SIMÓ MÁRTON – ALÁÍRÓSDI

Mi történne, ha világszinten hozzálátnánk aláírást gyűjteni arra fókuszálva, hogy bár megígérhessük: hiszünk a holnapban, a szebb jövőben és benne tudatosabb önmagunkban?! Mert tudni kell, hogy mi magunk leszünk a számkivetett koldusok, akik ott várakozunk majd alamizsnáért holnapi kunyhónk ajtajában. Csak kunyhónk lesz. És fűszoknya ring asszonyaink csípőjén, ha torzonborz fejszőrünk résein kilesünk, s látván a vágy kívánatos formáját, kéj sóvár nyála fröccsen majd a foghíjaink között… “SIMÓ MÁRTON – ALÁÍRÓSDI” olvasásának folytatása

SURJÁN LÁSZLÓ – MIT TENNE JÉZUS A KORONAVÍRUS IDEJÉN?

Ezzel a címmel adta közre Roland C. Warren egyik blogbejegyzését. A cím sokaknak ismerős lehet. A kilencvenes évek elejének nagy amerikai divatja volt a kérdés: What would Jesus do? Mit tenne Jézus? Warren most felelevenítette, és három pontban meg is válaszolta a a kérdést. “SURJÁN LÁSZLÓ – MIT TENNE JÉZUS A KORONAVÍRUS IDEJÉN?” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – JÖNNEK!

Nem Wass Albert könyve jutott eszembe. Nem vagyok azért annyira oda érte. Nyoma sincs annak a fajta eufóriának. Mert nem jönnek. Nem azok közelednek, akikre gondolhat ilyenkor a valamelyest és úgy kulturált magyar. Nem úgy érkeznek. Viszont jönnek a honfitársaink. Volt az a háromnapos joghézag vagy micsoda, s erre fel úgy elindult az emberáradat keletnek, hogy csak. “SIMÓ MÁRTON – JÖNNEK!” olvasásának folytatása

P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – SZABADABBAK LETTÜNK?!

Mintha mindenki hosszú szabadságról érkezne, egyszerre, pedig csupán otthoni bezártságunkból szabadultunk. Az üres utcák látványát felváltják a régi emlékek. Kezd olyan lenni a környezetünk, ismét, mint megszoktuk régebbről. Egyik ember siet, netán éppen rohan, a másik ráérősen ballag, sétál. Egyik dolgozik, töri magát, a másik csak tölti az időt. “P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – SZABADABBAK LETTÜNK?!” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – HÁZ-HAZA-OTTHON

Az otthonülés, már csak a túlélés miatt is leleményessé tett. Humorunknál maradhattunk. Ha már több időnk lett, nem csak rizset, mákot is kezdtünk számolni… Ugyanakkor milyen jó, hogy lelkiekben is megmaradt a kapcsolat egy másik otthonnal – vesd össze szent Pál: „a mi hazánk a mennyben van…” (Fil. 3 20-21) “SEBESTYÉN PÉTER – HÁZ-HAZA-OTTHON” olvasásának folytatása

P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – A PAPÍR GYŐZELME – FRISSÍTVE!

Amikor baj van, netán vész, akkor a dolgokat komolyan kell venni. Magunkat, és persze másokat is. Ajtóink mögé beszorulva az első napok döbbenete után próbáltuk megszervezni, vagy újraszervezni a mindennapjainkat. Hogy nincs terefere a szomszéddal, kávézás kománénál, elmarad az új ruha megsuhogtatása a főutcán, és amikor már a fodrászatok is bezártak, nem lett új frizura, és mióta nem jártunk ki, nem kellett annyit sminkelni, de attól még lehetett nyomni otthon a tornát, netről. “P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – A PAPÍR GYŐZELME – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

LÉTRÁNAK LENNI – SIMPF JÁNOS EMLÉKÉRE

Simpf tanár úr szívesen töltött a katonaság előtt álló fiúknak egy pohár kisüstit, finom szivarral kínált, és hosszasan elbeszélgethettünk vele kamaszkorról, irodalomról, lelkiekről. Szívvel, tűzzel tanított. Barátként kezelt. “LÉTRÁNAK LENNI – SIMPF JÁNOS EMLÉKÉRE” olvasásának folytatása

VAJON VANNAK-E TARTALÉKAINK?

Nem a kamrában. Nem a pénztárcánkban. Nem a bankban. Hanem az agyakban!… Ami az elmúlt napokban történt legmagasabb szinteken, az példátlan és – úgy hisszük – előzmény nélküli abban az államszövetségben, amelyben élünk. Könnyen visszakereshető az írott és az elektronikus sajtó archívumaiban, hogy államunk mostani elnöke, még azokban az időkben, amikor Nagyszeben polgármestereként, kilépvén a Romániai Németek Demokrata Fórum soraiból, amely már korábban is együttműködött a nemzeti liberálisokkal, alelnöke, majd elnöke lett a PNL-nek (pénélé), amely funkcióban vállalta az államfőjelöltséget, milyen szépen megmondta, hogy ő bizony nem. “VAJON VANNAK-E TARTALÉKAINK?” olvasásának folytatása

EURÓPA SÖTÉT NAPJAI

Hetven esztendővel ezelőtt Robert Schuman (1886-1963) Franciaország luxemburgi születésű, német-francia gyökerű külügyminisztere javasolta, hogy az első és a második világháborúban egymás ellen harcoló államok lépjenek szövetségre. Egy év múltán – 1951 áprilisában – aláírták a Párizsi Szerződést. “EURÓPA SÖTÉT NAPJAI” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – JÉZUS PEDAGÓGIÁJA

Felvilágosult társadalmunkban ott tartunk, hogy könnyed rosszakarattal összemossuk a pedagógus és pedofil kifejezést, az oktatás szerepét átveszik a gépek (még az iskoláktól is…), a szülőkre és a „társadalomra” hárítva a nevelés feladatát, holott a társadalomból csak a kosz ragad rájuk, a szülőknek meg nincs idejük „ilyesmivel” foglalkozni. “SEBESTYÉN PÉTER – JÉZUS PEDAGÓGIÁJA” olvasásának folytatása