MAROSVÉCS – Tragikus helikoni sorsokról

Augusztus 9 és 10-én, pénteken és szombaton tartották a helikoni írók leszármazottai találkozóját. A rendezvénynek, amelyet a Helikon-Kemény János Alapítvány szervezett idén is, a Kemény-kastély adott otthont. Ez alkalommal a kiemelt témát a helikoni írótársadalom mártírjainak sorsa, életútja képezte. “MAROSVÉCS – Tragikus helikoni sorsokról” olvasásának folytatása

HELIKONI ÍRÓK BŰVKÖRÉBEN – Látogatóban Kelemen Albertnél

Hogyan jut el a művész a rajzfilmek és a képregények világától a totális városképeken át Marosvécsre? Mi készteti arra, hogy regényeket olvasson újra csak azért, hogy jeleneteket ragadhasson ki belőlük, s azokat megrajzolja? Tavaly Nagyenyed történelmi épületeiről készült munkáiból állított ki. Úgy néz ki, hogy ebben az évben az Erdélyi Helikon írói közül kettő, Karácsony Benő és Ligeti Ernő sorsa és életműve foglalkoztatja… “HELIKONI ÍRÓK BŰVKÖRÉBEN – Látogatóban Kelemen Albertnél” olvasásának folytatása

A hontalanság hitvallása – MOM Kulturális Központ

Az Erdélyi Helikon-Marosvécsi Kemény Alapítvány kétrészes előadóestet szervez Császár Károly, Dsida Jenő, Endre Károly, Karácsony Benő, Markovits Rodion, Ormos Iván, Szemlér Ferenc, Szentmihályiné Szabó Mária, Tabéry Géza, Tavaszy Sándor, Vita Zsigmond, Wass Albert műveiből. “A hontalanság hitvallása – MOM Kulturális Központ” olvasásának folytatása

MIT ÉR A KENDŐI PÁLINKA?

Beszélték, hogy nem pantallót, hanem székely harisnyát visel a jegyző. Beszélték, hogy a jegyző fia rakja meg a szekeret, jól érti a saroktűrést. Beszélték, hogy a Kacsó családban minden fiú tanul: Sándorból író lesz, a marosvécsi Helikon tagja, Dénesből katonatiszt, Lászlóból, aki egyetemi hallgatóként rakja a szekeret, feszt a korszerűtlen székely gazdálkodást ócsárolja, miközben orvosnak tanul. Később, ő, dr. Kacsó László a tengerentúli Clevalendben folytatja orvosi praxisát, fontos, magyarul írt gyerekgyógyászati könyveket ír az erdélyi Hasznos Könyvtár számára, sokszor gondol haza. Ha úgy adódik, jön családot, rokonokat látogat. “MIT ÉR A KENDŐI PÁLINKA?” olvasásának folytatása

Erdélyi írók a Dunántúlon

Négy kiváló erdélyi író látogatott 1934 februárjában nyugat-magyarországi városokba. Egy ott élő székely így üzent Nyirő József által az itthoniaknak: „- Tisztelem odahaza az erdőt, a mezőt, a hegyet, a patakokat, a fákat, a virágokat, a madarakat, a legkisebb fűszálat is, a kicsi falukat, minden embert, a felhőket, az esőt és napfényt, a bogárkákat, a köveket, a borvizet, örömöt és bánatot, a bölcsőt és koporsót, mindent, de mindent… ” “Erdélyi írók a Dunántúlon” olvasásának folytatása

Van-e ma varázsa a helikoni gondolatnak?

??????????

Nemrég beszámoltunk arról, hogy a közelmúltban visszaszolgáltatott marosvécsi várkastélyban állandó kiállítást nyitottak a Kemény-örökösök az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon ötvenöt írója emlékéhez kapcsolódó dokumentumokból és tárgyakból. A Kemény-család tagjai sok szeretettel várják a magyar irodalom manapság működő intézményeit “Van-e ma varázsa a helikoni gondolatnak?” olvasásának folytatása

Visszatér a kultúra Marosvécsre

??????????

Szűk fél év telt el azóta, hogy Kemény János örökösei birtokba vehették a marosvécsi várkastélyt, s azt megnyithatták a nagyközönség számára (2014. november 8.), és máris újabb rendkívüli eseményre került sor. “Visszatér a kultúra Marosvécsre” olvasásának folytatása

Az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh kiállítása

A várkastély egyre inkább visszakerül a kulturális palettára, hogy betöltse azt a szerepet, amit a múlt század húszas-harmincas éveiben
A várkastély egyre inkább visszakerül a kulturális palettára, hogy betöltse azt a szerepet, amit a múlt század húszas-harmincas éveiben

Marosvécsen, a múlt év őszén visszaszolgáltatott és a nagyközönség számára is megnyitott Kemény-kastélyban nyit kiállítást a családtagok és irodalompártolók által életre hívott alapítvány. “Az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh kiállítása” olvasásának folytatása