A SZÉKELYFÖLD januári számának tartalmából

A huszonkettedik évfolyamába lépő folyóirat a megszokott módon, arányos szerkesztéssel közöl friss szépirodalmat – verset, prózát, műfordítást – ugyanakkor figyel a jelenkor kulturális eseményeire és folyamataira – a színház, a képzőművészet értékeire – , illetve azokra a személyiségekre, akik meghatározó szerepet vállalnak valamely szakterületen. A történelem, a szociográfia továbbra is szívügye a szerkesztőségnek, akárcsak a műkritika. Jut figyelem a Székely Könyvtár legújabb kötetének a népszerűsítésére is. Continue reading “A SZÉKELYFÖLD januári számának tartalmából”

KODÁLY-EMLÉKÉV és a hiányos kórusmozgalom

„Ma a Kolozs megyei általános és középiskolákban alig létezik karéneklés. Megdöbbentett, amikor két éve a megyei gyermekkórus-versenyre csak két magyar kórus nevezett be. Hol vannak Kolozsvár többi gyermekkarai? Márpedig a zenei tevékenységek közül a karéneklés fejleszti a legjobban a koncentrációt, a figyelmet, a csapatmunkát, a közösségérzetet, a felelősségérzetet. És jelent egyben örömforrást!” – írja a Művelődés friss lapszáma vezércikkében dr. Gergely Zoltán, a Kolozsvári Folklórintézet népzenekutatója, a Kolozsvári Református Kollégium zenetanára. Continue reading “KODÁLY-EMLÉKÉV és a hiányos kórusmozgalom”

Hírünk a nagyvilágban

A folyóirat decemberi lapszáma azt vizsgálja, hogyan vélekedtek a történelem folyamán a magyarságról külhonból. Milyen kép alakult ki rólunk történetírók, külföldi utazók, tudósok, írók láttatásában – a honfoglalás korától a Kádár-rendszer végóráiig? Dzsajháni, a kiváló buharai tudós és Bölcs Leó bizánci császár indít, Borbándi Gyula, valamint Méray Tibor zárja az összeállítást. Continue reading “Hírünk a nagyvilágban”

Reformáció 500

Rendhagyó módon vezércikk gyanánt verssel nyitja októberi lapszámát a Művelődés. A reformáció 500. évfordulója alkalmából a lap Reményik Sándor 1921-ben írt Az óriás. Az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségekhez és félévezredes megemlékezésekhez külön összeállítással is kapcsolódik a folyóirat. Continue reading “Reformáció 500”

Húszéves a Székelyföld folyóirat

Az októberi lapszám – bár a két évtizedes fennállást is kiemeli – azt a megszokott színvonalat hordozza, amelyet korábban már megszokhattunk. Ebben a két évtizedben bebizonyosodott, hogy amennyiben megvan a fenntartók részéről a megfelelő hozzáállás, egy vidéki megyeközpontban is lehet olyan lapot szerkeszteni, amelynek komoly kisugárzása van és markánsan megfogalmazza az itt élő és itt dolgozó alkotók véleményét. A Székelyföld azonban korántsem a köldöknézés műhelye, hiszen szerzői közt ott látni határtalanul a teljes magyar irodalom képviselőit, de ugyanakkor ebben a műhelyben műfordítások is készülnek a kortárs román irodalomból, illetve lehetőséget teremtenek a világirodalmi kitekintésre is. Continue reading “Húszéves a Székelyföld folyóirat”

Művelődés – 2017. szeptember

„… a szeptemberi becsengetés a világ dolgainak megértéséről, a befogadásról, a tapasztalatok átadásáról, egyszóval a tanulásról és a tanításról szól. Folyamatosan” – írja a Művelődés szeptemberi vezércikkében a tanévkezdés és a tanulás örökkévalósága kapcsán Virág Erzsébet kolozsvári tanár. Continue reading “Művelődés – 2017. szeptember”

Megjelent a Művelődés augusztus száma

„Tamási Áron a szülőföldjét lélekkel énekelte csillaggá. Nagy szeretettel dédelgette, csiszolgatta annak a kistájnak az emlékeit, és sikerült olyan nyelvezettel és formával elénk tárnia, hogy ma is rácsodálkozik az olvasó erre a vidékre, és könnyen megszereti nemcsak a tájat, hanem az ott lakó embereket is” – írja a Művelődés augusztusi vezércikkében Tamási Áron születésének 120. évfordulója kapcsán Hadnagy Jolán farkaslaki művelődésszervező. Continue reading “Megjelent a Művelődés augusztus száma”

Székelyföld – július

Kulturális életünk jóval szegényebb lenne, ha nem működne a Székelyföld című folyóirat. Ez a lap sokkal több, mint egy átlagos folyóirat. Erre újabb bizonyság a júliusi lapszám, amelyben tetten érhető a sokoldalúság, a nyitottság, a múltra, a jelenre és a jövőre való odafigyelés egyaránt. Continue reading “Székelyföld – július”

A Művelődés júliusi lapszámáról

„Hosszan sorolhatnék még érveket, hogy miért gondolom úgy, nincs veszve semmi, miért gondolom úgy, hogy igenis, többet olvasnak az emberek, mint régen. Sokat bővült a kínálat a (magyar) könyvkiadók is fejlődtek, éppen azért, mert a csúcstechnológiával – televízió, 3D-s mozi, számítógép stb. – kell felvenniük a versenyt; tehát szebbnél szebb könyvek látnak napvilágot” – írja A könyv marad című vezércikkében Dimény-Haszman Árpád költő, szerkesztő, az idén immár ötödik alkalommal szervezett csernátoni kézműves és olvasótábor egyik szervezője. Continue reading “A Művelődés júliusi lapszámáról”

Az 1917-es esztendő a Korunkban

A száz évvel ezelőtti – a történelem alakulására hatással bíró – események közül mutat be és elemez néhányat a friss lapszám. Ebben az évben tört ki Oroszországban a forradalmi eseménysor, 1917-ben lépett be az USA az I. világháborúba, de szintén 1917-ben fogalmazódik meg a délszláv egység első hivatalos manifesztuma, a korfui nyilatkozat. Ugyanebben az évben kerül sor az otrantói csatára, valamint a caporettói áttörésre… Tovább