TRIANON 101. – ÖSSZETARTOZUNK SZÁMON TARTALAK, FELHÍVLAK!

A szétszakítás, a trianoni békediktátum évfordulóján, ezekben a napokban vegyük számba és szólítsuk meg anyanyelvünkön a határaink túloldalán, különösen a szórványban élő néhány barátunkat, ismerősünket! Mindenképpen élő szóval tegyük: telefonáljunk, vagy használjuk az internetes lehetőségeket, közösségi felületeket. A határtalan szeretet hangján fonjuk be a Kárpát-medencét, megerősítve kapcsolatainkat és nemzettársainkat. Így, személyesen fejezzük ki egymásnak összetartozásunkat! “TRIANON 101. – ÖSSZETARTOZUNK SZÁMON TARTALAK, FELHÍVLAK!” olvasásának folytatása

A SZABADSÁG ALKONYA?

Egyik marxistánk azért teszi le a tollat, mert csalódott az álmaiban. (1.) Szavai szerint nem valósult meg sem a marxizmus, sem a kommunizmus. Vagyis itt a világvége. Ő kiszáll. A másik neo-marxistánk (2.) viszont intenzív felháborodással tüzel minden ellen, ami keresztény, magyar és erdélyi, (sőt szerinte ilyen legkisebb közös többszörös nincs is), mert veszélyben érzi a melegek, a nők, és mindenféle „kisebbségek” szabadságát. S mindezért a papokat és tanárokat teszi felelőssé, akik szavai szerint nem engedik a szexuális felvilágosítást. “A SZABADSÁG ALKONYA?” olvasásának folytatása

TRIANON 100. – MAGYARPÉTERFALVA – KiMitTud (136.)

Gyulafehérvártól északkeletre, a Kis-Küküllő mellett, Küküllővártól délnyugatra, Búzásbocsárd, Küküllőiklód és Csufud közt fekvő település, Erdélyben, Fehér megyében. Románul: Petrisat. A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott. Közigazgatásilag ma Balázsfalva része. “TRIANON 100. – MAGYARPÉTERFALVA – KiMitTud (136.)” olvasásának folytatása

TRIANON 100 – WOLFSBERG – KiMitTud (135.)

Falu a mai Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Neve 1911-től 1918-ig Szörényordas volt. Románul: Gărâna, korábban Volfsberg. A helységnévrendezés idején Krassó-Szörény vármegye ötletéből, a község fellebbezése ellenére állapították meg hivatalos nevét az akkori magyar hatóságok. A Szemenik-hegységben fekszik, a Szemenik üdülőhelyhez legközelebb eső falu. “TRIANON 100 – WOLFSBERG – KiMitTud (135.)” olvasásának folytatása

TRIANON 100 – KISSZELMENC ÉS NAGYSZELMENC – KiMitTud (132.)

Hogyha van rossz és tudatosan ártó szándék, akkor a két ikerfalu egymástól történt szétvágása minden bizonnyal az. A bajok az első világháborút követően kezdődtek. Aztán jött a “kicsi magyar világ”, majd ismét az idegen uralom, amikor két különböző ország – Csehszlovákia és a Szovjetunió – osztozott ezen a két magyar többségű településen, majd 1991-et követően Szlovákia és Ukrajna. Mi összevontan, együtt emlegetjük a szét- vagy inkább történelmi keresztre feszített két települést. A mi magyar glóbuszunkon – jól tudjuk – , amíg élünk: összetartozunk. És talán azután is. “TRIANON 100 – KISSZELMENC ÉS NAGYSZELMENC – KiMitTud (132.)” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT

Riportunk előző részében arról írtunk, hogy nagyközségben járunk. Hogy a községközpontban, Zetelakán és a beosztott településeken mintegy 6023 lakos él. Akkor többnyire az „anyafalu” népi építészetével és annak változásával, legújabb kori alakulásával foglalkoztunk. Aztán sikerült településkép-védelmi táblákat is felszerelni, ami egy igen sikeres próbálkozás volt, kilenc hónap alatt forrt ki. Bárcsak meghozná az eredményt, s egy idő múltán majd olyan pozitív előjelű eredményekről számolhatnánk be, amelynek mi voltunk a motorja… “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BÁNFFYHUNYAD – KiMitTud (124.)

Kisváros a mai Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Románul Huedin, a mócok nyelvjárásában Hogyínu, németül Heynod, jiddisül הוניאד, cigányul Ohodino. Közigazgatásilag jelenleg a három kilométerre, északkeleti irányban fekvő Magyarbikal tartozik a helységhez. Kalotaszeg történelmi központja Kolozsvártól 48 km-re nyugat-északnyugatra, Nagyváradtól 100 km-re kelet-délkeletre, a tengerszint felett 556 méter magasságban. A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. “CHARTA XXI. – BÁNFFYHUNYAD – KiMitTud (124.)” olvasásának folytatása

KÖNYVES TÖRTÉNET A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN – AZ ESEMÉNYSOR ZÁRÓNAPJA (4.) – VIDEÓVAL FRISSÍTVE!

A harmadik könyves napon Simó Márton regényét és Sebestyén Péter daloskönyvét vásárolhatta meg, vehette kézbe az érdeklődő közönség. Ez alkalommal is, akárcsak az előző két nap folyamán, kiderült, hogy a szétesett kulturális élet, a megváltozott, vagy inkább megszűnt szokások mellett, azok ellenében is lehet hasonló programokat szervezni. Hogy szükség van az író és az olvasó közötti kapcsolatok ily módon való fenntartására is. “KÖNYVES TÖRTÉNET A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN – AZ ESEMÉNYSOR ZÁRÓNAPJA (4.) – VIDEÓVAL FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

KÖNYVES TÖRTÉNET SZÉKELYUDVARHELYEN – FOLYTATÓDIK (3.)

A könyvbemutató sorozat harmadik napján – csütörtökön – 17.00 órai kezdettel Simó Márton Gerzson szép délutánja c. regényét és Sebestyén Péter daloskönyvét mutatjuk be. Simó Márton kötetét Lőrincz József, a Sebestyén Péterét P. Buzogány mutatja be. Az estet és a rendezvénysorozatot közös éneklés, népdaltanulás és – természetesen – dedikálás zárja. Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk a Haáz Rezső Múzeum főépülete, a Habrstumpf-villa udvarára! “KÖNYVES TÖRTÉNET SZÉKELYUDVARHELYEN – FOLYTATÓDIK (3.)” olvasásának folytatása

JÖN! – KÖNYVES NAPOK SZÉKELYUDVARHELYEN

A járvány miatti korlátozások okán ellehetetlenített könyvbemutatók megszervezésében nyújt segítséget a Haáz Rezső Múzeum azáltal, hogy felkarolta az Élő Székelyföld Egyesület kezdeményezését, és lehetőséget biztosít a Haberstumpf-villa udvarán a legújabb Hargita megyei kiadványok közönség előtti bemutatására. “JÖN! – KÖNYVES NAPOK SZÉKELYUDVARHELYEN” olvasásának folytatása