OKLÁND – Utak és lehetőségek – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.2.)

Jó lenne, ha a látogató, amint erre közeledik, s igyekszik visszahelyezni magát egy hét-nyolcszáz évvel ezelőtti korba, nem egy 21. századi, a természetestől és a hagyományostól elrugaszkodott, kiürült, koncepciótlanul lecsupaszított és átépített környezetet, vagy romhalmazt látna. “OKLÁND – Utak és lehetőségek – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.2.)” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – Egy pohár pálinka

Gyakran hallom, hogy csínján kell bánni a jó pálinkával, mert az még a mai világban is sok mindenre jó. Igazi valuta. Barátságot, szolgáltatást lehet vele venni. Kis mértékben gyógyszer. Nagy mértékben orvosság. Amikor azonban csak ígérgetik, hogy kaphatok egy pohárral belőle, ha olyan úrhatnám helyen járok, akkor méreg… “SIMÓ MÁRTON – Egy pohár pálinka” olvasásának folytatása

GUMICSIZMÁT TUSVÁNYOSRA!

Különösebben nem jártam utána, hogy volt-e/ van-e hivatalosan gumicsizma-árusítás az Egy a táborban, Tusványoson, de mindenképp jól jönne… Rokon leányka jelentkezett, hogy érkezne, s nálunk alszik egyszer-kétszer, vagy legalábbis hozzánk jön néha zuhanyozni a héten, ha már nagyon hiányzik a civilizáció. Itt hagyta a holmija egy részét, hogy az autóját jobban tudja használni a jövés-menésben, s ha kell berátnékat hozzon-vigyen. A fiam is ott van. Felszívódott, valahol az Olt ártérében jön-megy, félig-meddig ifjúsági szervezet tisztségviselőjeként, de inkább a buli kedvéért. Kapok egy-egy halk jelzést. “GUMICSIZMÁT TUSVÁNYOSRA!” olvasásának folytatása

A LOKÁLIS CIRKUSZTÓL A GLOBÁLISIG

Azt mondja egy szociológus ismerősöm, hogy sokkal jobb lenne a világ, és ígéretesebb a jövő, ha a világ mostani vezetőit és a dúsgazdag embereket, akik emberek sok százmilliós tömegét mozgató gazdasági potenciált birtokolnak, megfosztanánk a szabad és felelős cselekvés lehetőségétől, s munkatáborokba kényszerítenénk őket, ahol igen szerény és szigorúan ellenőrzött körülmények közepette kereshetnék meg a betevőt, és a munka szüneteiben elgondolkodhatnának önnön szűkebb és tágabb világuk dolgain. Akkor talán ígéretesebben alakulna a jövő… “A LOKÁLIS CIRKUSZTÓL A GLOBÁLISIG” olvasásának folytatása

BETONBÁLVÁNYOK IMÁDÁSA

Furcsa dolgok vannak. Úgyhogy épp ideje a betonkereszt-gyártás és installáció elterjedésének. Figyelmek és szabad gondolatok elterjedése ellen. Szép és olcsó diverziónak kiváló. Végy néhány véresszájú nacionalistát, ereszd ki a nép közé, s láss csodát holnap!… Biztos veszéllyel terjedő kór. Ezrek és ezrek válnak követőikké. És minden egyebet félretolnak. “BETONBÁLVÁNYOK IMÁDÁSA” olvasásának folytatása

A FORMÁT KERESŐ KÖZSÉG – Bánja-e a székely (3.1) – LÖVÉTE

A település mondhatni exponenciálisan változó képén markánsan látszik a sokféle hatás. Vannak pozitív, ám negatív előjelű folyamatok is egyaránt. Lövétét a családi összetartás, a sokgyermekes, többgenerációs együttélés jellemezte korábban: 1910-ben 3434-en lakták, s a növekedési tendencia az első világháborút követően sem torpant meg 3581 (1930), 3801 (1940), 3961 (19566), 4267 (1966), 4283 (1977), hogy aztán 1992-re 3841, majd 2002-ben 3523 főre csökkenjen, majd 3439-re a legutóbbi népszámláláskor (2011), ma 3301 ember lakja (2019 június). “A FORMÁT KERESŐ KÖZSÉG – Bánja-e a székely (3.1) – LÖVÉTE” olvasásának folytatása

AZOKRÓL, AKIK NEM JÖNNEK VELÜNK

Történt pedig abban az időben, amikor Szent Péter utóda itt járt Somlyón, hogy nyilvános működése rossz pillanatában egy bizonyos szolga Ferenc pápa, Krisztus Urunk földi helytartója miseruháján kitakartatta a magyar feliratot. Bizonyságul arra, hogy a mélyben sötét erők munkálnak ellenünk… “AZOKRÓL, AKIK NEM JÖNNEK VELÜNK” olvasásának folytatása

AZ EURÓPAI MOZI

Túl vagyunk immár ezen is. Az európai parlamenti választásokon, a pápalátogatáson, az úzvölgyi újabb cirkuszokon. És még sorolhatnánk, hogy miken. Meg sok egyéb küszöbén… Tulajdonképpen jót tett nekünk a felhajtás, felrázott abból az apátiából, amelyben mindnyájunkat tespedni hagy a kényelem, s minden, ami a fogyasztói társadalom átkaival és áldásaival jár… “AZ EURÓPAI MOZI” olvasásának folytatása

RENDES-E A FELTÁMADÁS?

Valamikor ezerkilencszáztizenhétben Kovács Ismeretlen Lajos úgy esett el az Úz-völgyében – fejlövés által egy ködös hajnalon, talán egy kósza puskagolyó oltotta ki az életét –, hogy nem látta senki, sem közeli bajtárs, sem az őrvezető, sem a hadnagy úr. Egy hajnali őrjárat találta vérbe fagyva. Kovács Ismeretlen Lajost név és születési meg halálozási dátum megjelölése nélkül temették el valakik. “RENDES-E A FELTÁMADÁS?” olvasásának folytatása

SVÁJC, VAGY VALAMI HASONLÓ

Erdélyről szokták, szoktuk mondani, hogy akár egy újabb Svájc is lehetne. Ez a feltételezés nem új keletű. Már a fejedelemség korában is létezett olyan elképzelés, amely a két vagy több sas karma között próbált itt viszonylagos nyugalmat, békét és jólétet teremteni, illetve azt fenntartani. A történelmi időkben többször olyan vezetői voltak ennek az országnak, hogy – ha nem is megnyugtatóan és „örök időkre” – megpróbálkoztak azért e nemes feladattal. “SVÁJC, VAGY VALAMI HASONLÓ” olvasásának folytatása