„BALKÁNAÁN”?

Itt vagyunk. Bent ebben az országban, amelynek hivatalosságai a nagy ünneplési lázban alig-alig méltattak minket arra, hogy bár emlegessenek egy-két félszóval. Ki kellett bírni, hogy még csak arcul sem köptek. Rátelepítették kilencvenhét évvel ezelőtt az akkor is több mint kilencszáz éves Szent Mihály-katedrális környezetére a bizánci stílusú koronázótemplomot, most meg hidat vertek árkon-bokron, fejedelmi lábnyomokon, labanc-ösvényen keresztül, hogy a fő-fők rálássanak és át tudjanak gyalogolni, hogy aztán – a szenteltvíz felszáradása után – a népet is áteresszék a pallón. Continue reading “„BALKÁNAÁN”?”

SZÁZ ÉV MÚLTÁN – Vannak-e még elvárásaink?

Az 1918-as Gyulafehérvári Határozat iránt. Nyilván. Lehetnek még ide vonatkozóan bizonyos reményeink és igényeink, hiszen ez volt, és a mai napig is ez az egyetlen viszonylag korrekt módon megszövegezett dokumentum, amely a románok térfeléről érkezett hozzánk az elmúlt és a most frissen kikerekedett évszázadban. Átvizsgálva a kapcsolódó múltbeli jelenségeket, ráközelítünk a jelenre, és próbálunk valamiféle következtetéseket is levonni, amelyek a jövőben bekövetkező cselekedeteinket irányíthatnák. Esetleg. Continue reading “SZÁZ ÉV MÚLTÁN – Vannak-e még elvárásaink?”

ELVÁRÁSKONFLIKTUSOK (1918-2017) – száz év telt el Erdély elcsatolása óta

Az 1918-as gyulafehérvári határozat iránt támasztott reményekről és igényekről, annak értelmezéséről, az elmúlt száz év tapasztalatairól tart előadást Bárdi Nándor 2018. november 30-án, pénteken 18.00 órától a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum főépületében, a Haberstumpf-villában. Continue reading “ELVÁRÁSKONFLIKTUSOK (1918-2017) – száz év telt el Erdély elcsatolása óta”

„CSENTENÁR”

Köd volt ugyan vasárnap Bukarestben, de a felvételeken jól látszik, hogy áll, hogy nagyjából elkészült a Nemzet Megváltásának Katedrálisa. Pirosban van, de most, hogy eljött a ’csentenár’ [centenárium], sikerült valamelyest felszentelni. Az ünnep gőzmozdonya zakatolni kezdett, s bár büntet a tűzoltóság, hogy a pátriárka és az állami vezetés engedély nélkül szervez nagy népi banzájt a ’sántéron’ [építőtelepen], elkezdődött és folyik a szeánszok sora. Azt a tízezer lejt könnyed mozdulattal lerója majd a főegyház főfeje, s az állam nagylelkűen visszaad száz, vagy ezerannyit, mert kell. Nem írott vagy mondott malaszt, pénz kell ide. Adóinkból való lényeg. Malter. Márvány. Arany. Ezüst. És mirha. Continue reading “„CSENTENÁR””

CENTENÁRIUM – Előkészületek

Nagy-Románia létrejöttét meg kell ünnepelni. Azt mondják. A központi vezetés nagyjából elbaltázta ugyan ezt az emlékezetes eseményt. A benne rejlő lehetőséget. De mindenképp szükség van valamiféle cirkuszra. Úgy látszik, hogy képtelen az önvizsgálatra a kormányzat, s arra is, hogy bocsánatot kérjen a többséggel lojális német kisebbségtől, amelyet sikerült e szűk évszázad alatt elüldöznie, illetve kiárusítania. És a magyaroktól, akiknek azóta hazudik, s akiket folyton kiszipolyoz. De a többi nemzetalkotó kisebbséghez sem képes őszintén és barátsággal közeledni. Continue reading “CENTENÁRIUM – Előkészületek”

Ünnep, amely NEM egyesít

„Sok román honfitársam felháborodását fejezi ki amiatt, hogy az országban élő magyarok nem örvendeznek ilyenkor, sőt jobbára végzetesnek, gyásznapnak tartják december 1-ét, Romániai nemzeti ünnepét… Elemezzük csak komolyabban ezt a kérdést…” – olvassuk Tudor Duică közismert kolozsvári publicista sorait. Frissen megjelent írásának fordításával veszünk részt a román nemzeti ünnep értelmezésében és értékelésében. Ez a kezdeményezés egy olyan gondolatsort, esetleg diskurzust is elindíthat a többségben és a kisebbségben egyaránt, amely segítheti jövőbeni együttélést és az együttélést. Continue reading “Ünnep, amely NEM egyesít”

A románok nemzeti ünnepe és annak méltósága

Összeállításunkban igyekszünk a mai nap folyamán követni azokat a központi és külföldi hírügynökségi, valamint a regionális sajtójelentéseket, szubjektív beszámolókat, amelyek beszámolnak a különböző helyszíneken lezajlott ünnepségekről és erődemonstrációkról. Ma már nem Kolozsvár vagy Marosvásárhely számít frontvárosnak, hanem a Brassóhoz közel fekvő Sepsiszentgyörgy, ahol az utóbbi években felerősödött az ünneplési kedv, vannak olyan érdekcsoportok, amelyek felvonulnak ilyenkor és a helyi magyarok ellen “ünnepelnek” (Címképünk a www.digi24.ro hírportálról való.) Tovább

December elseje nem az én ünnepem

Mint minden évben december 1-én, most is feszélyezettnek és sértődöttnek érzem magam. Egyszerűen nem vagyok arra képes, hogy örvendezzek a Saját Nemzeti Ünnepemnek. Ettől a bennem élő szorongástól csak abban a pillanatban mentesülnék, amikor azt érezném, hogy ez a nap egyformán minden román állapolgáré.
Kiakadok a televíziótól, a rádióban is közvetített katonai díszszemlétől és nemzettársaim arcától. Teljesen kiábrándít az a félszeg öröm, amely erdélyi honfitársaimon mutatkozik attól, hogy őket most, egy évben egyszer, december 1-én figyelemre méltatják Bukarestben. Tovább

Vox Populi. Vox Dei.

Gyulafehérvár, 2016. szeptember 29. Márton Áron erdélyi püspök felszentelt kõkoporsója az újratemetési ceremónián a gyulafehérvári érseki székesegyházban 2016. szeptember 29-én. A 36 évvel ezelõtt meghalt Márton Áron újratemetési ceremóniáját a Szent Mihály székesegyház templombúcsúján tartották. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Gyulafehérvár, 2016. szeptember 29.
Márton Áron erdélyi püspök felszentelt kõkoporsójánál – Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI

Márton Áron tiszteletében a főpapok és a papok sokasága, az egész Kárpát-medence híveinek nagy-nagy tömege egyetlen hatalmas lélek volt 2016. szeptember 29-én Gyulafehérváron. Meg vagyok győződve, hogy a nép ragaszkodó szeretetével, áldozatos, imádságos jelenlétével máris boldoggá avatta Márton Áront – írja levelében jó barátunk és munkatársunk, Böjte Csaba testvér. Continue reading “Vox Populi. Vox Dei.”

Olajszentelés Gyulafehérváron

Olajszentelés a székesegyházban
Olajszentelés a székesegyházban

Mint minden évben nagy csütörtökön, idén is olaj- és krizma-szentelő misét tartottak a Gyulafehérvári Főegyházmegye központjában. A több mint egy évezrede alapított érseki székesegyházban most is ministránsokból, középiskolásokból, hitoktatókból, teológiai hallgatókból álló tömeg jelent meg, hogy részt vegyen a világi papság és az erdélyi szerzetesrendek képviselőivel közösen – száznál több pappal és lelkésszel – a Jakubiny György érsek atya által celebrált szentmisén.  Continue reading “Olajszentelés Gyulafehérváron”