CHARTA XXI. – CÉKE – KiMitTud (81.)

Község a felvidéken, a mai Szlovákiában, szlovákul Cejkov, a Kassai kerület, Tőketerebesi járásában. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. “CHARTA XXI. – CÉKE – KiMitTud (81.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ALSÓCSITÁR – KiMitTud (77.)

Község a Felvidéken, a mai Szlovákiában. Szlovák neve Štitáre, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Zámojszky vagy Ocskay udvar tartozik hozzá. A zoboralji település Nyitrától 6 km-re északkeletre, a Tribecs-hegység részét képező Zsibrica hegy oldalán fekszik. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. “CHARTA XXI. – ALSÓCSITÁR – KiMitTud (77.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – IMREG – KiMitTud (69.)

Neve szlovákul Brehov, korábban Imbreg, község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Tőketerebestől 17 km-re délkeletre, az Ondava jobb partján fekszik. A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 5000 és 3000 közötti időben éltek a bükki kultúrához tartozó embercsoportok. Az i. e. 7. századtól a laténi kultúra települése állt itt. “CHARTA XXI. – IMREG – KiMitTud (69.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BÉKE – KiMitTud (57.)

Szlovákul Mierovo, 1948-1960 között Sklenárovo, németül Krotendörfl, község Felvidéken, a mai Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Somorjától 7 km-re északkeletre fekszik.1252-ben Weke néven említik először. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. “CHARTA XXI. – BÉKE – KiMitTud (57.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAGYARDIÓSZEG – KiMitTud (52.)

Neve szlovákul Veľký Diosek, amely ma Diószeg városrésze, 1943-ig önálló község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. Galántától 6 km-re nyugatra a Dudvág partján fekszik. 2001-ben Diószeg városnak 6078 lakosából 3614 szlovák és 2340 magyar volt. “CHARTA XXI. – MAGYARDIÓSZEG – KiMitTud (52.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – TAJNASÁRI – KiMitTud (51.)

Szlovákul Tajná, Tajná-Šárovce, község a Felvidéken, a mai Szlovákia Nyitrai kerületének, Nyitrai járásában, a Sirocsina-patak bal partján. Már római korban is lakott volt, amit a településen található római kori őrtornyok maradványa tanúsít. Marcus Aurelius császár római légiói átvonultak ezen a helyen a kvádok és a markomannok ellen vezetett hadjárat során. “CHARTA XXI. – TAJNASÁRI – KiMitTud (51.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ESZKÁROS – KiMitTud (46.)

Szlovák neve Skároš, község Felvidéken a mai Szlovákia Kassai kerülete Kassa-vidéki járásában. Hivatalos neve 1899-ig Szkáros volt. Kassától 20 km-re délkeletre, közvetlenül a magyar határ északi oldalán (1 km), Hollóházától 6 km-re fekszik. Trianon előtt Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, ezután az új csehszlovák államhoz került. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. “CHARTA XXI. – ESZKÁROS – KiMitTud (46.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – POZSONYPÜSPÖKI – KiMitTud (43.)

Szlovákul Podunajské Biskupice, korábban Biskupice pri Dunaji, németül Bischdorf, Pozsony délkeleti városrészét alkotja a Kis-Duna jobb partján a város központjától 7 km-re délkeletre. 1944-től Szunyogdi tartozott hozzá. Nevét onnan kapta, hogy eredetileg püspöki birtok volt. “CHARTA XXI. – POZSONYPÜSPÖKI – KiMitTud (43.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ROZSNYÓRUDNA – KiMitTud (36.)

Magyar kisközség Rozsnyó közelében, szlovák neve: Rudna, a Kassai kerületben, Szlovákiában. 1291-ben Rodna néven szerepel a feljegyzésekben, de 1331-ben már a mai nevén tűnik fel. 1910-ben 503-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 768 lakosából 439 szlovák volt és 321 magyar. “CHARTA XXI. – ROZSNYÓRUDNA – KiMitTud (36.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – TŐRE – KiMitTud (35.)

Szlovákul Turá, község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kis- és Nagytőre egyesítésével jött létre. Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján található. A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkorszakban a vonaldíszes kultúra, a bronzkorban pedig a hévmagyarádi kultúra települése állt itt. “CHARTA XXI. – TŐRE – KiMitTud (35.)” olvasásának folytatása