Októberi Székelyföld

A folyóirat legutóbbi lapszáma különös figyelmet szentel a közelmúltban elhunyt Egyed Péter (1954-2018) író, filozófus, egyetemi tanár emlékének. Fekete Vince, Egyed Emese és Bogdán László verse emlékezteti az olvasót a két hónappal ezelőtt lezárult munkásságra és emberi emberi életútra. “Októberi Székelyföld” olvasásának folytatása

MŰVELŐDÉS – A júniusi lapszám tartalmából

„… ha ebben a ritmusban hígul a jelenség, a bölcsiből való elbattyogás-totyogás is dívni kezd: így telítődik, vagy éppen »szervesedik« az oktatás teljes vertikumában az elválás kultúrája” – írja a Művelődés júniusi száma Tovább, tovább… című vezércikkében Rostás-Péter István újságíró-szerkesztő. A szerző a középiskolai kicsengetés és ballagás mai szokásaival kapcsolatos gondolatait osztja meg. “MŰVELŐDÉS – A júniusi lapszám tartalmából” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD – a júniusi lapszám tartalmából

Immár hagyomány a Székelyföld szerkesztőségénél, hogy évi rendszerességgel a gyermekirodalomnak szenteli a júniusi lapszámot. Túl a frissen keletkezett művek, illetve azok részleteinek közlésén, kísérletet tesz arra is, hogy elméletileg értelmezze ebben a felgyorsult világban a gyermekirodalom változásait, valamint arra is, következtetéseket vonjon, melyek a helyes és üdvös irányok és módszerek a digitális korszakban, amelyek segíthetik az olvasói utánpótlás nevelését… “SZÉKELYFÖLD – a júniusi lapszám tartalmából” olvasásának folytatása

A SZÉKELY HÁZ – egy új folyóiratról

Az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport tagsága úgy gondolja, hogy szükség van egy olyan időszaki kiadványra, amely a hagyományos székelyföldi faluképpel, a falvainkon található épített örökséggel, annak megőrzésével, és részben a székely vidékhez tartozó tárgyi és szellemi hagyatékkal is foglalkozik. “A SZÉKELY HÁZ – egy új folyóiratról” olvasásának folytatása

A MŰVELŐDÉS május számáról

Az első világháború után fokozatosan megerősödtek a pünkösdkor szervezett vallásos rendezvény nemzeti jelentései is. Csíkszéki értelmiségiek (Domokos Pál Péter, Nagy Imre, Vámszer Géza) tudatosan szorgalmazták és megszervezték, hogy a búcsújárók székely ünnepi viseletben vonuljanak fel” – írja a lap májusi lapszáma Pünkösd című vezércikkében Pozsony Ferenc egyetemi tanár és néprajzkutató. A szerző a mára egyetemes magyar zarándoklattá vált csíksomlyói búcsú kapcsán a pünkösdi népi szokásokat is feleleveníti. “A MŰVELŐDÉS május számáról” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD – március

A folyóirat márciusi lapszáma külön figyelmet szentel Bogdán Lászlónak, annak a rendkívüli eseménynek, hogy a lap egyik legrégebbi és legaktívabb munkatársa, a jeles költő, író, esszéista ebben a hónapban töltötte 70. életévét (március 8.). Bogdánt Fekete Vince, Király, László, Király Zoltán, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos, Vária Attila köszönti alkalomhoz illő írásokkal. “SZÉKELYFÖLD – március” olvasásának folytatása

Megjelent a SZÉKELYFÖLD februári száma

A folyóirat ebben a hónapban sem hazudtolja meg önmagát, hiszen kiválóan érvényesül az a szerkesztői koncepció, amely minden egyes megjelenéskor igyekszik átfogni a teljes magyar irodalmat, bemutatni a különböző országokban élő szerzőket és műveiket, a tematika pedig ezúttal is széles. A szépirodalom mellett bőven találni néprajzi, történelmi jellegű publikációkat is. A lapszámban benne találjuk többek között a 2017-es diákpályázat eredményhirdetését, a Székely Könyvtár újabb kiadványait népszerűsítő ajánló írásokat és az újonnan meghirdetett, középiskolásoknak szóló irodalmi pályázat felhívását is. “Megjelent a SZÉKELYFÖLD februári száma” olvasásának folytatása

A SZÉKELYFÖLD januári számának tartalmából

A huszonkettedik évfolyamába lépő folyóirat a megszokott módon, arányos szerkesztéssel közöl friss szépirodalmat – verset, prózát, műfordítást – ugyanakkor figyel a jelenkor kulturális eseményeire és folyamataira – a színház, a képzőművészet értékeire – , illetve azokra a személyiségekre, akik meghatározó szerepet vállalnak valamely szakterületen. A történelem, a szociográfia továbbra is szívügye a szerkesztőségnek, akárcsak a műkritika. Jut figyelem a Székely Könyvtár legújabb kötetének a népszerűsítésére is. “A SZÉKELYFÖLD januári számának tartalmából” olvasásának folytatása

KODÁLY-EMLÉKÉV és a hiányos kórusmozgalom

„Ma a Kolozs megyei általános és középiskolákban alig létezik karéneklés. Megdöbbentett, amikor két éve a megyei gyermekkórus-versenyre csak két magyar kórus nevezett be. Hol vannak Kolozsvár többi gyermekkarai? Márpedig a zenei tevékenységek közül a karéneklés fejleszti a legjobban a koncentrációt, a figyelmet, a csapatmunkát, a közösségérzetet, a felelősségérzetet. És jelent egyben örömforrást!” – írja a Művelődés friss lapszáma vezércikkében dr. Gergely Zoltán, a Kolozsvári Folklórintézet népzenekutatója, a Kolozsvári Református Kollégium zenetanára. “KODÁLY-EMLÉKÉV és a hiányos kórusmozgalom” olvasásának folytatása

Hírünk a nagyvilágban

A folyóirat decemberi lapszáma azt vizsgálja, hogyan vélekedtek a történelem folyamán a magyarságról külhonból. Milyen kép alakult ki rólunk történetírók, külföldi utazók, tudósok, írók láttatásában – a honfoglalás korától a Kádár-rendszer végóráiig? Dzsajháni, a kiváló buharai tudós és Bölcs Leó bizánci császár indít, Borbándi Gyula, valamint Méray Tibor zárja az összeállítást. “Hírünk a nagyvilágban” olvasásának folytatása