Mert ez már az! Nem sokkal a költő halála után Budapest I. kerülete, Budavár Önkormányzata fotók, dokumentumok és személyes tárgyak segítségével állított össze Kányádi Sándor életútjáról egy kiállítást. Kányádi Sándor az I. kerület díszpolgára volt, élete utolsó éveiben hosszú időszakokat töltött budai lakásában. A városvezetés fontos kötelességnek tartotta az emlékezést, az emlékeztetést, hiszen a költőben a huszadik század összmagyar irodalmának egyik legnagyobb alakját tisztelhettük. És tisztelhetjük a továbbiakban is. “TALÁLKOZÁSOK – Kányádi Sándor és utókora”→ olvasásának folytatása
Az idei év első múzeumi kiállítását a 20. századi erdélyi irodalom
kiemelt egyéniségének, a közelmúltban elhunyt költő emlékének
szenteli a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum. Az intézmény főépületében, a Hagestumpf-villában 2019. január 20-án, vasárnap 17.00 órakor kerül sor a kiállítást megnyitó ünnepségre. “TALÁLKOZÁSOK – Kányádi Sándor-emlékkiállítás”→ olvasásának folytatása
A június 20-án, életének 90. évében Budapesten elhunyt jeles költő, műfordító, végakarata szerint szülőfalujában, Nagygalambfalván, a család sírkertjében lel majd végső nyugalomra. Hamvai fölött pénteken, július 6-án a helyi református templomban tartanak virrasztást este 7 órától. A temetési szertartásra szombaton, július 7-én, délután 3 órától kezdődően kerül sor. Az ökumenikus gyászszertertást Böjte Csaba ferencrendi szerzetes és Nagygalambfalva református lelkésze, Kányádi György Attila vezeti, a sírnál pedig Dávid Gyula irodalomtörténész mond majd beszédet… Tovább
Érzelmes költemény
emlékezzél meg rólam is egyszer
te huszonegyedik századi
szelíd kecskepásztor
míg félkönyökre dőlve
egy tisztáson szalonnázol
tudtam egy könyvrevaló
dűlő- és határnevet
s forrásokat melyekből
ha tenger nem is
de egy jókora tó
kicsurgott azóta
falvak városok
utcák nevét tudtam
s hidakét
földrészeket jártam be
álltam az ararát lábánál
a vezúvon s az empire state
building tetején
falut fűthettek volna
kézfogásaim szétosztott
s kapott melegével
ha még idejekorán beér
a bioenergetika
emlékezzél meg hát rólam is egyszer
te huszonegyedik századi
szelíd kecskepásztor
mikor bicskádat bekattintva
nekihasalsz és jót iszol
a forrásból
(1974)
Hazatérés 1.
Farkas Antal felvételei
Hazatérés 2.
A nagygalambfalvi református templomban tartott gyászszertartáson Áder János köztársasági elnök mellett számos világi és egyházi méltóság, a politikai és irodalmi élet több jeles személyisége volt jelen.
A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárát – akit Budavár önkormányzata mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekintett – kívánságának megfelelően szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.
A szertartás kezdete előtt felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvétnyilvánítását. A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással. Verssel gyógyított és erősítette egymáshoz a magyarok közösségeit.
Orbán Viktor miniszterelnök a gyászoló családhoz intézett részvétnyilvánításában azt írta: a költő műveiben kultúránk olyan legbensőbb vidékei tárulnak elénk, ahol a gondolatoknak tere, szavaknak súlya, történeteknek tanulsága van. „Hálásak vagyunk, hogy a költeményeiből fiatalok és idősebbek, itthon élők és távolba szakadtak egyaránt erőt meríthetnek, hiszen határtalan magyarságával a Dél keresztje alatt éppúgy nemzetünk összetartozását hirdette, mint otthon a Hargitán és itthon, a Kárpát-medencében” – írta részvétlevelében Orbán Viktor.
Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.
Böjte Csaba arról beszélt, hogy Kányádi Sándor komolyan vette a maradandó gyümölcs termésére biztató isteni intelmet: irányadó értékeket fogalmazott meg. Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretetet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel forduló egyéniség volt. Ezt is érdemes lenne a költőtől megtanulni – mondta Böjte Csaba.
Dávid Gyula irodalomtörténész felidézte, hogy Kányádi Sándor akkor kezdte pályáját, amikor még az író és az olvasó között ott volt a cenzor, a hatalom képviselője, mégis költészetének meghatározó jellemzőjévé vált az, hogy nem félt a hatalomtól, versben kimondott sok olyan dolgot, amit pályatársai még végiggondolni sem mertek. „Ebben nemcsak a kimondás ténye volt a fontos, hanem az is, hogy általa felszabadítottál bennünket a félelemtől. A félelemtől való felszabadulás pedig a legnagyobb dolog, mert aki nem fél, a fölött nincs hatalma a hatalomnak”- mondta a kolozsvári irodalomtörténész.
A gyászszertartás kezdetén kitört zivatar dacára a kis templomból kiszorultak százai – gyakorlatilag Nagygalambfalva teljes lakossága és a máshonnan érkező végtisztességtevők – hallgatták bőrig ázva az ökumenikus istentiszteletet a templomkertben.
Kányádi Sándor hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra. Utolsó útjára a Kaláka együttes dalai és a Dévai Szent-Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek szavalatai kísérték.
Az MTI jelentése nyomán
Szabó Károly felvételei
Hazatérés 3.
Halottak napja Bécsben
(részlet)
Ahogy a harangok a harangszót
felejtem hamar minden örömöm
bort ide angyalkák az ajtóm elibe
világból válni akarok
szabadok közé szállni
Utána már semmi sem következhet
csak a lebegés olyan szegényen
akár egy hidrogénatom
de megkísérthet még a félsz
ha netán eszükbe jutna
elvenni az egyetlen megmaradt
elektronunkat is
így legalább
megvolna még a remény a tíz-húsz
milliárd évnyi jövendőbe vethető
hit a feltámadásra
vagy valami ahhoz hasonlóra
(1976)
Fülöp Lóránt felvételei
Isten nyugtassa békében! A rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek vigasztalódást! Nekünk, magyaroknak pedig erőt, hogy méltón tudjuk használni a ránk bízott javakat!
Budapest I. kerülete, a Budavári Önkormányzat díszpolgárát, a Nemzet Művészét, a Kossuth-díjas költőt saját halottjának tekinti, és a családdal való egyeztetés alapján közleményben tájékoztatja a közvéleményt Kányádi Sándor temetéséről, akinek földi maradványait, kívánságának megfelelően szülőfalujában, a Hargita megyei Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. “KÁNYÁDI SÁNDOR örökre hazatér Nagygalambfalvára”→ olvasásának folytatása
Életének 90. évében meghalt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze – tájékoztatta szerdán az MTI-t a család. Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván, Romániában. A székelyudvarhelyi református kollégiumba, a Római Katolikus Főgimnáziumba és a fémipari szakközépiskolába járt iskolába, majd beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben. De tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte. “Elhunyt KÁNYÁDI SÁNDOR”→ olvasásának folytatása
Nagygalambfalván 2018. május 11-én, pénteken tartják a XVI. Fától fáig, verstől versig regionális versmondó versenyt, amelyen előkészítőstől nyolcadikos osztályosokig vesznek részt Hargita és a szomszédos megyék legjobb versmondói. A községben évi rendszerességgel sorra kerülő eseményt a Nagygalambfalvi Általános Iskola, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Villa Galamb-Rák-tava Egyesület, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezi. “FÁTÓL FÁIG – szavalóverseny Nagygalambfalván”→ olvasásának folytatása
Benedekffy Katalin a hétvégén Székelyudvarhelyen lép fel a Szent István Napokon. Évente több alkalommal is találkozunk és beszélgetünk, s amikor tehetem, megnézem az előadásait. Most is összefutottunk, s ehhez az interjúhoz közelgő székelyudvarhelyi jelenése szolgáltatta az alkalmat. “”Mindenütt jó, de azért itthon még jobb!””→ olvasásának folytatása
A napokban több helyszínen is megemlékeztek Kányádi Sándor születésnapjáról. Mi a budapesti Károlyi-palotában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott ünnepségről közlünk egy rövid beszámolót. A közismert és igen népszerű költő ma tölti be 88. életévét, bár anyakönyvi kivonatában az 1929. május 11. szerepel. “Kányádi 88.”→ olvasásának folytatása
A XIV. Fától fáig, verstől versig Megyeközi Versmondó Versenyre május 13-án, pénteken délelőtt kerül sor Nagygalambfalván. Szervezői a nagygalambfalvi általános iskola, a Pro Galambfalva Egyesület, valamint idén Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont is.
Császár Gyöngyi egy hargitai kirándulás során kolléganőjétől, Benedekffy Katától azt kérte, ha meghal, akkor állítson emlékére kopjafát. A színésznő korai halála mindenkit megrendített. Október 30. óta mívesen faragott kopjafa és plakett őrzi a művésznő emlékét. “Kopjafa őrzi Császár Gyöngyi emlékét”→ olvasásának folytatása
