MŰVÉSZETFILOZÓFIA A JÚLIUSI KORUNKBAN

A kortárs képzőművészetben a „kézügyességet” (technikai, mesterségbeli tudást) egyre inkább a nagy újító, Marcel Duchamp által emlegetett „agyügyesség” váltja fel. Ennek eredménye azonban nem csupán a konceptuális művészet elburjánzása (túlburjánzása?), hanem paradox módon az is, hogy az újabb művek értelmezése és megértése csaknem a teljes művészettörténeti hagyomány ismeretét, elméleti jártasságot is igényel – és nem csupán hedonisztikusan esztétikai viszonyulást; hiszen az újonnan születő, formabontó művek nagyon is szorosan kötődnek a hagyományhoz a reflexió, a tagadás vagy akár a pastiche gesztusai által. “MŰVÉSZETFILOZÓFIA A JÚLIUSI KORUNKBAN” olvasásának folytatása

KORUNK – 2018. július – Anyanyelv és irodalom

A kilencvenes évek elején a Korunk szerkesztősége – miközben maga is intézményeket hozott létre (Komp-Press Kiadó, Korunk Akadémia stb.) – feladatának tartotta, hogy a romániai magyarság intézményteremtéseinek folyamatát is nyomon kövesse, időről időre azt is bemutassa. A 2002-ben megjelent Korunk-repertóriumban az egyetemépítés, az egyházi intézmény-rendszer újjáépítése csakúgy kulcsszavak, mint a színházi koncepció- vagy a pedagógiai szemléletváltás. Hogy mikor minek volt prioritása, erről hitelesen tájékoztat Botházi Mária Átmenetek című könyvterjedelmű elemzése (Komp-Press, Kvár, 2015.). “KORUNK – 2018. július – Anyanyelv és irodalom” olvasásának folytatása

Székelyföld – július

Kulturális életünk jóval szegényebb lenne, ha nem működne a Székelyföld című folyóirat. Ez a lap sokkal több, mint egy átlagos folyóirat. Erre újabb bizonyság a júliusi lapszám, amelyben tetten érhető a sokoldalúság, a nyitottság, a múltra, a jelenre és a jövőre való odafigyelés egyaránt. “Székelyföld – július” olvasásának folytatása

A Művelődés júliusi lapszámáról

„Hosszan sorolhatnék még érveket, hogy miért gondolom úgy, nincs veszve semmi, miért gondolom úgy, hogy igenis, többet olvasnak az emberek, mint régen. Sokat bővült a kínálat a (magyar) könyvkiadók is fejlődtek, éppen azért, mert a csúcstechnológiával – televízió, 3D-s mozi, számítógép stb. – kell felvenniük a versenyt; tehát szebbnél szebb könyvek látnak napvilágot” – írja A könyv marad című vezércikkében Dimény-Haszman Árpád költő, szerkesztő, az idén immár ötödik alkalommal szervezett csernátoni kézműves és olvasótábor egyik szervezője. “A Művelődés júliusi lapszámáról” olvasásának folytatása

Sárkányok, képzelt lények – a Korunk júliusi számában

A képzeletbeli lények leírásainak vizsgálata az emberi képzelet történetének fontos kiindulópontja lehet, régebbi és új mítoszaink sokat elárulnak rólunk. A lapszám szerzői azt vizsgálják, a történetekben, filmekben, bestiáriumokban, képi ábrázolásokon megjelenített képzelt lények milyen összefüggésben állnak egymással, hogyan vándorolnak szövegről szövegre, hogyan vannak jelen napjaink kultúrájában, hogyan, milyen helyzetekben, milyen szándékokkal beszélünk róluk. “Sárkányok, képzelt lények – a Korunk júliusi számában” olvasásának folytatása

Megjelent a Székelyföld júliusi száma

SZF_julius_Borito

A folyóirat a kánikula közepén is érdekfeszítő írásokkal örvendezteti meg az olvasót. Akár szabadság idejére is elvihető ez a lapszám, amely értékes és emlékezetes tartalommal töltheti ki pihenésünket, illetve újból és újból felhívhatja figyelmünket kultúránk sokoldalúságára és múltunk egy-egy szeletére. “Megjelent a Székelyföld júliusi száma” olvasásának folytatása

Emberek és tengerek

elsoborito-2015-julius (1)

A Korunk júliusi lapszáma a beláthatatlan nagy vizek – tengerek és óceánok – és az emberek közötti kapcsolatokkal foglalkozik. A tenger emberek millióinak életét meghatározó tény, és emberek milliárdjainak képzeletét foglalkoztató archetípus. “Emberek és tengerek” olvasásának folytatása