AZ AJTÓ NÉGY SARKA – A sarkalatos erényekről

Mi az erény? Miért sarkalatosak? (prudentia, fortitudo, temperancia, iustitia) Cardo-sarokvas, sarokpont, négy sarkon fordul az ajtó szárnya… virtutes cardinales, – amin a dolgok megfordulnak. Még az elején tegyünk különbséget az etika és a morális között:
Ethosz (szokás), etika (gör.- már Hérakléitosz, Kr. e. 6. sz.-ban használja), érzület- a gyakorlati filozófia tudománya, erkölcsfilozófia. Mores, moralis (lat.)- erkölcsi cselekedet (mos-szokás), életviteli szabályok, helyes útra terelés, megfegyelmezés, ráncba szedés.
Erény (gör. arété, lat. virtus-erő)-jóra való készség, mely az embert és tetteit jóváteszi. “AZ AJTÓ NÉGY SARKA – A sarkalatos erényekről” olvasásának folytatása

A ’már’ és a ’még nem’ között között

Az idő a lét alapkategóriája, mint ahogyan a mozgás is. Az ember időbeli létezőként ismer magára, bontakozik ki, érik meg fizikailag és pszichikailag egyaránt. Az idő láthatatlan, megfoghatatlan, de az ember mégis megszemélyesített fogalomként használja: elment, megérkezett, visszatért, időnként meg tárgyiasítva: eltölti, kitölti, múlatja…

Tulajdonképpen egyetlen komoly vagyonunk az idő. Megfoghatatlan, de általa mégis minden kifejezhető. Pénz, munka, fegyver, élet, halál, remény és reménytelenség rejlik benne. Mindaz, ami ember-mivoltunkat meghatározza, de ugyanakkor egyéb is, ami azon túli, ami ép ésszel fel nem fogható, s meg sem magyarázható, az mind idő-esszencia.

csikeload1
Sebestyén Péter plébános az idő témájában írott esszéjéből Csíkszeredában tartotta első vetített képes-előadását – a jelentős érdeklődés felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes sorozatban gondolkodnia

Sebestyén Péter plébános, a jeles egyházi író, a kiváló szónok és gondolkodó, a Gyulafehérvári Főegyházmegye egyik érdemes papja, vett egy nagy lélegzetet, és kísérletet tett egyfajta idő-értelmezésre; dolgozatának címe: Az idő szolgaságában. Kövessük őt!

csikeload2

(A címkép a http://www.ujakropolisz.hu portálról származik. A csíkszeredai előadásról Nagy Gyöngyvér készítette a felvételeket.) Tovább

Ókori gondolkodók a Korunk februári számában

korunk_logo

Mi élő (és mi halott) ma az ókori európai filozófia szelleméből? Aktuálisak, aktualizálhatóak-e főbb gondolati vívmányai, vagy ezek értéke éppen a mai gondolkodásmódunkhoz mért, viszonylagos idegenségben, másságban rejlik, amely által saját történeti esetlegességünkkel is szembesítenek? “Ókori gondolkodók a Korunk februári számában” olvasásának folytatása