A Székelyföld folyóirat 2021/5. számában verssel jelentkezik Ágh István, Karácsonyi Zsolt, Nagy Attila, Vári Csaba, Bíró József, Horváth Florencia, Kovács Újszászy Péter, Bánfai Zsolt, Demeter Arnold és Rumi Enikő. Prózát publikál Csikós Attila, Szakács Réka, Kötter Tamás, Bangha Mónika, Csata Orsolya, Lakatos-Fleisz Katalin, Oláh Péter és Nádasi Krisztina. “SZÉKELYFÖLD MÁJUS” olvasásának folytatása
A folyóirat 2021/3. számában verssel jelentkezik Király László, Lackfi János, Bozsik Péter, Fellinger Károly, Kántor Zsolt, Boda Edit, Cseh Katalin, Ady András, Debreceny György. Prózát publikál Oravecz Imre, Medgyesi Emese, Bartusz-Dobosi László, Nagy Dániel, Száraz Pál. Közlik továbbá Ferenczes István Farkas Árpád költőről, a lap nemrég elhunyt külső munkatársáról szóló nekrológját. “SZÉKELYFÖLD MÁRCIUS” olvasásának folytatása
A folyóirat 2021/1. számában verssel jelentkezik Bartha György, Bíró József, Borsodi L. László, Czilli Aranka, Keszthelyi György, Király Farkas, Nagy Attila, Nyerges Gábor Ádám és Papp-Für János. Prózát publikál Borcsa Imola, Kiss Noémi, Erdei L. Tamás, Simó Márton; Florin Irimia novellája Szonda Szabolcs fordításában olvasható. “SZÉKELYFÖLD JANUÁR” olvasásának folytatása
A folyóirat decemberi számában verssel jelentkezik Földi Panna, Koloh Gábor, Lövétei Lázár László és Simonfy József; prózát publikál Bene Zoltán, Horváth Júlia Borbála, Nádasi Krisztina, Szakács Réka és Szávai Géza. “SZÉKELYFÖLD DECEMBER” olvasásának folytatása
A folyóirat e havi számában verssel jelentkezik Markó Béla, Dankuly Csaba, Bajna György és Szentgyörgyi László. Prózát publikál Abafáy-Deák Csillag, Buna Blanka-Boróka és Lőrincz György. “SZÉKELYFÖLD NOVEMBER” olvasásának folytatása
Az októberi lapszámban versek olvashatók Báthori Csabától, Fehér Imolától, Fellinger Károlytól, Ferencz Imrétől, Nyilas Attilától, Szabó Dáriótól, Tomos Hajnaltól, Vasas Tamástól. Prózát közöl Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Száraz Miklós György, Vári Attila, Zsidó Ferenc. “SZÉKELYFÖLD OKTÓBER” olvasásának folytatása
A folyóirat ez évi első száma is igen gazdag szépirodalmi rovattal jelentkezik. Többek között Markó Béla, Borsodi L. László, Szente B. Lebente verseket, Voloncs Attila, Magyary Ágnes, Csikós Attila prózai írásokat közöl. Tanulmányokkal Halász Péter, Garda Dezső, Bartha György jelentkezik. “SZÉKELYFÖLD, 2020. január” olvasásának folytatása
Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkenni. “FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL” olvasásának folytatása
A fennállásának huszonharmadik évfolyamában járó folyóirat jelenleg is igyekszik eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amelyek szellemében létrehozták, s amely igényességet mindmáig elvárnak tőle világszerte az olvasók. Erős szépirodalmi rovattal rendelkezik, de ugyanakkor tudománynépszerűsítő szerepét is messzemenően ellátja. A februári lapszámban külön figyelmet érdemel a középiskolások részére kiírt szépirodalmi pályázat eredményhirdetése és a máréfalvi néhai Kovács Dénes (1894-1967) Az én életemről című emlékiratának részlete. “SZÉKELYFÖLD, 2019. február” olvasásának folytatása
Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi. Testről szóló diskurzusok, megközelítések, a test elméleti tárgyalása, a modern test és a testhez való, korunkra jellemző, illetve történeti viszonyulásmódok állnak ennek a tematikus összeállításnak a középpontjában, amely számos diszciplínát találkoztat, és hoz párbeszédhelyzetbe. “KORUNK – A novemberi lapszám tartalmából” olvasásának folytatása
