Kétségtelen, hogy a két éve lezajlott felújítás jót tett a település UNESCO-világörökségi listára felkerült erődtemplomának, s az is fontos tényező, hogy végre aszfaltút vezet a helyszínre, amely megkönnyíti az autóbusszal vagy személygépkocsival érkező turisták közlekedését. Székelyderzs az a település, ahol a történelem valóban együtt él a faluval – vallják a helyiek, és ezt jelmondatként értelmezik és használják is. “Együtt él-e velünk a történelem?” olvasásának folytatása
A UNESCO örökséglistáján alig találunk erdélyi magyar vonatkozású épített vagy szellemi értéket. Miközben folyamatosan romosodnak javaink, a tudatos térfoglalás egy percig sem szünetel a másik oldalon. Nem derül ki az UNESCO jóvoltából, hogy Erdélynek, s benne a Székelyföldnek, a Kárpát-medencének több mint ezer éven át másfajta, a magyarsághoz köthető története van, amihez nincs túl sok köze a többségi akadémizmus által létrehozott és támogatott ködmítosznak. “Románia diszkriminálja a magyar értékeket” olvasásának folytatása
Ez a műemlék egyike azon keveseknek, amelyet a Székelyföldön sikerült az UNESCO Világörökség védettségi programja részévé tenni 2006-ban. Ma már majdhogynem kötelező “zarándokhely” a turisták számára. Valóban egy monumentális építészeti látványosság, de különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló élő örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása. “A székelyderzsi unitárius vártemplomról” olvasásának folytatása
Vasárnap lovagot avattak Székelyderzs templomában, majd az istentisztelet után bemutatták azokat a tárgyakat – fegyvereket, címereket, vérteket, sisakokat -, amelyeket az Arany Griff Rend Egyesület készíttetett. Sashalmi-Fekete Tamás, az egyesület vezetője rövid előadását követően a teázgató közönség – hiszen az évszaknak megfelelően, borongós novemberi kora délután volt – működés közben, párviadalokban láthatta ezeket a muzeális tárgyakat. “Székelyderzs újabb esélyei” olvasásának folytatása
