“Nyugtával dicsérd a napot!”

Ezt a mondást, szállóigét olyankor használjuk, amikor egy esemény vagy jelenség nem ért véget, amikor még nem látni a boldog vagy szerencsétlen, de mindenképp bekövetkező végkifejletet. Amikor azonban nyugtát, azaz elismervényt, ‘bónt’ kapunk/ adunk valamiről, az már megerősít minket abban a tudatban, hogy napnyugta előtt elrendeződött valami. Egy megtörtént aktust igazol a bizonylat. Odaadtuk, kifizettük, leróttuk. Tovább