SIMÓ MÁRTON – LÉTEZIK-E ÍRÓI SZAKMA?

Vagy mesterség? Netán hivatás? – egyáltalán nem vagyok meggyőződve, hogy már, vagy még lenne. Volt rá eset, hogy be kellett volna írni egy-egy szerződésbe ezt az „állapotot”, de nem ment. A „rendszer” nem engedte. Aztán az is előfordult, hogy a vállalkozásom tevékenységi körei közt kellett volna szerepelnie ennek, így, ebben a formában. Esetleg szóba jöhetett volna a„szépíró”, bár annak van egy kissé „pejoratív” felhangja, hiszen létezik kies irodalmi életünkben valami ilyesmi, de az egy kaszt. Egy viszonylag zárt társaságot jelöl, ahol nem vagyok bent. “SIMÓ MÁRTON – LÉTEZIK-E ÍRÓI SZAKMA?” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – CSEKE PÉTERT ÜNNEPELTÉK

Hétfőn, február 10-én este, meghitt ünnepség keretében, népes közönség előtt emlékeztek meg arról, hogy a Kolozsváron élő Cseke Péter író, irodalomtörténész, szociográfus, nyugalmazott egyetemi január 30-án betöltötte a 75. életévét. Az ünnepelttel a jó barát, Geréd Gábor magyartanár beszélgetett. “SZÉKELYUDVARHELY – CSEKE PÉTERT ÜNNEPELTÉK” olvasásának folytatása

P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – Helyek, arcok, alteregók

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében mutatták be kedden, 2020. január 21-én délután a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében P. Buzogány Árpád legújabb, Idegenek között című novelláskötetét. Az írót Simó Márton méltatta. “P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – Helyek, arcok, alteregók” olvasásának folytatása

LAKATOS MIHÁLY ÉS A SÚLYOS ÜGYEK

Hogyha az író eddigi életművét nézzük, akkor látjuk, hogy a rövidpróza, a líra és a színműírás, illetve a műfordítás terén is kipróbálta magát. Ami ez idáig hiányzott a könyves repertoárjából, az a tárca. Illetve, a regény. Ezek a tárcák, amelyek most a Súlyos ügyek című kötetben találhatók, a Magyar Hírlapban jelentek meg 2007 óta, illetve 2010 után a Magyar Idők, majd a Magyar Nemzet hasábjain. “LAKATOS MIHÁLY ÉS A SÚLYOS ÜGYEK” olvasásának folytatása

KERESZTMALAC – Sebestyén Péter új könyvéről

Ma az irodalom egy része új hangokat keresvén, egyre mélyebbre süllyed önmaga identitásának megtalálásában, árvulóban, sokszor elidegenedve, néha kivetkőzve önmagából, szinte reménytelenül keresi az ideált. Nagybetűs Szellemi Fogódzó híján elveszni látszik a katarzis. “KERESZTMALAC – Sebestyén Péter új könyvéről” olvasásának folytatása

Áttetsző folyómeder – In memoriam EGYED PÉTER

Életének 65. évében, 2018. augusztus 2-án váratlanul elhunyt Egyed Péter, kolozsvári filozófus, költő, író és kritikus. Egyed Péter szülővárosában érettségizett, a kolozsvári egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Pályája kezdetén Temesvárt tanított, később a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője lett. 1973 óta közölt verset, kritikát, tanulmányt, eleinte főképpen az Echinoxban és a Korunkban. 1974 és 1978 között a kolozsvári diáklap magyar oldalainak felelős szerkesztőjeként működött. Egyetemi oktatói pályája a rendszerváltozás után bontakozott ki. “Áttetsző folyómeder – In memoriam EGYED PÉTER” olvasásának folytatása

Ne fuss…!

Olyan szekér után, ami nem vesz fel –, állítólag még Szokrátész bölcsességei között is szerepel ez a mondás. És milyen igaz. Ami nem megy, nem kell erőltetni. Ha lekésted az egyiket, jön a másik. A székely bácsit is kérdezte valaki a regáti vonatállomáson: – Á plekát trenul? (Elment a vonat?) Á! (El) – volt a válasz… “Ne fuss…!” olvasásának folytatása

Sütő Andrásra emlékeznek

A jeles író születésének 90. évfordulója alkalmából készült A GYERTYA KÖNNYE című összeállítás, amelyet Marosvásárhelyen ad elő Kilyén Ilka és Ritziu Ilka Krisztina színművészek az Ariel Színház nagytermében. Rendező: Kincses Elemér. Az előadás előtt beszédet mond Markó Béla költő. Sütő András idén június 17-én lenne 90 éves. “Sütő Andrásra emlékeznek” olvasásának folytatása

Elhunyt Mózes Attila

Életének 65. évében elhunyt Mózes Attila kolozsvári író, 1980 óta az Utunk, majd 1990 után a Helikon című folyóirat szerkesztője. Marosvásárhelyen született 1952. április 8-án, középiskolai tanulmányai után orosz-magyar-francia szakon végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. Pályája elején tanárként dolgozott. Rövid prózai írásokkal és tanulmányokkal már középiskolás korában jelentkezett helyi és központi lapokban. “Elhunyt Mózes Attila” olvasásának folytatása

Sebestyén Péter Ezüstbeszéde

Kétségtelen, hogy a 25. szolgálati év mérföldkő egy lelkész életében. Sebestyén Péter, azaz Sebi páter is – ahogy „szolgálati” vagy „harci” nevén szólítjuk – visszanéz félútról. A plébános úr 15. könyvében összegez és hálát ad. A lelkészi és az írói pálya állomásait végigpásztázva láthatjuk mi is a bejárt stációkat, és reménykedhetünk az elkövetkezőkben. Papként és íróként is karakteres egyéniség bontakozik ki olvasói és lelki szemeink előtt, egy értünk és vélünk, bennünk értelmet nyerő feladatsor lenyomata/ kivonata. Az Ezüstbeszéd igencsak hasznos olvasmány, bizonyíték, hogy a szavak nem szálltak el csak úgy, és a könyv által visszaidézhetők, bármikor ismét újrajátszhatók. Milyen jó, hogy a plébános szerző, Péter barátunk ennyire határozott, és komolyan veszi az írott szó többletlehetőségét! Tovább