PÉNTEK JÁNOS PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE

Közismert alkotó esetében leginkább a nyolcadik X kopogtatásakor készítenek leltárt és visszatekintenek a megtett útra pályatársak, barátok, újságírók is. A tisztelgő köszöntőkben szerepet kapnak az értékteremtő életpályát meghatározó stációk is. Péntek János kolozsvári nyelvész és néprajzkutató akadémikus esetében nem maradhat említés nélkül a történelmi, néprajzi, népművészeti szempontból oly jelentős Kalotaszeg (és azon belül a szülőfalu, Körösfő); a középiskolai tanulmányok által a világra nyíló ablakot jelentő Nagyvárad (1959); egyetemi éveinek és tudományos pályájának Kolozsvára; a ’89-es rendszerváltás hozta szabadság és az azzal csaknem egyszerre érkező „digitális csoda”: a világháló. “PÉNTEK JÁNOS PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE” olvasásának folytatása

FILMSZERŰEN ÁBRÁZOLNI

Mostanában gyakran megfordul a fejemben, hogy valahogy másképp kellene írni. Nem jó az a fajta módszer, amelyet megszoktam. Mert közben változtak az igények. Mintha. Az emberek sietnek. Vagy tudja a fene, hogy mit tesznek. Az az érzésem, hogy az egymással összekapcsolt rendszerek mentén működő világban éppen a valóság az, amely menet közben valahová eltűnik, helyette pedig létrejön egy olyan művi valami, izé, amelyet készülékeink, a rendszer erőltet ránk. “FILMSZERŰEN ÁBRÁZOLNI” olvasásának folytatása

GONDATLAN ÉS SZÉKELY

Nehogy azt higgyük egy percig sem, hogy mi különbek vagyunk másoknál. Akár a deákné vásznát is emlegethetnénk. Nem vagyunk jobbak annál. A jórészt múltba vesző hagyomány szerint valahol a magyar, de az is lehet, hogy a székely glóbuszon történhetett a régi szólás alapjául szolgáló eset. Hiszen egy eléggé gyakori jelenségről van szó, amely a Hajdú-Biharban levő Hencida és a Kolozs megyei Bonchida közötti térben, de akár ehelyt a szomszédban is, bárhol megeshetett. “GONDATLAN ÉS SZÉKELY” olvasásának folytatása

KISEBBSÉGEK VÉDELMÉBEN

Amikor már végképp azt hittük, hogy teljesen elfeledkeztek az Európai Parlamentben a 2017-ben kezdeményezett Minority SafePackről, néhány napja jó hírek érkeztek: a parlament 524 szavazattal, 67 ellenszavazat és 103 tartózkodás mellett elfogadta a kisebbségek védelmében indított európai polgári kezdeményezést, amelyhez hét tagállam több mint egymillió polgárának aláírására volt szükség. “KISEBBSÉGEK VÉDELMÉBEN” olvasásának folytatása

AZ ARANYTARTALÉKRÓL

A közbeszédben, a köztudatban azonban gyakran használjuk az aranyat jelzést minősítés gyanánt. Sokszor előfordul, hogy a műveltség, az intelligencia fokmérője. Ha valamire ráakasztunk egy aranyos jelzőt, akkor azzal tudomásul vesszük és népszerűsítjük annak értékét. Aranycsapat. Aranyember. Aranyhaj. Aranyszív. Aranykor. Aranyalkony. Aranypart. “AZ ARANYTARTALÉKRÓL” olvasásának folytatása

LÁJK-KÓR

Egyik kedves fiatal barátom – nyilván egy másik generáció tagja – szervezni akart egy kulturális programot. Köztudott, hogy a szervezés napjainkban korántsem pofonegyszerű. Nem úgy van, mint a járvány előtti „békeidőkben” volt, hogy plakátokat nyomtatunk, és azokat úton-útfélen kifüggesztjük. “LÁJK-KÓR” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – MEGKERÜLI A SZEKÉR A LOVAKAT?

Furcsa dolgok történnek mostanában. Egyáltalán nem véletlen, hogy ezt a szólást választottam jelen írásom címéül. A mostani nagyon fonák esztendő. Gondolni sem mertünk volna tavaly ilyenkor arra, hogy idén mi lesz velünk. Ez a vírus itt mind modellezi nekünk a sok rosszat, amelyről a társadalomtudósok és a jövőt firtatók szoktak beszélni. “SIMÓ MÁRTON – MEGKERÜLI A SZEKÉR A LOVAKAT?” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT

Riportunk előző részében arról írtunk, hogy nagyközségben járunk. Hogy a községközpontban, Zetelakán és a beosztott településeken mintegy 6023 lakos él. Akkor többnyire az „anyafalu” népi építészetével és annak változásával, legújabb kori alakulásával foglalkoztunk. Aztán sikerült településkép-védelmi táblákat is felszerelni, ami egy igen sikeres próbálkozás volt, kilenc hónap alatt forrt ki. Bárcsak meghozná az eredményt, s egy idő múltán majd olyan pozitív előjelű eredményekről számolhatnánk be, amelynek mi voltunk a motorja… “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT” olvasásának folytatása

SZŐLŐMUNKÁSOKRÓL, BORRÓL, IRODALOMRÓL

Mindig azt mondják, hogy a szőlő nemes növény, és a szőlőtőke gyümölcséből nyert ital is rendkívüli. Nem véletlenül került az utolsó vacsora asztalára ez a lé. Szimbólum a kenyérrel együtt, és – túl a jelképi mivoltán – éltet és megtart. Ha hittel, tudatosan, módjával használjuk, mert már Noé, az első szőlősgazda, a legelső szőlőmunkás is megjárta anno. “SZŐLŐMUNKÁSOKRÓL, BORRÓL, IRODALOMRÓL” olvasásának folytatása

KÖNYVEK KÖRÜLI ÖTLETELÉSEK

Azt hinné az ember, hogy nincs mit kezdeni manapság a könyvekkel. Elavult hordozó, olyan forma, amelyet mostanság már nem alkalmazunk lakásaink díszítésére, s nem használunk látóterünk bővítésére. Emlékszem, milyen jó volt ezelőtt három-négy évtizeddel látni, hogy amikor a nyitott vagy kivilágított ablakokon át bepillanthattunk egy-egy lakásba. Láttuk, hogy odabent könyvek sorakoznak a polcokon. “KÖNYVEK KÖRÜLI ÖTLETELÉSEK” olvasásának folytatása