – FORRÓFALVA – KiMitTud (84.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ALSÓPÉL – KiMitTud (83.)

Község a Felvidéken, a mai Szlovákiában; neve szlovákul Dolný Pial, németül Unter-Pill. A Nyitrai kerület Lévai járásában, Lévától 18 km-re délnyugatra fekszik. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. “CHARTA XXI. – ALSÓPÉL – KiMitTud (83.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – EGRESTŐ – KiMitTud (82.)

Falu Romániában, Maros megyében, Marosvásárhelytől 19 km-re délkeletre, ahol a Szénaverős- (a névadó, egykor Egres-) patak a Kis-Küküllőbe ömlik. Közigazgatásilag Balavásárhoz tartozik, melytől 3 km-re délnyugatra fekszik. Neve románul Agrișteu, németül Agreschteln, szászul Ajerschteln. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott. “CHARTA XXI. – EGRESTŐ – KiMitTud (82.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CÉKE – KiMitTud (81.)

Község a felvidéken, a mai Szlovákiában, szlovákul Cejkov, a Kassai kerület, Tőketerebesi járásában. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. “CHARTA XXI. – CÉKE – KiMitTud (81.)” olvasásának folytatása