MIKOR AZ ISTEN ALSZIK – Erdélyi vérengzések 1848-1849

A kolozsvári országgyűlésen 1848 májusában kimondták Erdély unióját Magyarországgal. Az osztrákok rögtön barátsággal fordultak az addig semmibe vett románok felé. Azt a román követelést elutasították ugyan, hogy a belső határokat az etnikai jellemzők alapján húzzák meg, támogatták viszont az erdélyi román közigazgatási szervezetek létrejöttét, mert ezzel alááshatták a magyar kormány célkitűzéseit. A román és a szász nemzetőrség felfegyverzéséhez is hozzájárultak. “MIKOR AZ ISTEN ALSZIK – Erdélyi vérengzések 1848-1849” olvasásának folytatása

Szabad-e bejönni ide betlehemmel? – a KALÁKA jubileumi koncertkörútja

Amikor a betlehemesek karácsonykor házról-házra járnak, üdvözlő versük végén ezt kérdezik: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? A Kaláka együttes karácsonyi hangversenyének kerete ez a betlehemes játék. A műsorban elhangzanak magyar és más nemzetiségű karácsonyi népdalok, régi egyházi énekek, karácsonyi versekre írott Kaláka dalok. “Szabad-e bejönni ide betlehemmel? – a KALÁKA jubileumi koncertkörútja” olvasásának folytatása

Könyv Szent László királyról

Még augusztus folyamán, a Kolozsvári Magyar Napok idején látott napvilágot a Szent László király – Erdély védőszentje címet viselő művészettörténeti kötet a Verbum Kiadó gondozásában. Hegedűs Enikő művészettörténész akkor elmondta, hogy a Szent László év adta az indíttatást a könyv megszületéséhez. Az ötletgazda arról is beszélt, hogy a kiadvány sok szerteágazó témát ölel fel, legfőképpen Szent László egyházi ábrázolásaira helyezvén a hangsúlyt. “Könyv Szent László királyról” olvasásának folytatása

KORUNK – 2018. június

Az utóbbi évtizedekben még a korábban megszokottnál is hangosabban jut el hozzánk a kortárs muszlim kultúra legtürelmetlenebb és legagresszívebb képviselőinek hangja. Kifejezetten lehangoló, hogy az ilyen személyek és csoportok gátlástalansága és hangereje mellett nem vagy alig találkozunk a nem is kevés türelmes és jó szándékú jelenkori muszlim gondolkodók nézeteivel. “KORUNK – 2018. június” olvasásának folytatása

Megemlékezések a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS napján

A trianoni békediktátum napját, június 4-ét egy ideje a nemzeti összetartozás napjaként éli meg a Kárpát-medence magyarsága. Úgy az anyaországban, mint az elszakított területeken egyházi, kulturális és állami rendezvények egész sorával emlékeznek arra a pillanatra, amikor a fejlett és a keresztény értékrend szerint élő világ nagyhatalmai rákényszerítették az országra a békekötés után azt a “megoldást”, amely húsz év múltán revíziókhoz vezetett, illetőleg a második világháború után úgy visszarendeződött, hogy a kisebbségbe szorult magyar közösségek helyzetét megnyugtatóan a mai napig sem volt képes megnyugtatóan rendezni a civilizáció és a demokrácia magas fokára felfejlődött Európai Unió, amely gazdaságilag kiválóan működik ugyan, de a szabadságjogok és az önazonosság megélése terén folyamatos csalódást okoz a felelősen gondolkodók számára. “Megemlékezések a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS napján” olvasásának folytatása

Ünnep, amely NEM egyesít

„Sok román honfitársam felháborodását fejezi ki amiatt, hogy az országban élő magyarok nem örvendeznek ilyenkor, sőt jobbára végzetesnek, gyásznapnak tartják december 1-ét, Romániai nemzeti ünnepét… Elemezzük csak komolyabban ezt a kérdést…” – olvassuk Tudor Duică közismert kolozsvári publicista sorait. Frissen megjelent írásának fordításával veszünk részt a román nemzeti ünnep értelmezésében és értékelésében. Ez a kezdeményezés egy olyan gondolatsort, esetleg diskurzust is elindíthat a többségben és a kisebbségben egyaránt, amely segítheti jövőbeni együttélést és az együttélést. “Ünnep, amely NEM egyesít” olvasásának folytatása

Orbán és Orban

Mindenki tudja a Székelyföldön, hogy ezt a családnevet kétféleképpen írják. Ékezettel. És ékezet nélkül. Ha ékezet van az „a” betűn, akkor az „á”, s óhatatlanul felvillan bennünk a Legnagyobb Székely alakja, meg az Orbán Viktoré. Korábban, ha azt mondtuk, hogy Orbán, akkor egyértelmű volt, hogy Lengyelfalva nagy szülöttére gondolunk. Manapság azonban inkább az  Orbán Viktor neve ugrik be, a magyar miniszterelnöké… Tovább

Spontán székely himnusszal záródó előadás – fergeteges siker az Operaház erdélyi turnéján

A székely himnusz éneklével zárult péntek este a budapesti Operaház székelyudvarhelyi Hunyadi László előadása. Az emelkedett pillanat megerősített minket az együvé tartozásban. Amint arról már korábban is írtunk, kilenc erdélyi és székelyföldi városba jut el a társulat az előadókörút során. “Spontán székely himnusszal záródó előadás – fergeteges siker az Operaház erdélyi turnéján” olvasásának folytatása

Zongora-hangversennyel nyit a Bolyai Nyári Akadémia

A szovátai Teleki Oktatási Központba Bíró István termében vasárnap, július 9-én 20.00 órától sorra kerülő hangversenyen Kiss Boglárka, Balogh Boróka, Bálint Dóra, Sebestyén Eszter, Fegyi Júlia, Seprődi Franciska, Balogh Szilárd és Márton Előd zongorajátékát hallgathatják meg az érdeklődők. “Zongora-hangversennyel nyit a Bolyai Nyári Akadémia” olvasásának folytatása

12. EMI-tábor

EMI_12_logo-2016

Változatlan helyszínen, így a Gyergyószentmiklóstól a Békási-szoros irányában található hármas kilométerkőnél szervezi meg a tizenkettedik EMI-tábort az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete augusztus 10-14. között. A nagyszínpadi fellépők teljes listája ismert, az esemény idei mottója pedig Márai Sándortól származik: „…ilyen nagy dolog a Szabadság?”. “12. EMI-tábor” olvasásának folytatása