SEBESTYÉN PÉTER – AZ ÉLET DRÁMÁJA – NAGYHETI GONDOLATOK

A középkori történet szerint egy fakír szerzetes annyira szigorú volt önmagához, hogy azt már az ördög is megsokallta. Egy alkalommal, amikor találkoztak, az ördög becsmérelni kezdte az aszkétát, lesajnálva annak önmegtagadó böjtjét, önkínzó ostorozásait, és szinte szemrehányással kérdezte: mit érnek ezek? Mit használ ez neked? Hiszen amíg gyötröd magad, lelked öntetszelgésbe merül, és aztán csak dicsekszel, lám milyen nagyszerű ember vagyok. “SEBESTYÉN PÉTER – AZ ÉLET DRÁMÁJA – NAGYHETI GONDOLATOK” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ALSÓJÁRA – KiMitTud (55.)

Neve románul Iara, korábban Iara de Jos, németül Jahren; falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Torda-Aranyos vármegye része volt. Neve szláv eredetű személynévből való. “CHARTA XXI. – ALSÓJÁRA – KiMitTud (55.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BÁCSI – KiMitTud (45.)

Románul Băcia, németül Schäfersdorf, községközpont Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Dévától 18 km-re délkeletre, a Sztrigy bal partján fekszik. Írásos feljegyzésben először 1332-ben Bachi, 1404-ben Baach, 1421-ben Baach Inferior, 1480-ban Also Bachy alakban szerepelt. Neve az ómagyar Bács személynév ‘i’ birtokjeles alakjából ered. “CHARTA XXI. – BÁCSI – KiMitTud (45.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAGYARPALATKA – KiMitTud (44.)

Román neve Pălatca, falu Kolozs megye délkeleti részén, a Mezőség közepén helyezkedik el, községközpont. Vegyes – magyar, román és cigány – lakosságú, becsült lélekszáma 759, amelyből 259 magyar (2017). Nevét az oklevelek 1296-ban említették először Palathka néven, majd 1323-ban Felseupalathka, 1326-ban Fulswpalathka, 1332-ben Palatka néven írták nevét. Ősi nemesek birtoka volt, akiket a XIII. században élt Joanka – más néven Iwanka – után később Jakabfiaknak neveztek. “CHARTA XXI. – MAGYARPALATKA – KiMitTud (44.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – HADRÉV – KiMitTud (42.)

Románul Hădăreni, falu a romániai Maros megyében, az Aranyos partján. Marosludastól 10 km-re, Aranyosgyérestől pedig 25 km-re, az Aranyos és az E60-as európai út mellett fekszik. Közigazgatásilag Maroskece községhez tartozik. Mivel többször is előfordult, hogy az Aranyos kiöntött, a folyó mellett élő emberek lassan elköltöztek a falu más részeire. “CHARTA XXI. – HADRÉV – KiMitTud (42.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – KŐSZEGREMETE – KiMitTud (38.)

Románul Remetea Oașului, falu Romániában, Szatmár megyében. Közigazgatásilag ma Avasújvároshoz tartozik, attól északra, Kányaháza és Rózsapallag között, a Túr bal partján fekszik. A település határához tartozott Remecsora puszta is. A falu nevét 1419-ben említették először az oklevelekben Remeteszeg alakban. “CHARTA XXI. – KŐSZEGREMETE – KiMitTud (38.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NYITRAGERENCSÉR – KiMitTud (29.)

Szlovákul Nitrianske Hrnčiarovce, község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Hozzá tartozik az Alsó Malántai uradalom, egykor önálló község. Nyitra központjától 4 km-re, északkeletre fekszik. A Zsibrica dűlőben 9-10. századi várhely található. 1113-ban a Zobori oklevélben Grnczar néven említik először. Neve a szláv grnčar (fazekas) főnévből származik. “CHARTA XXI. – NYITRAGERENCSÉR – KiMitTud (29.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – KŐRÖSTÁRKÁNY- KiMitTud (28.)

Románul Tărcaia falu Romániában, Bihar megyében. A Fekete-Körös partján, Nagyváradtól 65 kilométerre délkeletre, Belényestől 4 kilométerre délre. Az 1910-es népszámlálás szerint 1483 lakosából 1453 magyar, 29 román, 1 német volt. A 2002-es népszámlálás szerint 1188 lakosa volt, ebből 1161 magyar, 24 román és 3 cigány. 2011-ben lélekszáma 1969, ebből magyar 1161, román 808. “CHARTA XXI. – KŐRÖSTÁRKÁNY- KiMitTud (28.)” olvasásának folytatása

ÉLŐ SZÉKELYFÖLD-DÍJ (1.) – Ezúttal szarvasmarhatartó gazdáknak adtak át elismeréseket – SZÉKELYUDVARHELY

A 2019-es esztendőben az érdeklődés a szarvasmarhatartó gazdák felé fordult. Bányász József (Gyergyóújfalu) és Tóth Árpád (Jásfalva) gazdaságát látogatva – a mintegy negyven megismert porta közül, amelyet különböző rendezvények és a Bánja-e a székely? riportsorozat készítése folyamán kereshettek fel – úgy döntöttek, hogy ez alkalommal ők lesznek a kiszemeltek. “ÉLŐ SZÉKELYFÖLD-DÍJ (1.) – Ezúttal szarvasmarhatartó gazdáknak adtak át elismeréseket – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ŐRDARMA – KiMitTud (24.)

Ukránul Сторожниця [Sztorozsnicja], oroszul Сторожница [Sztorozsnica]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban található. Ungvártól 5 km-re, az Ung folyó bal partján fekszik, közigazgatásilag Ungtarnóchoz tartozik. 1894 előtt Eör és Darma két falu volt, Őrt 1288-ban Ewr, Darmát 1415-ben Darma alakban említik. “CHARTA XXI. – ŐRDARMA – KiMitTud (24.)” olvasásának folytatása