MILYEN AZ ASZTALUNK? KIK ÜLJÜK KÖRBE?

Fehér asztalnál ülünk. Többen. Állítólag jó barátok vagyunk. Akár azok is lehetnénk páran, hiszen évek, évtizedek óta ismerjük egymást. Mivel hosszabb ideje annak, hogy nem találkoztunk, mindenkiben megmutatkozik némi érdeklődés a másik iránt. Régi történetek hangzanak el, anekdoták, talán diákkori esetek, amikor Kolozsváron voltunk, amikor Pesten jártunk, amikor Bécsben… “MILYEN AZ ASZTALUNK? KIK ÜLJÜK KÖRBE?” olvasásának folytatása

Tél a tavaszban

Az áprilisi hó úgy kellett, mint egy súlyos orrbaverés. A városokban még csak szimplán undorító a tavaszi tél, de a fagy a friss hajtásokat és virágokat sem kíméli. Európa több borvidékén is komoly fagyokat hozott az időjárás, az éppen előbújó hajtások mondhatni az intenzív osztályon várják az ígért pénteki enyhülést.   “Tél a tavaszban” olvasásának folytatása

Meg fogunk fagyni!?

Ülök a jó meleg lakásban és hallgatom a rádiót, egy kellemes női hang mondogatja óránként ugyanazt, már sokadszor:  a sarki eredetű rendkívül hideg légtömegek elsősorban Székelyföldet és a szomszédságában levő Brassó megyét szállták meg. A Székelyföld peremén fekvő Bodzafordulón és Brassóban mínusz 33 fokig süllyedt a hőmérők higanyszála. Csíkszeredában nyolc órakor mínusz 29, Sepsiszentgyörgyön mínusz 27, Gyergyóalfaluban mínusz 26, Kézdivásárhelyen mínusz 24, Székelyudvarhelyen mínusz 21 fokot mértek. Marosvásárhelyen mínusz 18, Kolozsváron mínusz 15 fokig süllyedt a hőmérséklet… Hargitai emlékek idéződnek fel bennem, Csoma Pista bácsi, egy bő negyedszázaddal ezelőtti ünnepség. (A Madarasi Hargitán – Szabó Károly felvétele.) Tovább