SZÉKELYFÖLD, 2020. január

A folyóirat ez évi első száma is igen gazdag szépirodalmi rovattal jelentkezik. Többek között Markó Béla, Borsodi L. László, Szente B. Lebente verseket, Voloncs Attila, Magyary Ágnes, Csikós Attila prózai írásokat közöl. Tanulmányokkal Halász Péter, Garda Dezső, Bartha György jelentkezik. “SZÉKELYFÖLD, 2020. január” olvasásának folytatása

FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL

Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkenni. “FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD, 2019. február

A fennállásának huszonharmadik évfolyamában járó folyóirat jelenleg is igyekszik eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amelyek szellemében létrehozták, s amely igényességet mindmáig elvárnak tőle világszerte az olvasók. Erős szépirodalmi rovattal rendelkezik, de ugyanakkor tudománynépszerűsítő szerepét is messzemenően ellátja. A februári lapszámban külön figyelmet érdemel a középiskolások részére kiírt szépirodalmi pályázat eredményhirdetése és a máréfalvi néhai Kovács Dénes (1894-1967) Az én életemről című emlékiratának részlete. “SZÉKELYFÖLD, 2019. február” olvasásának folytatása

KORUNK – A novemberi lapszám tartalmából

Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi. Testről szóló diskurzusok, megközelítések, a test elméleti tárgyalása, a modern test és a testhez való, korunkra jellemző, illetve történeti viszonyulásmódok állnak ennek a tematikus összeállításnak a középpontjában, amely számos diszciplínát találkoztat, és hoz párbeszédhelyzetbe. “KORUNK – A novemberi lapszám tartalmából” olvasásának folytatása

Októberi Székelyföld

A folyóirat legutóbbi lapszáma különös figyelmet szentel a közelmúltban elhunyt Egyed Péter (1954-2018) író, filozófus, egyetemi tanár emlékének. Fekete Vince, Egyed Emese és Bogdán László verse emlékezteti az olvasót a két hónappal ezelőtt lezárult munkásságra és emberi emberi életútra. “Októberi Székelyföld” olvasásának folytatása

MŰVELŐDÉS – A júniusi lapszám tartalmából

„… ha ebben a ritmusban hígul a jelenség, a bölcsiből való elbattyogás-totyogás is dívni kezd: így telítődik, vagy éppen »szervesedik« az oktatás teljes vertikumában az elválás kultúrája” – írja a Művelődés júniusi száma Tovább, tovább… című vezércikkében Rostás-Péter István újságíró-szerkesztő. A szerző a középiskolai kicsengetés és ballagás mai szokásaival kapcsolatos gondolatait osztja meg. “MŰVELŐDÉS – A júniusi lapszám tartalmából” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD – a júniusi lapszám tartalmából

Immár hagyomány a Székelyföld szerkesztőségénél, hogy évi rendszerességgel a gyermekirodalomnak szenteli a júniusi lapszámot. Túl a frissen keletkezett művek, illetve azok részleteinek közlésén, kísérletet tesz arra is, hogy elméletileg értelmezze ebben a felgyorsult világban a gyermekirodalom változásait, valamint arra is, következtetéseket vonjon, melyek a helyes és üdvös irányok és módszerek a digitális korszakban, amelyek segíthetik az olvasói utánpótlás nevelését… “SZÉKELYFÖLD – a júniusi lapszám tartalmából” olvasásának folytatása

A SZÉKELY HÁZ – egy új folyóiratról

Az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport tagsága úgy gondolja, hogy szükség van egy olyan időszaki kiadványra, amely a hagyományos székelyföldi faluképpel, a falvainkon található épített örökséggel, annak megőrzésével, és részben a székely vidékhez tartozó tárgyi és szellemi hagyatékkal is foglalkozik. “A SZÉKELY HÁZ – egy új folyóiratról” olvasásának folytatása

A MŰVELŐDÉS május számáról

Az első világháború után fokozatosan megerősödtek a pünkösdkor szervezett vallásos rendezvény nemzeti jelentései is. Csíkszéki értelmiségiek (Domokos Pál Péter, Nagy Imre, Vámszer Géza) tudatosan szorgalmazták és megszervezték, hogy a búcsújárók székely ünnepi viseletben vonuljanak fel” – írja a lap májusi lapszáma Pünkösd című vezércikkében Pozsony Ferenc egyetemi tanár és néprajzkutató. A szerző a mára egyetemes magyar zarándoklattá vált csíksomlyói búcsú kapcsán a pünkösdi népi szokásokat is feleleveníti. “A MŰVELŐDÉS május számáról” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD – március

A folyóirat márciusi lapszáma külön figyelmet szentel Bogdán Lászlónak, annak a rendkívüli eseménynek, hogy a lap egyik legrégebbi és legaktívabb munkatársa, a jeles költő, író, esszéista ebben a hónapban töltötte 70. életévét (március 8.). Bogdánt Fekete Vince, Király, László, Király Zoltán, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos, Vária Attila köszönti alkalomhoz illő írásokkal. “SZÉKELYFÖLD – március” olvasásának folytatása